Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Kirúgott menedzserek aranyozott ejtőernyővel

Aranyozott ejtőernyőnek hívja a francia sajtónyelv azokat a hét, netán nyolc számjegyű végkielégítéseket (euróban kifejezve persze), amelyeket a közvélemény már nem tart igazságosnak vagy méltányosnak.

Korábban kevés olyan ügy volt a nagyvállalati vezetők járandóságát illetően, ami különösebb port vert volna fel; ezek közé tartozott például Philippe Jaffré volt Elf-főnök 19 milliójának vagy Denis Olivennes tévévezér 3,2 milliójának pikáns története.
 
Mindezek a régebbi botrányok azonban elég hamar lecsengtek – ellentétben az idei nyár és őszelő gyors egymásutánban kipattant két aranyejtőernyő-ügyével. A jelekből ítélve ezek tartós közfigyelemre számíthatnak, és vélhetően jó darabig csípik majd az emberek szemét. Olyannyira, hogy az egyik érintett, Pierre Bilger, a százezer embert foglalkoztató Alstom nehézipari monstrum lemondott-lemondatott elnöke már vissza is fizette a tavasszal felvett 4,1 millió eurót.

Az okokat illetően két verzió van forgalomban. Az egyik természetesen Bilgeré. Az általa elmondottakból végső soron egy bukolikus családi idill képe tárul a figyelmes közönség elé. Eszerint a világtól elzárt normandiai kúriájába visszavonult 64 éves menedzser öt gyermekével és szerető hitvesével heteken át kizárólag azon gyötrődött, mi is a legbecsületesebb eljárás ilyen helyzetben. Arra a néhány millióra valójában nagy szükség volna a gyerekek elindításához az életben, csakhogy létezik becsület és lelkiismeret is a világon – vallotta meg a jobboldali sajtónak a katolikus világképét gyakran emlegető Bilger.

Márpedig lelkiismeretük e szituációban azt sugallta a Bilgeréknek, hogy ezt a pénzt – amiért meggyőződésük szerint a családfő nagyon is megdolgozott – mégsem szabad személyes célokra felhasználni, amikor az Alstom nagy bajban van. Olyan nagyban, hogy a francia államnak – Brüsszel fejcsóválását is kiváltva – részvényesként több milliárddal kell beszállnia a cégbe, hogy el lehessen kerülni a csődöt. E négymillió visszautalásával Pierre Bilger lelkiismerete végre megnyugodhat, mivel maga is hozzájárult az Alstom kisegítéséhez, másrészt ily módon „elejét veszi a nemtelen támadásoknak".

Ám mégsem vették semminek az elejét. A támadások széles fronton beindultak, és valójában ezek adják a Bilger-féle arany ejtőernyővel kapcsolatos második verziót. Eszerint az Alstom exelnökét nagyvonalú gesztusa megtételében kizárólag az újabb botránytól való félelem vezérelte – merthogy ebből már kijutott neki korábban is, még Alstom-menedzseri korában. Bírálói szerint Bilger távozását eleve az motiválta, hogy a mamutcéget ő manőverezte a tönk szélére. Ez egyébként a 4,1 millió kézhezvételekor még nem volt világos a részvényesek egy része előtt. Azóta viszont már az Alstom-kisrészvényesek szövetségének vezetője olyan nyilatkozatokat tett, hogy Bilger valójában megtévesztette őket, mivel hamis adatokat közölt a cég gazdálkodásáról, és a valóságosnál jóval rózsásabb képet festett a vállalat helyzetéről. Bilger állítólag pontosan e kijelentések után döntött a végkielégítés visszafizetése mellett – öt hónappal azután, hogy felvette a neki megítélt öszszeget.

Bilgerrel ellentétben a másik újdonsült érintett nem hajlandó megválni a néhány hónappal ezelőtt magára csatolt arany ejtőernyőtől. Jean-Marie Messier minden követ megmozgat Franciaországban és Amerikában, hogy igazát és jóhiszeműségét bizonyítsa. Ügye annyiban hasonlít Bilgeréhez, hogy Messier-t is egy nagy bajban levő cég, a francia–amerikai Vivendi Universal elnöki székéből állították fel még tavaly a fő részvényesek – Franciaországban abszolút rekordnak számító, 20,5 millió eurós végkielégítéssel enyhítve a búcsú miatti szomorúságát. Utóda, René Fourtou első intézkedéseként nyomban megtámadta a döntést, arra hivatkozva, hogy a cég igazgatótanácsát nem tájékoztatták előzőleg a végkielégítés mértékéről, márpedig ez a francia törvények szerint kötelező.

Csakhogy Messier-t amerikai mintára készült menedzserszerződés kötötte a Vivendihez, ezért a lapátra tett vezér nemcsak francia, hanem amerikai bíróságon is perre vitte az ügyet. Keresete Franciaországban határozottan vesztésre áll, sőt jogászok szerint szinte semmi esélye a győzelemre. Nem így Amerikában, ahol a közelmúltban első fokon ő nyert, és valószínűnek látszik, hogy a továbbiakban is neki adnak majd igazat.

Gyakorlatilag viszont elképzelhetetlen, hogy Franciaországban végrehajtsanak egy olyan külföldi ítéletet, ami ellentétes a helyi törvényekkel. Ezért aztán Messier hamarosan a következő választás elé kerülhet: a számára kedvező amerikai ítéletek ellenére belenyugszik, hogy hazájában a jogszabályok nem ismerik el az ő igazát. Avagy Amerikában kéri, hogy a Vivendi Universal ottani vagyonának 20,5 millió eurót kitevő részét foglalják le igénye teljesítése céljából. Ha netán ez utóbbi variáns mellett döntene, Messier minden kétséget kizáróan közutálat tárgyává tenné magát Franciaországban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pályakezdő munkanélküliek számának alakulása

Tovább olvasom