Kisalföld logö

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -1°C | 3°C Még több cikk.

GYŐR - Ilyenek vagyunk: Város négy és öt karikával

Hagyományaikra büszkék leginkább a győriek, amelyek közé a város legendái éppúgy beletartoznak, mint a fesztiválok és a sportsikerek.
Egyre több település csatlakozik a Kisalföld „Ilyenek vagyunk" kampányához, s a térség nagyobb városai közül Győr az első, amelynek elkészült a település jellegzetességeit ábrázoló plakátja. Borkai Zsolt polgármester kérdésünkre azt válaszolta: a kezdeményezés segítheti az egészséges lokálpatriotizmus további erősödését. „Erre amúgy sem lehet panaszunk. Úgy látom, hogy a győriek egyre jobban tudnak örülni a sikereknek, akár a sportban, akár a gazdaságban éri el azokat a város" – mondta.

Ha Győrben valaki az Aranypart szót kimondja, senki nem a Balatonra, hanem a Mosoni-Duna szabad strandjaira gondol.
A politikus szerint nem véletlen, hogy több mondat is azt tükrözi, a helyiek büszkék a hagyományokra, amelyekbe ma már számos fesztivál is beletartozik. "Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több turista érkezzen ide, és hogy Győr minél jelentősebb idegenforgalmi célponttá váljon. Nem mellesleg a nagyrendezvényeket az itt és a környéken élők is kedvelik" – jegyezte meg Borkai Zsolt.

Győrre hatványozottan igaz, hogy jellegzetességeinek csak egy része kerülhetett a plakátra, a végeredmény mégis jól tükrözi, miket tartanak a legfontosabbaknak a helyiek. Például azt, amiről a város országszerte ismert, az önkormányzat, az Audi Hungaria Motor Kft. és a Széchenyi István Egyetem által is használt szlogenje utal: "A jövő Győrben épül". A mondat mögött nemcsak azok a fejlesztések vannak, amelyek járműipari központtá és az ország második legjelentősebb gazdasági központjává tették a várost, de áttételesen az is, hogy itt a hazai átlagnál jóval alacsonyabb a munkanélküliség és magasabbak a fizetések.

Nagyobb plakátért katt a képre
Nagyobb plakátért katt a képre


A győriek természetesen büszkék múltjukra, védelmezőjüknek pedig Szent Lászlót tartják, akinek június 27-i ünnepén körmenetet és díszközgyűlést, újabban pedig fesztivált is tartanak. Mindennek hátterében az áll, hogy a lovagkirály koponya-ereklyecsontját tartalmazó herma a bazilikában található. I. László 1095-ben halt meg, s a nagyváradi székesegyházban temették el.

Amikor 1192-ben szentté avatták, testét díszes sírba helyezték át, a koponyát azonban különválasztották és mellszobor alakú tartóba tették. Ez 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, s hamarosan, még Zsigmond királysága alatt elkészült a mai ereklyetartó. A herma később a Báthory család kincstárába került. Naprághy Demeter hozta Győrbe 1606-ban, amikor őt nevezték ki győri püspöknek.

A színház épületének jellegzetes tetőszerkezetét Győrben gyakran síugró sánchoz hasonlítják. Ennél persze fontosabb a tartalom. Kottán Klaudia, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja szerint a Győri Ba
A színház épületének jellegzetes tetőszerkezetét Győrben gyakran síugró sánchoz hasonlítják. Ennél persze fontosabb a tartalom. Kottán Klaudia, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja szerint a Győri Balettre méltán büszkék a helyiek, neki személy szerint a Bolero a kedvenc darabja. A színház diákelőadásai jók, ami biztosan hozzájárul ahhoz, hogy a városban olyan színvonalas a diákszínjátszás. A különböző fesztiválokról a pestiek után a győri diákszínjátszók szokták elhozni a legtöbb díjat – fűzte hozzá. Fotók: Mészáros Mátyás


Hasonlóan ismert győri jelkép a vaskakas is, amit a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állítottak széljelzőként a mai Dunakapu térre, az akkori Duna-bástyára. Az oszmán csapatok vezére, Szinán pasa állítólag gőgösen azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha az érckakas kukorékol.

A monda szerint négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló hadak elérték Győrt, egy bátor magyar katona felmászott a vaskakashoz, majd a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást. A törökök erre azt hitték, a jóslat beteljesedett és elérkezett a végórájuk. Tény, hogy az ostromló magyar és osztrák seregek az éj leple alatt petárdával berobbantották a Fehérvári kaput és kiűzték a várból a törököt.

