Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 07. 22. kedd - Magdolna

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > Rengeteg döntés a Parlamentben

Rengeteg döntés a Parlamentben

Kiterjesztették a Robin Hood-adót, maximálták a telefonadó mértékét, újra elfogadták a médiacsomagot és hatályon kívül helyeztek 500 jogszabályt.

mti - 2012.06.04. 06:34
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
0:30 - A nemzeti vagyonról, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlési hétfői ülése, késő éjszaka.


Fél év után módosítják a nemzeti vagyonról szóló törvényt
Fél évvel januári hatályba lépése után a kormány módosítaná a nemzeti vagyonról szóló törvényt. Hegmanné Nemes Sára államtitkár expozéjában elmondta, a módosításokra az elmúlt hónapok tapasztalatai miatt van szükség, több helyen pontosítják, illetve szigorítják a szabályozást.
Kifejtette, hogy a szövegpontosításokkal az értelmezési nehézségeket próbálják kiküszöbölni, a korlátozásokkal pedig a nemzeti vagyon hatékonyabb védelmét szeretnék elérni. Ezek között említette a javaslat azon pontját, amely a helyi önkormányzatok forgalomképes vagyonelemeit is meghatározza és kimondja, hogy a nemzeti vagyonhoz tartozó állami és önkormányzati gazdasági társaságok vagyonkezelésbe nem adhatók.
További szigorítás, hogy állami vagy önkormányzati közgyűlési kontrollt vezetnek be azoknál a társaságoknál, ahol tőkeemeléssel csökkenne az állam vagy az önkormányzat részesedése, új rendelkezésként pedig meghatározzák, hogy milyen értékesítési szabályokat kell alkalmazni az osztott tulajdon esetében.
A módosítás kimondja továbbá, hogy állami és helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységét, gazdasági jogát csak koncesszió útján engedheti át.
Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában felsorolta a módosítás főbb elemeit, majd közölte: a módosítás főbb indokai a törvény eltérő értelmezése, a nemzeti vagyon fokozottabb védelme, egyes fogalmak pontosítása, valamint a rendelkezések egyértelművé tétele.
Józsa István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy már a beterjesztés is törvénysértő volt, mert 72 órával a tárgyalás előtt nem lehetett elérni a tervezetet. Ezt követően kifejtette, hogy a decemberi "rohamtempóban" elfogadott törvény kijavítása, valósághoz igazítása a cél.
Pozitívumként értékelte, hogy megszüntetik azt a "fejlesztésellenes" rendelkezést, amely szerint az országos közutak az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak, forgalomképtelenné válnak és nem terhelhetők meg banki fedezetként. Hozzátette: valóban javul a szabályok alkalmazhatósága, de az eredeti problémák megoldására a javaslat nem alkalmas.
Aradszki András a KDNP nevében azt mondta, minden vagyonkezelő szervezet a törvénytervezet elfogadása esetén nagyobb jogbiztonságban tud majd működni, és a módosítások valóban koherencia-zavart hárítanak el.
Nyikos László (Jobbik) azt mondta, "lesújtó" véleménye van a tervezetről. Felszólalása szerint alapvető probléma, hogy nem definiálták a vagyon fogalmát, és egyéb fogalmi zűrzavarok vannak, amely mögött súlyos tartalmi tudatlanság rejlik, ezért érthetetlen a törvényjavaslat. Hozzátette, hogy néhány részelemét elfogadja, de módosító javaslatokkal sem lehet "megjavítani" a tervezetet, mivel annak "a nyaka véres".
Hegmanné Nemes Sára a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a törvény értelmezése miatt kell pontosítani a szabályokat, a "rohamtempó" okaként pedig a nemzeti vagyon azonnali, kétharmados védelmét jelölte meg.
A felszólalást követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

Kizárnák a választott bírósághoz fordulást lehetőségét
A Fidesz egyes esetekben kizárná a választott bíróságokhoz fordulás lehetőségét, mert rossz tapasztalatokat gyűjtöttek e téren. Papcsák Ferenc (Fidesz), aki önálló képviselői indítványként nyújtotta be a javaslatot, expozéjában azt mondta, szükségszerű az intézkedés, mert az elmúlt időszakban minden állami vagyonnal összefüggő szerződés jogvitájának megoldására választott bírósági klauzulát kötöttek ki, ezek viszont lassúak és költségesek voltak.
Ezért most a javaslatban kizárnák annak a lehetőségét, hogy állami vagyonnal összefüggő jogviták során választott bírósághoz lehessen fordulni.
A vitában nem volt felszólaló, ezért az elnöklő Ujhelyi István az expozét követően lezárta az általános vitát.

Napirend utáni felszólalások
Napirend utáni felszólalásra három jobbikos képviselő jelentkezett. Magyar Zoltán (Jobbik) folytatta a "Mi lesz veled magyar vidék?" című sorozatát, Baráth Zsolt Trianonról, Korondi Miklós pedig a múlt héten bezárt, 62 éves ferihegyi 1-es terminálról beszélt.

Ujhelyi István ezután lezárta a hétfői ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.


21:20 - Az egyoldalú banki szerződésmódosítások, a délvidéki magyarok és a nemdohányzók is szóba kerültek hétfőn a kérdések között a parlamentben. A kérdések után rendhagyó módon az általános vitákat kezdték meg a képviselők.

