Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

Janikovszky Éva 80 éves lenne – Emlékére díjat alapítottak

Huszonnyolc könyvet írt a három éve elhunyt Janikovszky Éva gyerekekről és felnőttekről – gyerekeknek és felnőtteknek. Az írónő Szegeden született, fiatalkori élményei kötötték ide.
Szegedhez kötötte a fiatalkor Janikovszky Évát
Janikovszky Éva (lánykori nevén Kucses Éva) 1926. április 23-án, Szegeden született, a Bolyai utca 17. szám alatt.
– Anyu ezt a házat jeleníti meg az Égig érő fű című gyerekkönyvében – mondta az írónő fia, Janikovszky János, a budapesti Móra Kiadó elnöke, aki édesanyja ma is népszerű Szalmaláng és Aranyeső című lányregényeinek szegedi vonatkozásaira is felhívta a figyelmet. Korai élményeit tizennyolc éves korig vezetett naplója őrzi. Janikovszky Éva később úgy emlékezett, íróként feljegyzései segítségével idézte fel, milyen érzés gyereknek lenni.

Szegeden az Égig érő fű háza

Családi szálak kötötték Szeged irodalmi életéhez, hiszen anyai nagyapja, Bartos Lipót a Kárász utca Klauzál téri sarkán – a mostani bank helyén – könyv- és papírkereskedést működtetett. Gyermekek Világa címmel hetilapot adott ki, amelyet 1913 decemberétől Móra Ferenc szerkesztett. Szülei válása után a kamaszlány szépirodalmi vonzódását a széles műveltségű nevelőapja is ösztönözte. Donászy Ferenc ugyanis amellett, hogy a paprikanemesítő intézetet igazgatta, a Délmagyarország zenei és színikritikusa is volt. Felhőtlen életüknek a német megszállás vetett véget: édesanyja szüleit 1944 nyarán deportálták. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban (a mai Tömörkény elődjében) tanuló
fiatal lányt a származása miatt megszégyenítették. Idegösszeroppanást kapott, és emiatt csak szeptemberben tudott leérettségizni.

Az írógép: emlékmű

A Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány tavaly állíttatott díszes sírkövet a Farkasréti temetőben. Emlékművét az írónő elnyűhetetlen „munkatársáról", Mercedes írógépéről mintázták. Az eredeti a Bajza utca 8. szám alatt, Janikovszky Éva fővárosi otthonában található, benne az utoljára befűzött papírral. A lakás és benne a szegedi könyvkereskedés relikviái érintetlenek – az alapítvány emlékszobát kíván kialakítani. Idén díjat is alapítottak, amelyre szervezetek, magánszemélyek javasolhatnak jelöltet. A Janikovszky Éva emlékének ápolásáért és a felnövekvő nemzedékek irodalmi műveltségének alakításért először ősszel ítélik oda. Bejelentették: az írónő emlékére meseíró pályázatot hirdetnek.

A Délmagyarország az iskola


– Szabad bölcsészként kezdtem egyetemi éveimet Szegeden, ami azt jelentette, hogy az ember úri passziójában azt hallgatott, amit akart. Nagy álmom volt, hogy újságíró legyek, de a Délmagyarországnál elég hamar rájöttem, hogy jócskán kell még tanulnom – emlékezett első publikációira.

Filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat tanult, majd 1948-ban Budapestre költözött, hogy ott szociológiából, filozófiából és pszichológiából diplomázhasson. Férjhez ment, és a közoktatási minisztérium tankönyvosztályán helyezkedett el. Itt azonban csupán 1953 elejéig, orvos végzettségű férje, Janikovszky Béla – az államvédelmi hatóság volt tisztje – letartóztatásáig dolgozhatott. Átmenetileg a Jegyzetellátónál lett stencilgépező. Férje fél év múltán szabadult, az Országos Onkológiai Intézetben kapott állást, Janikovszky Éva pedig 1953 őszén az Ifjúsági (későbbi Móra) Kiadó lektora lett. Pályafutása innen egyenletesen ívelt: 1987-ig végigjárta a ranglétrát. Még a nyugdíjazása után is a kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja.

Fiatalít az anya társasága

Emlékezete szerint első kiadói „házi feladata" volt, hogy 6-7 éveseknek írjon mesét a víz körforgásáról. Így kezdett gyerekeknek mesélni. Vallotta, hogy nincsen gyerek- és felnőttirodalom, „csak" irodalom van. Élete legnagyobb elismerésének tartotta, amikor egy kislány megkérdezte tőle: Éva néni, hogyan tetszett rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, és nem buták. Utolsó interjúi egyikében eltűnődött: lelkének gyermeki vonásait azért is sikerült idős koráig megőriznie, mert hatvanhat éves koráig rajongva szeretett édesanyja, Bartos Júlia Lili társaságában élt. Gyermekkönyvei születésében saját fia is szerepet játszhatott.

A lemez két oldala

A szegedi Somogyi-könyvtárban Janikovszky Éva könyvei közül leggyakrabban az Égig érő fű címűt kölcsönzik a gyerekek. Felnőttek javaslatára olvassák a Ha én felnőtt volnék, a Már iskolás vagyok, a Már óvodás vagyok és a Már megint című írásait is. A lányok kedvence az Örülj, hogy fiú és az Örülj, hogy lány. Pedagógusok olvasmánya a Kire ütött ez a gyerek? és A lemez két oldala.

– Egyedüli gyerek voltam, és bár tagadta, gyanítom, hogy többségük főszereplőit rólam mintázta. A Kire ütött ez a gyerek? című kötetét nekem ajánlotta, tehát lehet benne valami szerepem – gondolkodott el Janikovszky János. – Akkor alkotott folyamatosan, amikor kisgyerek voltam, és otthon idilli családi életet éltünk. Minden rendben volt, nagy lendülettel írta a könyveit egymás után. Nem sokkal Apu 1978-as halála után azonban elapadt az alkotókedve. Később, idősebb korában felnőtteknek kezdett írni. Hosszan tartó, súlyos betegségben 2003. július 14-én hunyt el.

A Móra Kiadó máig legsikeresebb szerzője: a többségükben Réber László illusztrációival megjelent könyvei ma már milliós példányszámban forognak az olvasók kezében. Janikovszky Éva huszonnyolc könyve harmincöt nyelven népszerű világszerte.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

rabóczki balázs a sportkórház lakója

A budapesti Sportkórház lakója Rabóczki Balázs, az FC Sopron kapusa. A hálóőr alapos kivizsgáláson… Tovább olvasom