Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Kisalföld-fórum eurómilliárdokról

2007 és 2013 között euró- tízmilliárdokban mérhető támogatást kapunk a csatlakozásnak köszönhetően.
Időszerű átgondolni, hogyan akarjuk a továbbiakban fejleszteni hazánkat. Már csak azért is, mert uniós csatlakozásunknak köszönhetően euró-tízmilliárdokban mérhető támogatást kapunk 2007 és 2013 között. Annak fogadására készül a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelynek stratégiájához, azaz a pénzek felhasználásához a Kisalföld által szervezett fórumon a megyénkbeliek is hozzászóltak.

– A pénzt elkölteni könnyű, jól felhasználni már nehezebb – szögezte le a mintegy száz megjelent önkormányzati, térségfejlesztési szakembert, vállalkozót köszöntő Somodi Géza főszerkesztő-helyettes. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke elmondta: a fórumokra azért van szükség, hogy az emberek megismerjék a pénzek fogadására készülő tervet, a készítői pedig megismerjék véleményüket.

„Mi is az a II. Nemzeti Fejlesztési Terv?" – tette fel a kérdést és válaszából kiderült, hogy az országos fejlesztési koncepciónak az EU elvárásait és a magyar társadalmi és gazdasági igényeket kell tükröznie. Az elkészült dokumentumot nyáron társadalmi-partnerségi vitára bocsátották, mintegy négyszáz szervezet véleményezte. Az átszerkesztett változat kerül a napokban az Országgyűlés elé, amely várhatóan decemberben olyan határozatot hoz, ami keretet ad a további tárgyalásokhoz, a végrehajtási programok kidolgozásához. Később a szomszédos országokkal is egyeztetik a tervet.

Számok bűvöletében

Az EU hét év alatt 24 milliárd eurónyi (mintegy 6000 milliárd forint) támogatást biztosít hazánknak. Ez évente mintegy 3 milliárd eurót (750 milliárd forint) jelent. Szaló elmondta, hogy ezt az összeget megsokszorozhatja a minisztériumi társfinanszírozás és vállalkozói tőke. Arról is beszélt, hogy hazánk piacok metszéspontjában helyezkedik el, ezért más helyzetben van, mint a többi európai ország. Fontos lehet a térszerkezet fejlesztése, például a Bécsig tartó uniós gyorsvasút meghosszabbítása Budapestig, folytatása dél felé, Olaszországig.

A közlekedésfejlesztés is az NFT legátfogóbb célját, a versenyképesség javítását támasztja alá. Még az egészségi állapot javítása is ezzel függ össze, hiszen nem mindegy, az emberek mennyi évet töltenek munkával. Érdekességként Szaló szólt arról, hogy a források piramisán a kutatás-fejlesztés van legfelül, tehát arra fordítható a legkevesebb pénz. Több jut például az úthálózatra. E zért az uniós támogatást úgy kell hazai pénzekkel kiegészíteni, hogy a „több kutatás, kevesebb beton" elv is érvényesüljön.

A fejlesztési hivatal elnöke megemlítette a kiegyensúlyozott területi elv alapján kidolgozott versenyképességi pólusok rendszerét. Ez Budapest mellett öt várost emel ki, mint a növekedés, a versenyképesség központjait, pólusait: Miskolc, Debrecen, Szeged és Pécs mellett Győrt is.

Remények a gondok tükrében

Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a megyei területfejlesztési tanácsnak szűkülnek a forrásai. Reméli, ezen a gondon is segítenek a 2007-től érkező uniós támogatások, és az önkormányzatok a lakosság által elvárt fejlesztéseiket megvalósíthatják. Az NFT stratégiai céljai közül a társadalmi összetartozás erősödését emelte ki. Véleménye szerint, ha azon nem tudunk változtatni, akkor a többi területen sem sikerül előrelépni. Előadásának pedig azt a címet adta:

A jövő reményei a jelen megoldatlan problémáinak tükrében. Tájékoztatása alapján a megye fejlesztési tervének egyik hangsúlyos pontja a turisztikai vonzerő. Nagy lehetőségeket rejt szerinte a Szigetköz, a Fertő-táj és a két történelmi borvidék, foglalkozni kellene a szél erejének, a föld hőjének, azaz a geotermikus energiának és a biomasszának a hasznosításával. A megye a közlekedés terén a legfontosabbnak a csornai elkerülőút megépítését tartja.

Győr nem válhat vízfejjé

Balogh József polgármester a Szaló Péter által is említett versenyképességi pólusok kapcsán elmondta, Győr plusz 100 milliárd forintot kap az EU-pénzekből olyan tervek megvalósítására, amelyek az ország versenyképességét is fokozzák. Nos, az eddig megfogalmazott programok összköltsége 227 milliárd forint. Ezután elsorolta a tervezés alapvető szempontjait és a város fejlesztési irányait. Többek közt a város vonzerejének fokozását jelölte meg fontos célként.

Úgy véli, a megyeszékhelynek olyan kisugárzó erővel kell bírnia, ami indokolja fejlesztési pólus szerepét. Javítani kell megközelíthetőségét, hogy ne bosszankodjanak, akik ideutaznak, a városon belül közlekednek. A tervezés során elvetett ötletek közül említette a várost átszelő vasútvonal föld alá süllyesztését, mert az a talajviszonyok miatt horribilis összeget emésztene fel.

