Kisalföld logö

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 14°C | 24°C Még több cikk.

Klíma a divat

A hazai zöldek néhány éve még úgy érveltek: Magyarországon egy évben legfeljebb 20 igazán meleg nap fordul elő, így felesleges klímát szerelni az autóba, irodába, lakásba. Tavaly azonban kétszer annyi kánikulai nap volt, mint egy átlagos évben.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az időjárás szélsőségesebbé, a nyár melegebbé válik – más kérdés, hogy a klímaproblémára valóban a gépi klímák üzembe állítása-e a megoldás.

Két évvel ezelőtt az egyik legnagyobb hazai áramszolgáltató egy belső kiadványban vágyálomként írt róla: még öt-hat esztendő, és – az épületklímák terjedésének köszönhetően – kiegyenlítődik a téli, illetve a nyári áramfogyasztásban mutatkozó jelentős különbség. Ugyanez a szolgáltató akár már ma is felbonthatja a jeles pillanatra behűtött pezsgőt, az eltérés, legalábbis a nagyvárosokban, megszűnt.

A klímaszabályozó készülékek karrierje meghökkentő. Az évtizedfordulón a klímás autó még a tehetősek kiváltsága volt, ma viszont az összes Magyarországon eladott új kocsi 40 százaléka autóklímával van felszerelve. A klímás otthonok száma még elenyésző, viszont az értékesítési célra épített új lakások 6-8 százalékában már tartozék a léghűtő. A háztartásikészülék-gyártáson belül a klímaszektor nő a legdinamikusabban – a bővülés üteme meghaladja a 10 százalékot.

A klímakonjunktúra egyik ösztönzője bizonyára a divat, de talán a globális klímaváltozás, vagyis a felmelegedés is az okok közé sorolható. (Ördögi kör a javából: ha klímával hűtünk, nő a légszennyezés, gyorsul a felmelegedés.) Csakhogy a magyar lakosság egyharmada bizonyítottan nem bírja a klimatizálást: megfázik, allergiás, reumás lesz, bereked.

Ráadásul a klímahasználat költségei igen magasak: maga a készülék szobába 50, autóba 300 ezer forinttól beszerezhető, ám aki ennyit még szívesen rászán, gyakran az sem számol a borsos áram- vagy benzinszámlával. Az egyik – neves, Ybl-díjas építész által tervezett – budapesti irodaház hosszú ideje eladhatatlan: az üveghomlokzatú palota minden szobája klimatizált, ám a gyorsan felmelegedő épület hidegen tartása szinte megfizethetetlen.

A klímakatasztrófa megelőzésére hivatott kiotói egyezmény az aláíró országokat, sőt azok vállalatait is a levegőszennyezés csökkentésére kötelezi. Hamarosan előfordulhat akár magyar céggel is, hogy felszólítást kap a környezetvédelmi hatóságtól: vagy a termelési technológiáján változtasson, vagy pedig költözzön másik (nem klimatizált) irodába, másképp túl fogja lépni a neki járó kibocsátási kvótát. Választani persze nemcsak a hideg és a meleg között lehet, vannak ugyanis hatékony alternatív (árnyékoláson, párologtatáson alapuló) hűtési eljárások is. Amíg ezek is elterjednek, addig a környezeti következményeken – vagyis a klímahasználat miatt növekvő felmelegedésen – mindenki osztozik, az is, akinek nincs pénze klímára.

Kapcsolódó cikkek:

Klíma a lakásban: rosszul is elsülhet (2003-06-13) >>
Klímatérkép: árak, típusok (2003-05-26) >>
Hűsítés forró forintokon (2003-05-26) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felsőoktatási TOP20

A jogász szakok két helyet estek vissza a népszerűségi listán, közgazdásznak idén még többen… Tovább olvasom