Kisalföld logö

2018. 02. 18. vasárnap - Bernadett 0°C | 6°C Még több cikk.

Amikor a háziorvos lelkiismerete dönt

Nemcsak Mosonmagyaróváron kérdéses a gyermek- és háziorvosi ellátás azoknál a betegeknél, akik az ország másik részéből jönnek részmunkaidős munkát vállalni, s nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel.

Győrben még cifrább a helyzet, ugyanis a román határ túloldaláról is érkeznek tucatszám – sokszor biztosítás nélkül.

Az évente visszajáró házalók, lomisok télen hazamennek – akik Erdélyből érkeznek, oda, akik a határ magyar oldalán élnek, azok oda. Lassan letelik azonban az otthon töltött időszak, s elindulnak újra Győrbe – a héten állítólag az első csoport már meg is érkezik. Ezt azok tudják, akik szállást adnak nekik vagy legalábbis lakcímet: ez a minimumfeltétel a tartózkodási engedélyhez.

Az is tény,  hogy a házalók általában nem rendelkeznek bejelentett munkahellyel,  sok esetben nincs egészségbiztosításuk sem, így hasonló helyzet áll  elő, mint Mosonmagyaróváron.

Nem teljesen ugyanaz a Lajta-parti házi- és gyermekorvosok dilemmája,  mint győri kollégáiknak, de a kérdés ugyanaz: az egészségügyi ellátás  milyen formában jár a szükséges papírok nélkül bejelentkező betegnek?
 
Mosonmagyaróváron néhány hete megírtuk: több százan érkeztek és  érkeznek most is munkalehetőség reményében, sokan azonban csak néhány  hónapra maradnak, addig pedig nem jelentkeznek be az új lakcímre.  Ennek ellenére mindenkit ellátnak, ha betegként jelentkezik az  orvosnál: a mosonmagyaróvári lakcímmel nem rendelkező gyerekek után az  egészségbiztosító 50 forintot fizet, a bejelentkezettek után havonta 100 forint jár.

Győrben a háziorvos elvileg bízhatna abban, hogy a bejelentkező beteg  rendelkezik egészségbiztosítási jogviszonnyal – Románia uniós ország, így az érvényes rendelkezések szerint viszonylag egyszerű lenne  rendezni az ellátás költségét a két állam biztosítói között. Szép Flórián, az OEP regionális igazgatója azonban pontosan tudja azt is,  hogy nem ilyen egyszerű helyzet. Ha nincs biztosítása az illetőnek  (márpedig ez a jellemzőbb), akkor a magyar orvos számlát állíthat ki a  kezelésről, s azt – ismét csak elvben – be kell fizetnie az  ellátottnak.

Az általunk megkérdezett győri háziorvos, aki név nélkül  kívánt információval szolgálni, azonban elmondta: ezzel igazán már nem próbálkozik, mert nincs értelme. ˝Az orvosok lelkiismeretén múlik, hogy ellátják-e ilyen esetben a beteget, én minden alkalommal  megteszem. Tudom, hogy ezért a biztosítótól vagy a betegtől nem jár nekem semmi˝ – tette hozzá.

Az egészségbiztosítási pénztár megyei igazgatója kérdésünkre elmondta,  ez valóban lelkiismereti kérdés, büntetni az OEP ezért nem büntetheti  meg azt az orvost, aki tulajdonképpen az esküjének tesz eleget. Egyet azonban nem tehet meg az orvos: támogatott gyógyszerre receptet nem írhat fel; páciense csak teljes árú vakcinát válthat ki, ha EU-s egészségügyi kártyával nem rendelkezik.

Végül annyit érdemes még hozzátenni: dilemma eleve csak akkor vetődhet  fel, ha nem életmentésről van szó, akkor ugyanis mindenkinek azonnal  jár az ellátás. A győri kórházban éves szinten milliós nagyságrendet  ér el az ebből adódó hiány: a  külföldi beteg biztosítását ugyanis  számos esetben lehetetlen felkutatni és rendezni.


Hányan lehetnek?

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy hány embert  érinthet ez Győrben. Lehetetlen megmondani, már eleve amiatt, mert  hivatalos tartózkodási engedéllyel sem rendelkezik mindegyikük. Mert ha  még lakcímet fel is tudnak mutatni, állandó jövedelmet és bejelentett  munkahelyet nem. Egy-egy lakcímen van, hogy húszan-harmincan is laknak  nem hivatalosan – ezzel rendre akkor szembesül az orvos, amikor oda  hívják ki segíteni. Az érintett városrészekben élők több százra becsülik a vándorló házalókat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jótékony farsangolás

Győr - Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény tevékenységét támogató civil szervezetek… Tovább olvasom