MSZP: mit tesz a kormány a banki egyoldalú szerződésmódosítás ellen?
Simon Gábor (MSZP) a devizahitelekkel kapcsolatos banki egyoldalú szerződésmódosítások visszásságaira hívta fel a figyelmet, rámutatva arra: a pénzintézetek a svájcifrank-alapú hiteleknél csak a svájci alapkamat mozgását vehetnék figyelembe a ráta változtatásához.
Cséfalvay Zoltán államtitkár kijelentette: a kormány korlátozta az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, ezzel nyújtott védelmet a hiteleseknek. Hozzátette: a jelzáloghiteleknél különösen szigorú szabályok alkalmazandók, a pénzintézetek ilyenkor nem számíthatnak fel a kamaton kívül rendszeres díjat vagy rátát.

A Jobbik a délvidéki magyarok védelmére kérdezett rá
A jobbikos Murányi Levente azt kifogásolta: a szerbiai magyarok elleni atrocitások feltárására létrejött akadémiai bizottságot olyan ember vezeti, aki már az előző rendszerben is funkcionárius volt. A képviselő választ várt arra: mikor mozdítják el Glatz Ferencet a posztról, és mit tesz a kormány a délvidéki magyarok védelme érdekében.
Rétvári Bence államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerb csatlakozási folyamat része a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Hozzátette: Magyarország hatékonyan lépett fel a szerb kárpótlási törvény elfogadásakor is, hogy az ott élő magyarok visszakapják jussukat.

A Fidesz a nemdohányzók védelméről
Heintz Tamás (Fidesz) azt kérdezte, hogy a kormány milyen további lépéseket tervez a nemdohányzók érdekében.
Halász János államtitkár válaszként azt mondta, kiemelt kampányt indítottak a lakosság tájékoztatására, miközben egyre kevesebben szegik meg a nemdohányzók védelméről szóló jogszabályt.
Az elkövetkező években uniós forrásokból óvodai és iskolai felvilágosításokat indítanak - mondta.

Czomba: a jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre
A jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre a Munka törvénykönyvének elfogadásával, amelynek része a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslat elfogadása is. Ennek négy és fél órás időkeretben történő tárgyalását hétfőn kezdte meg az Országgyűlés.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár expozéjában azt mondta, a mostani javaslat elfogadásának célja, hogy az utolsó építőkockákat is a helyükre tegyék.
Kifejtette, hogy a javaslatnak két érdemi része van, az egyik az átmeneti szabályokat, a másik pedig 66 kapcsolódó törvény egy-egy részét módosítja. Hozzátette: a zavartalan átmenet érdekében sajátos átmeneti rendelkezéseket hoztak, ezzel kiküszöbölve a visszamenőleges hatályt. Az egyik alapvető ok a változtatásra, hogy a módosuló törvények hivatkoznak a törvény egy-egy szakszára, ezért ezeket a hivatkozásokat hozzá kell igazítani az új szabályokhoz.
Az érdemi változtatásokat az államtitkár úgy összegezte, hogy azok segítségével a magyar munkaerőpiac az egyik legrugalmasabb lehet Európában. Úgy vélte, megalapozatlan az az állítás, hogy kevesebb joga lenne a munkavállalóknak, hiszen eddig nem létező jogokat biztosítanak majd a törvény elfogadásával. Ezek között említette a mindkét szülőnek adható gyermek után járó pótszabadságot, illetve a gyerek 3 éves koráig adható részmunkaidős foglalkoztatást.
Pontosítják a műszakpótlékra vonatkozó jogosultság feltételeit is, és a keresetek csökkenésének megelőzése érdekében előírták a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének szabályait is.
Az államtitkár kitért arra is, hogy lehetővé akarják tenni a vendéglátó-ipari vállalkozásoknak, hogy nyitva tarthassanak vasárnap, de ezért 50 százalékos pótlékot, és havonta egy vasárnap pihenőidőt kell biztosítani.

Fidesz: biztonságos és rugalmas munkaerőpiac jön létre
Mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára kellő garanciákat biztosít a tavaly elfogadott munka törvénykönyve - mondta Kara Ákos (Fidesz), hozzátéve: indokolt, hogy a jogszabály hatályba lépésére kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre.
A képviselő szerint a kódex által létrejönnek azok a feltételek, amelyek a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot egyaránt értéknek tekintik. Megerősödnek a szabadságra vonatkozó szabályok és a védett kor intézménye, mindkét szülőnek jár pótszabadság, és biztosított lesz a részmunkaidő lehetősége a gyermek hároméves koráig - mondta az új kódex hatályba lépését segítő előterjesztés kapcsán.
Mint mondta, az új törvénykönyv célja, hogy ne csökkenjenek a keresetek. Ezt célozza, hogy az új műszakpótlékok kompenzálják a korábbiakat. A politikus fontosnak tartotta azt is, hogy a munkavállalók pótszabadsága ügyében csak a munkavállalók javára lehet eltérni a munkaszerződésben.

