Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Ígéretekből nincs hiány

Még választásai kampány sem kell ahhoz, hogy fellángoljon a vita a legerősebb választói csoport, a nyugdíjasok ügyében. Orbán Viktor reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat, Gyurcsány Ferenc nem enged a rendszerhez nyúlni.
Befagyasztani – ez az a szó, amelyet Orbán Viktor április 30-án a nyugdíjakkal kapcsolatban kiejtett, és amire azóta egy egész kampány épül. A Fidesz elnöke egy zártkörű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem került nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. Orbán Viktor azt, hogy a reálérték megőrzése akár jobb is lehet a nyugdíjasoknak, mint a jelenlegi helyzet, Gyurcsány Ferenc azt, hogy a svájci indexálással jobban járnak. Azóta szórólapkampány zajlik a nyugdíjasok meggyőzésére. Miközben a legtöbb gazdasági szakember egyetért: a nyugdíjrendszer a mai formájában fenntarthatatlan, és ezt a politikusok is tudják.

500 milliárd hiány

A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál – ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amenynyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Ez a magyar gazdaság teljesítményének durván a két százaléka, az államháztartásban keletkező hiánynak pedig a fele. És az összeg csak nőni fog; szakértői számítások szerint a következő ötven évben mintegy ötvenezermilliárd forintnyi hiány halmozódhat fel. Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, államcsőd és akár évtizedekre elnyúló gazdasági stagnálás lehet az eredmény.
A gondok az alapoknál kezdődnek – állítja reformjavaslat-csomagjában az Oriens tanácsadó cég. Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Egyedül Franciaország előz meg minket: a gallok 60 évesen hagyhatják abba a munkát. A magyarokon kívül még a szlovákok mehetnek 62 évesen nyugdíjba, a csehek pedig 63 évesen, az összes többi országban viszont legalább 65 év a korhatár (az élen az Egyesült Államok, Izland és Norvégia áll 67 évvel).

Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 évet sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. Az ok a különféle kedvezményekben keresendő, foglalkozási ágak tucatjában lehetőség a korkedvezményes nyugdíjazás, de hasonló eredménnyel jár a liberális rokkantnyugdíjazási gyakorlat is.

Hogyan orvosoljuk a bajokat?

Nemzetközi összehasonlításban túlzónak minősíthető a magyar nyugdíjas ellátása. Míg hazánkban a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban ez az érték 60 százalék körüli (régiós versenytársainknál 55-60, az angolszász országokban 40 százalék). Ez az ösztönzés szempontjából káros, hiszen egész egyszerűen nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, ha a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalék körüli jövedelemveszteséget jelent.

Még drámaibb a kép, ha az ellátások belső arányait vizsgáljuk. Ma a legtöbbet a volt hivatásos állományúak (katonák, rendőrök stb.) kapják, átlagnyugdíjuk havi 125 ezer forint. A korkedvezményeseké 98 ezer forint, a rokkantnyugdíjasoké 72 ezer forint, miközben azok, akik a teljes előírt időt kitöltötték munkával, mindössze 70 ezer forintos ellátásban részesülnek. Hasonló a kép, ha csak a korkedvezményes rokkantnyugdíjasokat nézzük, a teljesen munkaképteleneknek havi 61 ezer forint jár, alig 3 ezerrel több, mint a részben munkaképeseknek.
A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. Ezt hat év alatt lehetne végrehajtani úgy, hogy minden második évben egy esztendővel nőne a korhatár. Ez növelné a foglalkoztatást.

Méltánytalanul kis összegek

A második lépés a svájci indexálás eltörlése lenne. Elég, ha a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, vagyis csak az infláció ütemének megfelelően emelik őket. A harmadik lépés pedig a differenciált nyugdíjemelés lenne; azok, akik aránytalanul sokat kapnak, pár évig nem részesülnének emelésben, cserébe jóval többet kapnának, akik méltánytalanul kis összegű ellátásban részesülnek.
Molnár Sándor – Vég Márton


Mi a svájci indexálás, és miért van rá szükség?

A fogyasztóiár-index, azaz az inflációs ráta és a nettó átlagkereset összegét elosztják kettővel és megkapják a nyugdíjak növekedésének összegét. Szakértők bőkezű elosztási rendszernek tartják ezt, mert az inflációs rátánál magasabb összességében, így arányaiban többet kapnak az idősek, mint a munkavállalók. Kérdés, hogy vajon mindezt megengedhetjük-e magunknak.

Az inflációkövető nyugdíj jobb lenne?

Orbán Viktor javaslata alapján a svájci indexálásról át kellene térni az inflációkövető nyugdíjszámításra. Számítások szerint ezzel nem kerülnének hátrányos helyzetbe a nyugdíjra jogosultak, de tény, hogy kevesebb lenne a növekmény, csak a reálértékét tartaná meg a nyugdíj.

Egyre nagyobb lyuk az államkasszában?

A tények azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszerből származó éves hiány 1,3 százaléka a magyar GDP-nek. Ezt a lyukat évről évre az államkasszából kell betömni. Ma a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségvállalása (azaz az az összeg, amelyet a dolgozók már befizettek, de még nem kapta meg a nyugdíjas) a GDP 184 százaléka. Ez az összeg ráadásul évről évre növekszik, azaz a rendszer előbb-utóbb összeomlik.

A negyvenéves nyugdíjasok hazája, ahol a szorzó számít, nem a kor

Hogyan fordulhat elő az, hogy egy 43 éves, ereje teljében lévő magyar férfi nyugdíjba vonul, nem is rossz nyugdíjjal, és éli az aranyifjú nyugdíjasok életét? Ha az illető például fegyveres testületnél szolgált, akkor jogosult korkedvezményesen nyugdíjba menni. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül – áll a nyugdíjtörvényben. A kedvezmény mértéke férfiaknál tíz (nőknél nyolc) év munkaviszony után két év, minden további öt (nőknél négy) év után pedig további egy év. Korkedvezmény jár a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is. A fegyveres testületeknél ráadásul szorzórendszer működik. Ha valaki vadászpilóta, akkor például egy év kettőnek számít, így egy vadászpilóta 13 szolgálati év után nyugdíjba vonulhat. Legújabban a szakközépiskolában eltöltött négy évet is szolgálati időnek tekintik. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere szálka az Európai Bizottság szemében, tavaly meg is intette hazánkat emiatt. A testület szerint rontja hazánk versenyképességét.









Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Postás sztrájk hétfőn: Jóska, levelet hoz a Posta!

Sztrájkolnak a kézbesítők - csak fő feladatukat látják el hétfőtől, sorsjegyet nem árulnak. A leveleket, csomagokat és a nyugdíjakat kiviszik az ügyfeleknek. Tovább olvasom