Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 9°C Még több cikk.

A határőrség hatvankét éve

Győr-Moson-Sopron - A második világháború után a szovjet vezetés indítványára alakult meg a határőrség, s az Európai Unióba lépés eredményeként szűnik meg. Az elmúlt 62 év történései, kezdetben tragédiák sokasága, majd a ’80-as évek végén – a győri határőrkerület indítványára – a vasfüggöny lebontása után a szervezet beintegrálódik a rendőrségbe.
A Kisalföld a Győri Határőr Igazgatóság igazgatójával, Cseri József dandártábornokkal utazott vissza 62 évet az időben, hogy a januárban megszűnő szervezet történetének jelentősebb állomásain megálljon. A második világháború után az államhatárok mentén megjelentek a  fasiszta elemek, a gazdasági nulláról felálló ország árucsempészei, s a háborús bűnösök.

Ezért 1945. május 14-én a szovjet Vorosilov marsall indítványozta a honvéd vezérkarnál az államhatárok őrzésének megszervezését. Háború után a tovább szolgálókból, illetve a sorozás újraindításával sikerült összeverbuválni a zászlóaljakba szervezett honvéd határvadászokat.

A megyében Mosonmagyaróváron alakult meg a szervezet, majd Csornára került át honvéd határvadász zászlóalj elnevezéssel, Óvári Gyula alezredes vezetésével.

- „Lerongyolódott" állomány volt, sok helyről madzagos puskákkal, leventepuskával fegyverezték fel őket, a magyar honvédség korábbi lefegyverzése után ezeket tudták előszedni.

Politikai fordulat után 1949-ben már határőrség néven, de még mindig a honvédségen belül működött a szervezet, amelyik az ötvenes évek elején az ÁVH-hoz került. Sajnos ekkor a határőrség tevékenységére rányomja a bélyegét a politika.

Elsősorban katonai feladatokat láttak el, valamint két fő irány őrzése vált szükségessé: a jugoszláv magyar határszakaszon az úgynevezett „láncos kutya" időszakban erődítmények épültek, határőrezredek jöttek létre, nehézfegyverzettel szerelték fel a határőrséget. Ezen a szakaszon nagyon sok incidens történt, sok határőr vesztette életét, s ez alakult ki az osztrák szakaszon is. Ott inkább árucsempészekkel keveredtek tűzharcba a határőrök, akiknek emellett az illegálisan távozni akarók elfogása volt a feladatuk.

Az államhatár szigorításáról 1949–50-ben intézkedett az akkori politika, s határozott a gyalogsági aknazár letelepítéséről. Nagyon veszélyes, szovjet típusú, fadobozos taposóaknák voltak, sok ember életét oltották ki, s a határőrségnél is sokan haltak vagy sérültek meg.

A határőrség erősítésére őrsök jöttek létre, s továbbra is maradt a katonai jelleg, a fegyveres védelem. Az 1956-os forradalmat követően feloszlatták az ÁVH-t, a határőrség önálló szervezetté vált, s átkerült a Belügyminisztérium hatáskörébe. A rendkívül veszélyes és elavult aknazár felszedéséről és az elektromos jelzőrendszer telepítéséről 1959–60-ban született döntés.

A jugoszláv–osztrák–magyar hármas határtól a Balti-tengerig összefüggően húzódott a vasfüggöny a keleti blokk államhatára mentén. Óriási pénzekbe került a technikai eszköz fenntartása. Érdekesség, hogy az elektromos jelzőrendszer rozsdamentes drótból készült, s azt Franciaországból importálták.

A hetvenes évek közepétől az akkori kormányzat engedett a magyar állampolgárok külföldre utazásában, meghirdette az idegenforgalmi politikát, s 1979-ben Ausztriával kölcsönös vízummentességet írtak alá. Évről évre milliókkal nőtt a határátkelőkön a forgalom, ami 1979-ben Hegyeshalomban 2,9 milliós volt, 1985-re elérte a 10 milliót.
Időközben a ’80-as évek történelmi, társadalmi változások előjeleit hozták, más gondolkodásmódot, vezetési stílust és szakmai megítélést követeltek a határőrvezetőktől.

Az akkori vezetőben, Vidus Tibor kerületparancsnokban – később igazgatóban – fogalmazódott meg nyolcvankilenc elején, hogy a szakmailag elavult jelzőrendszer fenntartása indokolatlan. A politikai vezetés ezt a szakmai érvelést elfogadta, s május másodikán Hegyeshalomban jelentették be, lebontják a „vasfüggönyt". Ugyancsak a győri vezetés javaslatára szűnt meg a nehéz és veszélyes sorompók használata is.