MSZP: nem lehet egyszerre biztonságos és rugalmas a foglalkoztatás szabálya
A szocialista Gúr Nándor szerint nem lehetnek egyszerre biztonságosak és rugalmasak is a foglalkoztatás szabályai. Kifogásolta, hogy a kormányzati elképzelések szerint ugyanazért a munkáért a hátrányosabb helyzetű térségekben alacsonyabb fizetés is adható. Azt mondta: a foglalkoztatást nem így kell növelni, hanem támogatással.
Bírálta azt is, hogy a kormány - saját terveihez képest - hatalmas lemaradásban van a munkahelyteremtésben. Kritikát fogalmazott meg annak kapcsán is, hogy a terjedelmes előterjesztést a képviselők csak annak tárgyalása előtt kapták meg.
Frakciótársa, Kiss Péter azért bírálta az előterjesztést, mert az szerinte nem javít a foglalkoztatáson.
Szerinte a válságban nem szabad korlátozni a munkavállalói jogokat, és azt mondta: a jogszabály lehetőséget ad a kollektív szerződési vétóra.


20:20 - Több képviselő is faggatta Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Az LMP-s Karácsony Gergely a "Fidesz-közeli oligarchákról" kérdezte a kormányfőt. Ő válaszában leszögezte: a kormány büszke arra, hogy a jelenlegi parlamenti többség volt képes először olyan szabályokat alkotni, amelyek alapján offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzésekben. Emellett a bentlakásos szociális intézmények, a magán-nyugdíjpénztári vagyon és az abortusztabletta is szerepelt az azonnali kérdések napirendjén.

Orbán: a közbeszerzések résztvevőinek fel kell fedniük kilétüket
A kormány büszke arra, hogy a jelenlegi parlamenti többség volt képes először olyan szabályokat alkotni, amelyek alapján offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzésekben - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Minden közbeszerzésben részt vevőnek fel kell fednie a kilétét, ha ebből akar részesedni - hangsúlyozta a kormányfő az LMP-s Karácsony Gergelynek adott válaszában. A képviselő ismét arról kérdezte Orbán Viktort, "vannak-e oligarchiák a nemzeti együttműködés rendszerében". Az ellenzéki politikus szerint ugyanis nagytőkések, "Fidesz-közeli oligarchák" érdekeit képviseli a kormány.
Egy másik - az MSZP-s Tukacs István által feltett - kérdésre adott válaszában a miniszterelnök úgy fogalmazott, közgazdasági analfabetizmus a kormányzatnak felróni a forint árfolyamának alakulását, amikor "olyan világban élünk, hogy a svájci frank árfolyamát még a svájciak sem tudják befolyásolni".

A bentlakásos szociális intézményekről kérdezett a Fidesz
Talabér Márta (Fidesz) az emberi erőforrások miniszterétől kérdezte, hogyan kívánja a kormány ösztönözni a nagy létszámú bentlakásos intézmények kiváltását. A képviselő hangsúlyozta: a kormány elkötelezett abban, hogy az ilyen szociális intézmények helyett kisebb létszámú, a lakókörnyezetbe integrált, széles körű szolgáltatásra és öngondoskodásra épülő rendszert valósítson meg.
Balog Zoltán azt felelte, hogy egy bizonyos létszám feletti intézményekben sokkal nehezebb az egyénre szabott szolgáltatásokat biztosítani. Hangsúlyozta, hogy a kormány tavaly augusztusban olyan határozatot fogadott el, amelyik a fogyatékos emberek számára ápolást, ellátást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szólt. Elmondta, hogy jelenleg a lakás, lakóotthon, illetve lakócentrum típusú lakhatási formákra lehet pályázni.

Az MSZP bírálta a magán-nyugdíjpénztári papírok kezelését
Szekeres Imre (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a Fidesz és a KDNP politikusai tavaly megszavazták azt a törvényt, amellyel a "magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat államosították". Hozzátette, a törvény elfogadásakor világossá tették, hogy ez a vagyon semmilyen veszteséget nem fog elszenvedni.
Hangsúlyozta, hogy a 2011-es beszámoló szerint viszont 18,4 milliárd forint értékben olcsóbban értékesítettek részvényeket és más értékpapírokat, mint amennyiért átvették őket.
A politikus szerint a kabinetnek az ügyben az ügyészséghez kellene fordulnia, és hűtlen vagy hanyag kezelés miatt feljelentést kellene tennie.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte, hogy az átadott eszközök egy része nem képviselt akkora értéket, mint amekkorával a pénztárak az átadás pillanatában nyilvántartották őket.
Megjegyezte, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak hármas feladata van, az államadósság csökkentése, a magán-nyugdíjpénztári tagoknak járó reálhozam átadása és 529 milliárd forintnyi költségvetési befizetés. Hangsúlyozta, hogy az alap 2011-ben mintegy 1400 milliárd forint értékben vont vissza papírokat, amivel körülbelül a GDP öt százalékával csökkentette az államadósságot.

MSZP: miért nem támogatja a kormány az abortusztablettát?
A szocialista Varga László arra volt kíváncsi, miért nem támogatja a kormányzat az abortusztablettát, amely a művi terhesség-megszakításnál kisebb kockázatokkal alkalmazható.
A képviselő kifogásolta azt is, hogy a kormány a legtehetősebbeknek juttat támogatást a családi adókedvezmény rendszerével.
Balog Zoltán miniszter a család értékéről, az összetartó, boldog közösségek megerősítésének szükségességéről beszélt válaszában, és megvédte a családoknak juttatandó támogatásokat. Az abortusztablettáról szólva kijelentette: meg fogják vizsgálni a hatásait, és ez alapján döntenek majd az alkalmazhatóságáról.

