Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

OVB - Törvényes volt az önkormányzati választás

Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerint alapvetően törvényes rendben zajlottak az októberi önkormányzati és kisebbségi választások.

A testület az Országgyűlésnek most benyújtott beszámolójában azonban több olyan problémára is felhívta a figyelmet, amely jogszabály-módosítást indokolna.

Az egyik ilyen probléma az OVB szerint, hogy több településen jelentősen megnövekedett a választás napja előtti beköltözések, új lakcímek létesítésének száma, olyannyira, hogy sok esetben a beköltözők száma meghaladta a választás kitűzését megelőzően, életvitelszerűen a településen lakók számát. Így a feltűnően nagy létszámú beköltözések alkalmasak lehettek visszaélésekre, a választási eredmények torzítására.
Az OVB ezért szükségesnek tartja olyan szabály megalkotását, amely ezeket a valószínűsíthetően jogsértő tevékenységeket kizárja.

Az is probléma az OVB szerint, hogy ugyan az Országgyűlés az alkotmány módosításával 2010. augusztus 11-én korlátozta a katonaság, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományába tartozók jelöltté válásának lehetőségeit, de a választási bizottságoknak nem állt rendelkezésükre olyan nyilvántartás, amelyben ezt - az előírt két napban - ellenőrizhették volna. A testület szerint szükséges lenne ezen is változtatni.

A testület az önkormányzati választás során visszatérő problémaként említi, hogy az OVB és a Legfelsőbb Bíróság (LB) eltérően értelmezte az ajánlószelvényen kötelezően feltüntetendő adatok körét. Az LB ugyanis a pontos formai szabályok hiánya miatt a személyazonosság minimális megállapíthatósága mellett messzemenőkig figyelembe vette a választópolgár vélelmezett akaratát, vagyis a jogszabályokat az OVB-nél tágabban értelmezte. Az OVB álláspontja szerint a jogalkotónak pontos és egyértelmű szabályokat kell alkotnia a jelöltajánlás tekintetében is.
A beszámoló szerint problémát jelentenek a párhuzamosan induló jogorvoslati eljárások is, amelyekben akár egymásnak ellentmondó jogerős határozatok is születhetnek.

Ezzel kapcsolatban arra mutattak rá, hogy mivel egymással párhuzamosan több típusú választást tartanak (polgármesteri, települési önkormányzati, főpolgármesteri, fővárosi és megyei közgyűlési), volt olyan eset, hogy ugyanazon, több választástípust érintő vélelmezett jogsértéssel kapcsolatban a helyi és területi választási bizottságok előtt is folytak jogorvoslatok. A választási eljárásról szóló törvény ugyanakkor jelenleg nem szabályozza ezt a kérdést, ezért a különböző választási bizottságoknak el kell járniuk a benyújtott kifogás tárgyában, és akár egymástól eltérő jogi álláspontra is juthatnak. Az is elképzelhető, hogy az ezután következő bírósági felülvizsgálati eljárásban is ellentétes döntések születnek, ami veszélyeztetheti a jogbiztonságot - állapította meg az OVB.
A testület szerint az is problémás, hogy a tízezernél több lakosú településeknél a kompenzációs listás eredmény megállapítása egy időben történik az egyéni választókerületi eredmény-megállapítással. Az egyéni választókerületi eredmény elleni eredményes jogorvoslat befolyásolhatja a kompenzációs mandátumokat, azonban jogorvoslat hiányában a bizottságnak a kompenzációs eredményt megállapító döntése jogerőssé válik. Az OVB szerint meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy a választókerületi és a kompenzációs eredmény megállapítása ne egy időben történjen.

Az OVB szerint szükséges lenne az is, hogy a jogalkotó részletesebben rögzítse a megismételt szavazásokra vonatkozó előírásokat. A testület emlékeztetett arra: 18 településen kellett a választásokat vagy azok egy részét megismételni, de például Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy településén többször is meg kellett ismételni a voksolást. (Keresztétén az október 3-ai voksolás után még háromszor kellett a választóknak az urnák elé járulniuk, amíg jogerős eredmény születhetett.)

Az OVB a problémák ellenére sikeresnek értékelte a helyi önkormányzati képviselők választását, az ország 3.176 településének jelentős többségében eredményesek voltak a választások.

A testület a kisebbségi választással kapcsolatban azt írta beszámolójában, hogy a 2006-os adatokhoz képest a kisebbségi választói jegyzékbe csaknem 15 százalékkal több, mintegy kétszázharmincezer nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó kérte a felvételét. Hasonló emelkedést mutat azon települések száma, ahol kisebbségi választást tartottak (2010-ben 1.592 településen, szemben a 2006-os 1.435-tel), valamint a megválasztott települési kisebbségi önkormányzatok száma (2010-ben 2.321 települési kisebbségi önkormányzat, szemben a 2006-os 2.049-cel).
A kisebbségi választásra nyilvántartásba vett jelölőszervezetek száma országosan 211, ez - ellentétben a választók és a megtartott választások számának emelkedésével - kismértékű csökkenést mutat az előző választás adataihoz (233) képest.

A kisebbségi választói jegyzéket továbbra is a helyi választási irodák vezetőinek kellett vezetniük, a felvételt levélben vagy a kérelemnek a polgármesteri hivatalokban lévő gyűjtőládába helyezésével lehetett kérni.
Sok esetben érkezett olyan panasz, hogy a választópolgár kérelme nem jutott el a választási iroda vezetőjéhez, vagy nem kapta meg a jegyzékbe vételéről szóló határozatot, amely később akár a választási részvételtől is megfoszthatta a választópolgárt - olvasható a beszámolóban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szijjártó: nyugdíjcsökkenésről szó sem lehet

A nyugdíjak értékét megőrizzük, nyugdíjcsökkenésről szó sem lehet - jelentette ki a miniszterelnök… Tovább olvasom