1989: Az NDK-s állampolgárokkal kapcsolatban a határőrök utasítást kaptak, hogy nem kell ellenállni... Fotó: Kisalföld-archívum

Ebben az időben, ’89 kora nyári időszakában indult meg az NDK-állampolgárok tömeges Magyarországra utazása. Igazoltatás után főként Csillebércen alakítottak ki elhelyezési körletet számukra. A győri szakaszon a határőrök segítették a keletnémetek bejutását, élelmiszerrel, ruhával látták el őket, míg az akkori csehszlovák szervek üldözték őket.
Sopronpusztán 1989. augusztus 19-én az akkori MDF, illetve néhány más szervezet közvetlenül az államhatár mentén Páneurópai Pikniket szervezett NDK-s állampolgároknak, s ott a határőrség jelen volt.

A résztvevők kinyitották a műszaki kerítés kapuját és átvonultak Ausztriába. A határőrök utasítást kaptak, hogy nem kell ellenállni, sőt, az egyik határőrtiszt egy futás közben eleső nőt felállított és továbbsegítette Ausztria felé.

Ugyancsak 1989-ben, a román forradalmat megelőzően több ezer román állampolgár akart vonattal Ausztriába jutni, a határőrség nem akadályozta meg őket ebben, elégséges volt, hogy vonatjegyük legyen. Az első tömeges migráció kezelése is a román forradalomhoz kötődött.
Az, hogy a határőrségnél a katonai-védelmi funkciót be kell szüntetni, s rendészeti feladatokat kell ellátni tisztán hivatásos állománnyal, 1991-ben fogalmazódott meg.

A győri igazgatóság ebben is vezető szerepet játszott, először a szlovák, majd a nyugati határszakaszon is hivatásos szolgálatot vezetett be. Az utolsó sorhatárőr 1998 áprilisában szerelt le.

Mindeközben a szétszakadó Jugoszláviában először bosnyák, majd albán, illetve koszovói háború kezdődött, s ez szintén több tízezer menekült megjelenését eredményezte. Ebben az időszakban kapta meg az idegenrendészeti jogkört a határőrség, s Győrben 1991-ben kezdte meg működését egy közösségi szállás, ahol az előállított, elfogott külföldieket helyezték el. Közben volt az afganisztáni, iraki háború, s újabb tízezrével jelentek meg a menekültek, részben a szlovák, de többségében a magyar osztrák szakaszon.

A januártól megszűnő határőrség vezérkara ünnepélyesen vett búcsút szerdán a sajtótól, s a parancsnokság budapesti központjában több magyar újságírót kitüntetett. A „határőrség munkájának korrekt és tárgyszerű bemutatásáért" Szent László-érmet adományozott a Kisalföld munkatársának, Tóth Gyulának is. A kitüntetést Béndek József határőr altábornagy adta át kollégánknak.
A határforgalom ekkorra 35–40 milliósra nőtt, az országos forgalom 45 százaléka a győri igazgatóságnál bonyolódott. Az ellenőrzésben könnyítések léptek életbe a ’90-es évek közepétől, 2004-ben hazánk uniós taggá vált. A tagsággal párhuzamosan feladatként jelentkezett a teljes jogú schengeni tagságra való felkészülés. Meg kellett tervezni a határőrség, rendőrség integrációját. Ez évben, június 25-én a parlament döntött a határőrség megszüntetéséről, a rendőrség és határőrség integrációjának előkészítéséről.

Az önálló magyar határőrség 62 év után megszűnik, 2008-tól a rendőrség feladatai közé kerülnek a határőrizeti feladatok, s a külső és a belső határszakaszok ellenőrzése.

Cseri József dandártábornok december 29-én levonja a győri igazgatóság zászlaját, a búcsúzásra vár minden volt határőrt, s minden érdeklődőt.

Olvasóink írták

  • 1. Nagy Péter 2007. december 20. 09:21
    „Tisztelt Szerekesztőség!

    Teljes Európa területe 10 400 000 négyzetkilóméter. Ebbe hogy fér bele a schengeni övezet 3,6 milliárd négyzetkilómétere?


    Tisztelettel:
    Nagy Péter”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnepek közösségi közlekedés nélkül?

Győr - A helyi tömegközlekedés december 24-én és 31-én a többi naphoz képest korlátozott ideig… Tovább olvasom