Jobbik: javítani kell a határon túli oktatás támogatását
A jobbikos Farkas Gergely a trianoni gyásznap kapcsán arra emlékeztetett, hogy 20 ezer forintos támogatást kapnak azok a határon túli magyar családok, amelyek magyar iskolákba járatják gyermekeiket. Kifogásolta, hogy az összeg tíz éve nem változott, és problémának nevezte, hogy a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázatok rendre késnek.
Rétvári Bence államtitkár közölte: az oktatási-nevelési támogatásokat az idén más rendszerben utalják, így hamarabb, már júniusban megkapják a családok a forrásokat, míg korábban csak szeptemberben jutottak hozzá ezekhez. Hozzátette: az oktatási-nevelési támogatások már óvodás gyermekek után is igényelhetők.


19:40 - Megszűnt az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetősége Megszüntette a parlament a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét.
Az Országgyűlés törölte a jegybank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.

Alaptörvény-erejűek az alkotmány átmeneti rendelkezései
Az alaptörvényben deklarálta a parlament, hogy a január 1-je óta hatályos alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek.
A Ház 261 igen szavazattal, 79 ellenében fogadta el az alaptörvény első - a nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett - módosítását.
A parlament az alkotmány módosításával arról is döntött, a jövőben kétharmados többség szükséges a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok megváltoztatásához.

Módosult a szakképzési törvény
Módosul a szakképzési törvény, az Országgyűlés hétfői döntése értelmében már a kilencedik évfolyamtól lehetővé válik tanulószerződés megkötése a gyakorlati képzésekre.
A változtatásokat 230 igen, 85 nem és 2 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
A Matolcsy György gazdasági miniszter által beterjesztett módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon.
Határozatot fogadott el a szélsőségesség elleni fellépésről a parlament
Szocialista kezdeményezésre, de az MSZP javaslata helyett egy kormánypárti módosító indítványnak megfelelő szöveggel fogadta el az Országgyűlés hétfőn a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről szóló határozatot.

17:20 - Módosította az Országgyűlés hétfőn az idei költségvetést az új szabálysértési törvény rendelkezései miatt: az egymilliárd forintos átrendezés - amelyet 232 igen, 71 nem és 4 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a büdzsé egyenlegét nem érinti.

17:00 - A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

16:45 - Kevesebb lesz a második félévtől fizetendő távközlési adó maximális mértéke havonta a parlament hétfői döntésével.

16:40 - A kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően módosította a pénzügyi szervezetek különadójának szabályait a parlament hétfőn.

16:30 - Elfogadta a Ház a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait - kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető -, továbbá leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten.

16:05 - Az Országgyűlés hétfőn 257 igen szavazattal, 55 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta a kormány deregulációs törvénycsomagját, amellyel csaknem ötszáz - mára nélkülözhetővé vált - jogszabály veszti hatályát.

15:50 - A parlament 258 támogató és 93 ellenszavazattal fogadta el a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés minősített többséget igénylő részét, amelyről a szocialisták kérésére név szerinti szavazást tartottak, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 219 igen és 75 nem szavazattal fogadta el a Ház.


Az MTI felvételei.
14:36 - A felsőoktatási intézmények adósságáról, a pályakezdők munkanélküliségéről, a székelység önrendelkezési jogáról és magyar kisebbség ukrán parlamenti képviseletéről interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: mit tesz a kormány a felsőoktatási intézmények adósságának csökkentésére

Pósán László, fideszes képviselő azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány a felsőoktatási intézmények adósságának csökkentésére és mekkora jelenleg PPP-beruházások adósságterhe. Szerinte az eladósodottság fő oka az előző kormányok alatt megvalósult PPP-programokban keresendő.

Balog Zoltán, emberi erőforrás-miniszter válaszában kiemelte: 54 ilyen PPP beruházás indult az elmúlt ciklusban, a beruházások finanszírozása a teljes futamidőre vetítve a költségvetésnek 180 milliárd forintos adósságot jelent.

Felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék megállapításaira, amelyek szerint a beruházások PPP-formába terelése elhibázott volt, és óriási terhet jelentett az intézményekre és a költségvetésre egyaránt. Közölte: a kormány azonnali lépéseket tett az ügyben, 13 intézmény esetében költségvetési felügyelőt rendeltek ki a projektek felülvizsgálatára, és a jövőben további hat intézmény esetében rendelnek ki ilyet.

Az eredményekről szólva hozzátette: míg 2011-ben több mint 11 milliárdos volt a felsőoktatási intézmények adósságállománya, ez 2012-re ez az összeg 6 milliárd forintra csökkent. A képviselő elfogadta a választ.

MSZP: mit tesz a kormány a pályakezdő munkanélküliek érdekében?

Nyakó István, az MSZP képviselője a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva arról beszélt, hogy 2012 első negyedévében minden negyedik fiatal munkanélküli volt, a 15-24 év közöttiek adták ki az összes munkanélküli 16 százalékát, a korcsoport 28 százalékos munkanélküliségi rátája pedig egy százalékponttal volt magasabb a 2011-es adatnál.

A politikus azt kérdezte, hogy milyen hathatós intézkedéseket tesz a kormány a fiatalok elhelyezkedése érdekében.

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elismerte, hogy a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége óriási probléma egész Európában, de emlékezetett arra, hogy ennek aránya 2002-es 28 ezerről 2010-re 52 ezerre nőtt. Sok büszkeségre önöknek nincs okuk - jegyezte meg a szocialistákhoz fordulva.