A vaskakaslegendának Győr minden évben fesztivált szentel, de a plakátra négy másik esemény került fel. Az „Egy győrkőc is lehet a polgármesterünk" mondat a Győrkőcfesztiválra utal, amelyet idén nyolcadszor rendeznek meg július első hétvégéjén. A koreográfia most is ugyanaz lesz: a nyitányon egy gyermek Borkai Zsolttól jelképesen megkapja a város kulcsát.

Paulikovics Iván 1997-es alkotását a győriek a Baross úti Csónakos szobornak nevezik, valódi címét azonban kevesen ismerik: Nosztalgia egy letűnt kor után.
Paulikovics Iván 1997-es alkotását a győriek a Baross úti Csónakos szobornak nevezik, valódi címét azonban kevesen ismerik: Nosztalgia egy letűnt kor után. Fotók: Mészáros Mátyás


A Győrkőcfesztivál a kisalföldi megyeszékhely legtöbb turistát vonzó rendezvénye, de ismert a táncfesztivál, valamint a barokk esküvő is, amelyet Győr barokk hagyományaira építve tartanak minden augusztusban. Látványos és nem mellesleg hivatalos aktusról van szó: egy ifjú pár ezrek előtt köt valódi házasságot, s a ceremónián mindenki – az anyakönyvvezető, a menyasszony, a vőlegény és a násznép – barokk ruhákban jelenik meg.

Nemcsak a múlt, hanem az alkoholos italok köré is számos fesztivált szerveznek: külön ünnepe van a pálinka, a sör és a bor mellett a fröccsnek is. Az utóbbi győri tradícióra épít: létrejöttét az évtizedeken át Győrben élt Jedlik Ányos tette lehetővé, ő oldotta meg ugyanis a szódavíz nagyipari előállításának problémáját.

S ha már rendezvényekről van szó, nem kerülhető meg a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, amelynek Győr lesz a házigazdája. Akkortól az Audi logója, az egymásba kapcsolódó négy karika mellett az olimpiai öt karika is fémjelzi majd a várost. Győrnek a sport ettől függetlenül is szerves része, benne az ETO-val: ilyen néven labdarúgó-, kézilabda-, futsal- és jégkorongcsapat is működik.

Győr egyik legfontosabb jelképe a vaskakas. A győri Nagy Zita (középen) kérdésünkre elmondta, hogy a legenda történetét nagyon sokszor hallotta nagymamájától. Vaskakas Napok néven fesztivált is szerve
Győr egyik legfontosabb jelképe a vaskakas. A győri Nagy Zita (középen) kérdésünkre elmondta, hogy a legenda történetét nagyon sokszor hallotta nagymamájától. Vaskakas Napok néven fesztivált is szervez a város, amelyen kívül még számos fesztivál van a megyeszékhelyen. Nagy Zita barátnőivel, Nagy Dominikával és Takács Orsolyával például a júniusi nyárnyitó koncerten és az augusztusi barokk esküvőn szokott részt venni. Fotók: Mészáros Mátyás

A kisalföldi megyeszékhely e jellemzői széles körben tudottak, vannak azonban olyanok, amelyeket csak a helyiek ismernek. Ahogy a pécsiek a ló alatt (a Széchenyi téri Hunyadi-lovasszobornál) vagy a szegediek a ló faránál (a jogi kar előtti lovas szobornál), úgy a győriek a városháza előtti szökőkútnál találkoznak. Ha itt valaki az Aranypart szót kimondja, senki nem a Balatonra, hanem a Mosoni-Duna szabad strandjaira gondol, a Lapos tanszéknek pedig csak annyi köze van az egyetemhez, hogy sok hallgató (és persze nem hallgató is) jár oda bulizni vagy beszélgetni némi alkohol mellett.

És a végére a legspeciálisabb jellegzetesség: ezen a vidéken mindenféle nápolyit speciálnak vagy specinek hívnak. Magyarázatként többféle verzió kering, de sajnos egyik sem bizonyított: állítólag a győri kekszgyárban egykor dolgozó Specziál Ernőre vezethető vissza az elnevezés, de olvasni arról is, hogy egy Speciál típusú gépsorra, amelyen valaha az ostyák készültek. Aki pontosabban tudja, kérjük, írja meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felismeri a győri Bonnie és Clyde párost? - Parfümöket loptak egy üzletből

A képeken látható férfit és nőt azzal gyanúsítják, hogy parfümöket és táplálékkiegészítőket loptak. Tovább olvasom