Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia 0°C | 6°C

Tíz kötet a besúgás koráról

Harmincezer oldal dokumentum gyűlt össze az egyházat az elmúlt 40 évben bomlasztó, papjait beszervező Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) tevékenységéről.
Az ÁEH irattárát több mint egy esztendővel ezelőtt kezdte kutatni egy papokból és világiakból álló csoport. Az országos és a megyei levéltárban őrzött dokumentumokból a jövőben tízkötetnyi anyagot szándékoznak megjelentetni. Szabó Gyula mezőörsi plébános, a munka egyik résztvevője elmondta: az áttanulmányozott iratokból nagyon pontos és átfogó képet kaptak a magyar történelmi egyházak elmúlt négy évtizedéről, a papokat megalkuvásra, besúgásra kényszerítő korszakról. A szerzők példamutatásként az első kötetben saját átvilágítási papírjaikat is közzéteszik.

Az Állami Egyházügyi Hivatal irattárát az országos levéltárban őrzik. A népes kutatócsoport munkájának eredménye egy sajátos korkép az egyházüldözés időszakának kifinomult és fondorlatos módszereiről. Szabó Gyula plébános érdeklődésünkre elmondta, hogy a legteljesebben kihasználják a számukra biztosított törvényi kereteket. További terveikről megemlítette: interjúkkal folytatják a munkát, mégpedig azokkal készítik, „akik áldozatként vagy a másik oldalon részesei voltak a becstelen színjátéknak".

– Nagyon érdekes és egyúttal megdöbbentő volt szembesülni például a befolyásolási tervekkel, a külföldi tanulmányokkal kapcsolatos beépítésekkel, a papi kinevezésekre vonatkozó iratokkal, a kisközösségek megfigyelési dokumentációival. Olvasni azokat a jelentéseket, amelyek ebben az időben az úrnapi, húsvéti körmenetekről, hittanbeíratásokról, templomlátogatásokról készültek és mindenről, ami a plébánián történt – mondta a kutatásban részt vevő mezőörsi plébános, majd hozzátette, hogy a dokumentumokat egy „történelmi keretbe" is beillesztik, magyarázatokkal, jegyzetekkel látják el.
Szabó Gyula hangsúlyozta, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal végrehajtó szervként működött együtt – többek között – a Belügyminisztériummal is.
– Olyan megállapodások vannak a birtokunkban, amelyeket például Győr-Sopron megyében kötött az akkori megyei egyházügyi titkár a belügy illetékes csoportvezetőjével. Ebben azt részletezik, hogy a belügy milyen adatokat szolgáltat egyházi személyekről és cserébe a hivatal mit ad a belügyes elvtársaknak.

„ A győri egyházmegyében nagyon magas beosztásban is vannak még azok a papi emberek, akik például élharcosai voltak az egyházat kompromittáló békemozgalomnak."

– Szomorú tényként szembesültünk azzal is, hogy például annak idején a Nyugaton tanuló egyháziak jelentős része eleve megbízással kerülhetett csak ki a Lajtán túli intézetekbe. Gondolok itt Rómában a Pápai Magyar Intézetre, a Párizsban és a Strasbourgban tanuló magyar papokra – tette hozzá Szabó Gyula.

– Az a célunk, hogy őszintén beszéljünk a múltról és szívből bocsássunk meg mindenkinek, de biztos vagyok benne, hogy lesznek a közreadott kutatásnak személyi konzekvenciái is. Ennek szellemében végeztük és végezzük ezután is a munkánkat, amit nem a püspöki kar megkerülésével akarunk továbbvinni, hanem a lehető legnagyobb nyitottsággal.

Kádár János a pápánál

Szabó Gyula érdekességként elmesélte, hogy 1977-ben jött ki az utolsó magyar katolikus pap a börtönből. Mégpedig úgy, hogy Kádár a pápánál járt és hangsúlyozta: Magyarországon már régen nincsenek bebörtönzött papok. A katolikus egyházfő jól informáltan egy papírra feljegyezve megmutatta a rácsok mögött sínylődő Lénárd Ödön nevét. A pártvezér még Rómából felhívta az illetékest és azonnal szabadlábra helyezték az atyát.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az olvasás legyen örömforrás!

Szomorú tény, hogy sok elsős szinte kudarcként éli meg, hogy félév végére nem tud folyékonyan… Tovább olvasom