Az államtitkár az ügyben tett kormányzati lépések közé sorolta a Start és a Start Bónusz kártya bevezetését, a fiatal vállalkozók támogatását és a gyakornok programot is.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, ugyanakkor az Országgyűlés 195 igen szavazattal 4 nem ellenében megtette ezt.

Jobbik: számíthat-e a székely autonómia mozgalom a magyar kormány támogatására?

Gaudi-Nagy Tamás, jobbikos politikus azt kérdezte, hogy számíthat-e a székely autonómia mozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására, egyetért-e a miniszterelnök-helyettes azzal, hogy érvényt kell szerezni a határon túli magyarok önrendelkezési jogának.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény egyértelmű feladatává teszi Magyarországnak a határon túli magyarok helyi közösségi önkormányzatai létrehozásának előmozdítását. Utalt arra is, hogy a kormány oktatási programokkal teszi lehetővé, hogy a következő generáció megismerje a határon túli magyar közösségeket.

Gaudi-Nagy Tamás felháborodásának adott hangot amiatt, hogy nem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszolt kérdésére, majd egy székely nemzeti zászlót mutatott fel és közölte, hogy nem fogadja el a választ. A parlament azonban 216 igen, 23 nem és 39 tartózkodó szavazattal az államtitkári választ elfogadta.

KDNP: veszélyben a magyar kisebbség parlamenti mandátuma Ukrajnában

Kalmár Ferenc, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy 2012 őszén Ukrajnában parlamenti választások lesznek, azonban az új választási körzetetek kialakítása miatt, az előzetes várakozásokkal szemben, várhatóan nem lesz magyar többségű választókörzet Kárpátalján. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány tud-e segíteni abban, hogy a magyar kisebbség parlamenti mandátumhoz jusson Ukrajnában.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában sajnálatosnak tartotta, hogy az ukrán döntés figyelmen kívül hagyta magyar körzet kialakítására vonatkozó kárpátaljai és magyarországi elvárást, kérést. Szerinte ugyanakkor elméletileg még mindig lehetséges, hogy egy képviselő bekerüljön a kijevi törvényhozásba.

Mint mondta: Magyarország továbbra is fenntartja a magyar többségű egyéni körzetre vonatkozó álláspontját és szorgalmazza, hogy a témában mielőbb egyeztessenek. A cél az, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjunk anélkül, hogy a beavatkoznánk egy szomszédos ország belpolitikai életébe - tette hozzá. Közölte: várják Budapestre az ukrán külügyminisztert a további egyeztetések lefolytatása érdekében.
A képviselő elfogadta a választ.


14:10 - A parlament négy óra húsz perces időkeretben folytatja le mind a munka törvénykönyvéről, mind pedig a nemzeti vagyonra vonatkozó törvény módosításáról szóló általános vitákat - döntött hétfői ülésén a Ház. Az Országgyűlés kivételes, sürgős eljárásban tárgyal és dönt az igazságszolgáltatást érintő törvények módosításáról. Az interpellációk között szó esett a felsőoktatásról, az egészségügyről és a határon túli magyarságról is.

Két időkeretről is döntöttek

A parlament elfogadta, hogy az ülés napirendjét egészítsék ki az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes, sürgős eljárásban történő tárgyalásával és határozathozatalával. A jogszabály-javaslat a választottbíráskodásról szóló törvényt, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet és polgári törvénykönyvet módosítaná fideszes kezdeményezésre.

A Ház az ellenzéki képviselők tiltakozó felszólalásai ellenére arról is döntött, hogy a munka törvénykönyvével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti vagyonról szóló jogszabály módosításával összefüggő javaslat általános vitáit egyaránt négy óra húsz perces időkeretben tárgyalják.

A felsőoktatásról kérdezett az MSZP

Az első interpelláló, Hiller István (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy tovább csökkentik-e az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát. Azt is megkérdezte, hogy a kabinet kevesebb pénzt fog-e adni a felsőoktatásnak és bővíti-e a - mint mondta - kormányoldal által önköltségesnek, "mindenki más által tandíjasnak nevezett" képzési formát. Egyúttal arra is kitért, hogy mi lesz a jó képességű, de a tandíjat kifizetni nem tudó hallgatókkal.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, nem csökkentik az államilag támogatott helyek számát. Hangsúlyozta, hogy a kormány tízből hét hallgató tanulmányait támogatja, közülük minden második teljesen ingyenesen tanulhat. Hozzátette: tandíj nincsen.

Az egy lábon álló, a költségvetéstől függő felsőoktatás helyett arra van szükség, hogy az intézmények fejlesztési forrásait és képességeit erősítsék - jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 202 igennel 75 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: mit tesz a kormány a felvidéki magyarokért?

Szávay István (Jobbik) azt kérdezte, hogy a kormány milyen konkrét lépéseket tett a felvidéki magyarokat érő folyamatos jogsértések ügyében. Példaként említette többek között az állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai magyarokat, Malina Hedviget és a dunaszerdahelyi szurkolóverést.

Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a Jobbiknak el kellene döntenie, az a probléma, hogy a kormány hallgat vagy az, ha párbeszédet folytat. Álláspontjukat ismertetve az utóbbi mellett tette le a voksát. Hangsúlyozta, ezért is találkozott májusban Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel, illetve ezért tárgyaltak június elején a két ország külügyminiszterei.

A párbeszéd mutatja, hogy mi Magyarország "Szlovákia-politikája", a Jobbik retorikája viszont sértegeti a szomszédokat, értelmetlen és "kártékony" - jelentette ki.