Tilai László frissen végzett területfejlesztési geográfus hozzászólásában említette meg: vigyázni kell arra, hogy Győr a térség számára nem váljon olyan vízfejjé, amilyen az országnak Budapest. Az NFH elnöke viszont nem fél, hogy Győr vízfej lesz, nem tart attól, hogy „mindent visz". Úgy véli, figyelembe kell venni, ki mire alkalmas. Az Győrt szerinte nem állítja szembe a kistelepülésekkel, ha markáns irányt ad a régió stratégiájának.

Mi lesz a nagy tervekből?

Sragner László vállalkozó, a bejegyzés alatt álló megyei munkaadók és gyáriparosok szövetségének leendő elnöke nem lát biztosítékot arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv alkalmazásakor megváltozik a támogatások kiosztásának mai gyakorlata.

Vállalkozók tapasztalata szerint ugyanis jószerivel az kaphat csak, aki az összeg tíz százalékát visszajuttatja az illetékesnek. Úgy véli, ezt a civil társadalomnak kellene kontrollálnia. Szaló Péter válaszul elmondta: ő és munkatársai minden esetben becsületesen jártak el, de hallott erről a problémáról. Úgy véli, ilyen esetekben a törvény szerint kell eljárni. Leszögezte: most dől el, hogy a Balkán vagy Európa felé vesszük az irányt e tekintetben. Sragner szerint az egészségügy és a közigazgatás reformjával az NFT-nek konkrétan kellene foglalkoznia, mert anélkül a pénz egy részét „beleöntjük a kútba".

Másrészt, ha a „szívet melengető" tervek megvalósulnak, egy kis Svájc lesz hazánk. „Bár azt nem tudni, mikor jönnek a svájciak, hogy mindezt megcsinálják" – fűzte hozzá élcelődve.

Ügyelni kell a léptékekre, a fejlesztési tervnek nem szabad csak nagy projektekben gondolkodnia – fogalmazta meg Botos Gábor egykori megyei közgyűlési elnök, a mosonmagyaróvári önkormányzat főtanácsadója. Egy másik felszólaló a támogatások kifizetésének hosszú határidejét említette meg problémaként. Szaló Péter reagálásában elmondta: a nagy és kicsi projektek is fontosak. Kiderült tájékoztatásából, hogy az intézményfejlesztésre is lesz forrás, az irányító hatóság kapacitását fokozni tudják, és az decentralizáció nélkül nem működhet. Somfai András területfejlesztési, -rendezési szakember javasolta, hogy a sugárszerű, egy központba futó úthálózat egészüljön ki körszerű szakaszokkal a térségek kapcsolatainak erősödése végett. Válintné Fekete Teréz, Lázi polgármestere leszögezte: nemcsak a koncepciógyártással, a megvalósítással is foglalkozni kell.


A II. Nemzeti Fejlesztési Terv 8+1 stratégiai célt fogalmaz meg:

1. a gazdaság versenyképességének tartós növekedése
2. a foglalkoztatás bővülése
3. a versenyképes tudás és a műveltség növekedése
4. a népesség egyészségi állapotának javulása
5. a társadalmi összetartozás erősödése
6. a fizikai elérhetőség javulása
7. az információs társadalom kiteljesedése
8. a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása
+1. kiegyensúlyozott területi fejlődés, azaz a „mindenki fontos" elv érvényesülése


Győr fejlesztési tervei:

– Járműipari, logisztikai kutatási központ, amelyhez az egyetem nyert pályázati támogatást.
– Regionális technikai, tudományos park, azaz laborháttér a kutatási központhoz.
– Információs transzferközpont, ami tulajdonképpen az elektronikus alapon szerveződő egyetemi könyvtárt jelenti.
– Rekreációs lakópark, bérlakások az idetelepülőknek.
– Autóipari beszállítói park.
– Regionális szolgáltatónegyed, azaz az ügyintéző intézmények egy helyre telepítése, esetleg a Frigyes-laktanyába.
– Térségi közlekedési központ, azaz buszpályaudvar és nagyobb parkoló.
– A nemzetközi elérhetőség fejlesztése, reptér, kikötő.
– A teherpályaudvar, a leendő Árkád bevásárlóközpont környékének rendezése, a főutak találkozásánál új csomópont kialakítása.
– Integrált tömegközlekedési rendszer, azaz a korszerű villamosközlekedés bevezetése, az elővárosi vasúthálózat kiépítése.
– A Mosoni-Duna vízszintszabályozása, rehabilitációja, ami lehetővé teszi kajak-kenu versenypálya és kishajókikötő kialakítását.
– Képzés, szakképzés fejlesztése, több országban érvényes végzettségek megszerzésének lehetősége.
– A gyógyturizmusnak mint vonzási tényezőnek a fejlesztése, vásártér, kiállítási csarnok építése, esetleg a Magvassy-csarnok mellett a kemping helyén.
– Az Európa Kulturális Fővárosa pályázatra készített terv megvalósítása 2015-ig, Sziget, Újváros és Gyárváros városrészek rehabilitációja.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Klonkai László: A padlóról is fel kell állni

Klonkai László statisztikus, a KSH nyugalmazott Csongrád megyei igazgatója Lee Iacocca Egy menedzser… Tovább olvasom