A nyelvtörvénnyel kapcsolatban sikerült elérni, hogy a Velencei Bizottság javaslatokat fogalmazzon meg, a kabinet pedig elvárja azok maradéktalan végrehajtását - mondta. Hozzátette, Szlovákiának Malina Hedvig ügyében szintén alkalmaznia kell a strasbourgi emberi jogi bíróság döntését.
A választ a képviselő nem, de az Országgyűlés elfogadta, miután 193-an szavaztak igennel, 46-an nemmel és 21-en tartózkodtak.

LMP: Magyarország drámaian visszaesett az európai egészségügyi rangsorban

Szilágyi László, az LMP képviselője az Európai Egészségügyi Fogyasztási Index legújabb publikációjára hivatkozva arról beszélt, hogy Magyarország drámaian visszaesett az európai egészségügyi rangsorban. Mint mondta, 34 vizsgált országból 2007-ben még a 14. helyen állt Magyarország, idén azonban visszaestünk a 27-28. helyre. Hangsúlyozta: a jelentés szerint a Magyarország a balkáni EU-tagok szintjét éri el, egyre több a hiányosság az egyenlőség és a méltányosság terén és riasztó az egészségügyi ellátások színvonalának visszaesése. A politikus azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a negatív tendenciák megforduljanak az egészségügyben.

Balog Zoltán erőforrásminiszter arra emlékezetett, hogy a 2010-es kormányváltás időszakára az ágazat a fenntarthatóság szélére sodródott, nagy volt a kórházak adósságállománya, a várólisták hosszúak, a betegutak átláthatatlanok voltak, az egészségügyben dolgozók pedig sosem látott mértében hagyták el az országot. Hozzátette: az elmúlt két évben a kormánynak részben sikerült megállítani a negatív folyamatokat, a kórházak több tízmilliárdos támogatás kaptak adósságállományuk csökkentésére, az orvosoknak és ápolóknak az évtized legjelentősebb béremelését tudják biztosítani, a struktúra átalakítással megszűnnek az párhuzamosságok és átláthatóbbak lesznek a betegutak.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége azonban igen, 198 támogató és 63 nem szavazattal.


12:45 - A nemzeti összetartozás napjáról való megemlékezéssel, valamint Varga Mihály miniszteri eskütételével kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése, ahol a napirend előtti felszólalások is mind a nemzeti összetartozás témáját járták körül.

Kövér László: a nemzet nagyságát szellemisége határozza meg
Egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg - fogalmazott az Országgyűlés elnöke megemlékező beszédében. Kövér László szerint pontosan tudnunk kell, mit élt túl a nemzet a történelme során. A mai magyaroknak, akik túlélték a világháborúkkal, bolsevik forradalommal, megszállásokkal, árulásokkal, gázkamrákkal, kommunizmussal terhelt XX. századot, tudniuk kell, hogy napjainkban elsősorban a magyarság szellemi léte a tét - fogalmazott.

Megemlékezés és Varga Mihály eskütétele a Parlament plenáris ülésén. Fotó: MTI/Kovács tamás (galéria)
A megemlékezésen nem vettek részt sem az MSZP, sem a Demokratikus Koalíció független képviselői.

Ezt követően letette az esküt Varga Mihály, az EU/IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

KDNP: senkit nem lehet kizárni az összetartozásból

Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: szerinte az összetartozás lényege, hogy "éljen mindnyájunkban az összetartozás tudata és az egymás iránti jó szándék" és ez nem csak a határon túl és határon belüli viszonyokról szól, hanem az itthoni kapcsolatokról is.

A frakcióvezető hangsúlyozta: senkit nem lehet kizárni az összetartozásból, de bárki ki tudja magát zárni ebből a saját magatartásával.

Harrach Péter ezután ünnepről beszélt, amikor Novák Előd (Jobbik) bekiabálta: "nem ünnepelünk". "Nem Trianonról beszéltem, hanem az együttműködésről" - reagált erre a kormánypárti politikus.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában kitért arra, hogy tüntetőleg nem voltak jelen az MSZP-frakció tagjai az Országgyűlésben tartott megemlékezés alatt. Reményét fejezte ki, hogy ezzel a lépésével az MSZP nem írta felül a korábban a kettős állampolgárság kapcsán már képviselt álláspontját egyfajta "nemzeti minimum" elfogadásáról.

LMP: mi lesz a temerini fiúkkal?

Szabó Tímea (LMP) átpolitizált, döntően a jobboldal által kisajátított eseménynek nevezte a trianoni békeszerződés kapcsán tartott megemlékezéseket. A nemzeti összetartozás napja kapcsán az ellenzéki képviselő a szerbiai börtönben raboskodó temerini fiúk ügyéről beszélt.

Szabó Tímea felszólította a kormányt, hogy a szerbiai választások után felálló új kormánnyal folytatott első tárgyalásokon határozottan képviseljék a temerini fiúk szabadulásának ügyét.

Megemlékezés és Varga Mihály eskütétele a Parlament plenáris ülésén. Fotó: MTI/Kovács tamás (galéria)

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában leszögezte: a magyar diplomácia kiemelt ügyként kezeli a temerini fiúk sorsát és a kormány támogatja a szerb államfő előtt fekvő kegyelmi kérvényt. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány elítéli az erőszakot, és "mivel a magyarverések szemmel láthatóan nem akarnak megszűnni a Vajdaságban" ezért határozottabb rendőri fellépést követel a kormány.

Novák Elődhöz fordulva az államtitkár leszögezte: hétfőn "igenis ünnepelünk", mert június 4. nem nemzeti gyásznap. Hozzátette, mindenki még most tanul ünnepelni, de ez a tanulás nagyon fontos, mert az így megtanult "összetartozás a jövő záloga".

Jobbik: ez igenis gyásznap

Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a trianoni békeszerződésben foglalt helyzet rendezéséig az tovább mérgezi majd Magyarország és szomszédjai viszonyát. Hozzátette: a hétfői megemlékezéstől "szégyenletes és gyalázatos módon távolmaradó kommunisták mellett Trianonban gyökerezik" az ország minden baja. Hangsúlyozta: ez a nap a Jobbik számára nem ünnep, mert nincs mit ünnepelni. Szerinte a nemzeti összetartozásra minden nap gondolni kell, de június 4-e igenis egy gyásznap. Szávay István végül azt üzente "az elszakított magyar nemzettestvéreknek", hogy tartsanak ki. A felszólalás végén a jobbikos képviselők két molinót tartottak fel az ülésteremben "önrendelkezést az elszakított magyaroknak" felirattal.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, hogy a kormány és a Jobbik céljai sok pontban közösek. Hozzátette: a kormány külpolitikailag legfontosabb célja a határon túli magyarok védelme, az ottani személyes és közösségi autonómiáknak a biztosítása.

Megemlékezés és Varga Mihály eskütétele a Parlament plenáris ülésén. Fotó: MTI/Kovács tamás (galéria)

MSZP: mi lesz a pedagógusokkal?

Botka László (MSZP) a hétvégén lezajlott pedagógus nap kapcsán szólalt fel. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy 2012 júniusában senki nem tudja megmondani, hogy az önkormányzatoktól államosított iskolákat ki, miből és hogyan fogja üzemeltetni 2013 januárjától. Szerinte felháborító az a káosz és bizonytalanság, ami az egész magyar oktatást jellemzi. Emlékeztetett arra is, hogy Európában pont a magyar kormány politikájával ellentétes folyamatok zajlanak le az oktatás területén.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában szinte hagyománynak nevezte, hogy "vezető, vagy kevésbé vezető szakszervezetek" pedagógusnapon népszerűség-növelő nagygyűlést tartanak. Szerinte ezek a szakszervezetek és az ellenzéki pártok "káoszt vízionálnak ott, ahol rendezett munka folyik, és aggodalmat, ahol esetleg csak bizonytalanság van". A kormány törvények egész sorával próbálja rendezi az MSZP-kormányok által 2002-ben építeni kezdett káoszt és rendetlenséget - mondta.

Fidesz: minden honfitársunkat megvédjük!

Rogán Antal fideszes frakcióvezető arról beszélt, hogy a határon túli magyarok ügyét a Fidesz mindig "közös dolgaink" egyik legfontosabbjának tekintette.

A kormánypárti politikus élesen bírálta az MSZP-t a nemzeti összetartozás napja kapcsán tanúsított magatartása miatt.

Leszögezte, a határokon belül is fontos a nemzeti összetartozás a kormánynak, ezért fontos kimondani: a kormány "mindig készen áll arra, hogy megvédje zsidó, német, cigány, szerb honfitársainkat éppen úgy, mint a határon túliakat".

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén újból elfogadhatja az államfő által megfontolásra visszaküldött, médiaszolgáltatást szabályozó törvénymódosítást. A házelnök napirendi javaslatával szemben azonban ma mégsem írják át a jegybanktörvényt.

A képviselők a trianoni döntés évfordulója alkalmából a nemzeti összetartozás napjára emlékezik az ülésnap kezdetén, majd Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter teszi le esküjét.

Az ülés a megszokottnál két órával korábban, délelőtt 11 órakor kezdődik. A parlamentnek várhatóan csak délután három óráig kell biztosítania a határozatképességet, mivel a szavazásokat - az azonnali kérdéseket és kérdéseket elcsúsztatva - rögtön az interpellációk után tartják. Ez azoknak a képviselőknek kedvez, akik a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett rendezvényekre igyekeznek.

Megemlékezés és Varga Mihály eskütétele a Parlament plenáris ülésén. Fotó: MTI/Kovács tamás (galéria)

A Ház - az előterjesztő miniszter zárószavazás előtti módosító indítványa nyomán - ma változatlan formában fogadhatja el a médiaszabályozás május 24-én elfogadott, de a köztársasági elnök által eljárási hiba miatt megfontolásra visszaküldött változtatását, emellett dönthet a járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról, továbbá az adózást érintő jogszabályok változtatásáról. Ezek mellett szavaznak még arról a szocialista képviselők által benyújtott határozati javaslatról is, amely állandó parlamenti etikai bizottságot állítana fel a szélsőséges, rasszista vagy idegengyűlölő képviselői megnyilvánulások szankcionálására.

Minden bizonnyal lekerül ugyanakkor a határozathozatalok napirendjéről a jegybanktörvény módosítása és az alaptörvény első átírása. A kormány - Európai Unió kifogásai alapján összeállított - előterjesztése egyebek mellett törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását, emellett egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek. A szavazás elhalasztását Varga Mihály kezdeményezte szombaton, az elmúlt napok e jogszabályt érintő felvetéseire, valamint a IMF/EU-tárgyalások előkészítésére hivatkozva. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap támogatandónak ítélte az IMF-tárgyalásokkal megbízott politikus kérését.

A szavazásokat követően - a javaslatok napirendre vétele esetén - még ma általános vita kezdődhet az új munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és módosításairól, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény változtatásáról. A napirendi javaslat alapján az általános vitákat egyenként 4 óra 20 perces időkeretben folytathatja le a Ház, a részletes vitákra pedig szerdán kerülhet sor.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

12 következő >> végére >>> 11 hozzászólás
Moderálásra küldöm 11. load 2012.06.04. 23:53

"Czomba: a jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre"
Ennek a kijelentésnek valami féle értelmezést kellene már végre adni, mert egy éve mondogatják, de az érintetteknek ebből annyi jön le, ha dolgozol, attól még nyugodtan éhen halhatsz.
A havi 47 ezer forintos közmunka bér mellet nem lehet jólétről beszélni.
A nyomorról annál inkább.
Egy idei becslés szerint már 4 millióan "élnek" a létminimum alatt.

Moderálásra küldöm 10. machers 2012.06.04. 22:32

Orbán Viktor erre egy mondatban válaszolt: "a magyar kormány semmilyen külföldi tanácsadó céggel semmilyen szerződéses kapcsolatban nem áll".

http://hvg.hu/itthon/20120514_orban_kormany_bostoni_tanacsadok

Moderálásra küldöm 9. Madarász 2012.06.04. 20:40

A Jobbik miért nem azt a kérdést teszi fel, hogy a kormány mivel támogatja a határon belöl élő magyarokat, mert akik itt vannak azokat sarcolja, kifelé meg osztogat azoknak, akik egy kanyi vasat sem tettek a közösbe!

Moderálásra küldöm 8. machers 2012.06.04. 20:10

6.Cloeon_dipterum 2012.06.04. 19:25
Szerinted vezéredék miért estek térdre az IMF előtt?
Tudod, az aki azt mondta, ha az IMF jön, ő megy. Szerinted menni fog?
Nyugodj meg, ha itt maradsz te is fogod fizetni. Ja, viszont nem kapsz érte semmit. Tudod, mint Romániában, ahol visszafizették az adósságot.

Moderálásra küldöm 7. kotorék 2012.06.04. 19:48

Ezek nagyon be vannak sz...va Gyurcsánytól , páni félelmükben már azt sem tudják mit csinálnak!

Moderálásra küldöm 6. Cloeon_dipterum 2012.06.04. 19:25

A hitel az hitel, bármilyen számok mögé is legyen bújtatva. A helytelen felhasználásból esett károk és a kamatok minden kormány ideje alatt a lakosságot fogják nyomni. Hajrá, csak ne nekem kelljen fizetni utánatok. Fizessétek ti vissza kamatostul amit fel kívántok venni.

Moderálásra küldöm 5. gjozsi88 2012.06.04. 18:44

3. Cloeon_dipterum

A hitel csak ott ellenség, ahol nem tudnak mit kezdeni vele!
Javaslom olvasgatni a legnagyobb magyarnak tartott Széchenyt, aki már akkor írt a hitelről!
Segítek!
Nem elmarasztaló módon!
A hitelnek ára van.....valóban!
Az okos ember kitermeli a hitel költségét.......a szabadságharcos, miután tudta ,hogy ez a teher nyomja (melynek jelentős része azon állami garanciák miatt van bennt az államadósságba, melyet a zemberek lakáshiteleire vettek fel) nem igyekszik tönkretenni a finanszirozás esélyét!
A szoci kormányok ugyan ezt az adósságot 265 ft euro árfolyamon, 5,5% kamaton 175 bázis kockázati feláron finanszirozták, miközben ez a költségvetést terhelő adósságszolgálat 4% volt!
Ezt a szabadságharc 300 ft feletti euro árfolyamra, 8-10,5% közti kamatra, 500-710 bázis országkockázatra és megsokszorosodó költségvetést terhelő adósságszolgálatra cserélte!

Persze ott ahol a nemzettudat kimerül a melldöngetésből és csupán hivatkoznak Szécheny magyarság tudatára, közben nem… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 4. machers 2012.06.04. 18:11

3.Cloeon_dipterum 2012.06.04. 15:31
"Megtanulnád értékelni, hogy a hitelnek ára van."
Jól látod!
A szabadságharcotoknak köszönhetően ez pont a duplája lett.

Moderálásra küldöm 3. Cloeon_dipterum 2012.06.04. 15:31

1. dacista 2012.06.04. 10:37
Ha még többet kívánsz dolgozni még kevesebb pénzért, akkor miért nem veszel fel hitelt és ajándékozod az országnak? Megtanulnád értékelni, hogy a hitelnek ára van.

Moderálásra küldöm 2. paci13 2012.06.04. 11:49

""Orbán elmondta, hogy úgy kell tenni, mintha elfogadnánk az IMF-EU-EKB-ET és egyéb nyugati baloldali szervezetek követeléseit, de a diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni, "mintha egyébként barátkozni szeretnénk". Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra - úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre - rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk" - fejtette ki, megjegyezve, hogy "ez egy bonyolult játék"". (részlet egy blogból)
Mi pedig hosszú hónapok óra szépen álljuk a cehhet művészi mozdulataikért.


11 hozzászólás12 következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...