Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Balaton víz nélkül?

– Elképzelhetetlennek tartom, hogy felelős pozícióban lévő emberek szántszándékkal, tendenciózusan apasztanák a Balatont – mondja Nemcsók János biológus, egyetemi tanár, miniszteri biztos.

Országos lapokban ezzel a szándékos apasztással kapcsolatos híradások láttak napvilágot. A kutató-politikus hozzáteszi: az ügyet ettől függetlenül ki kellene vizsgálni, és ha cselekedetével bárki apadást idézett volna elő, az szerinte közbűnténynek minősülhet.
A Horn-kormány idején balatoni kormánybiztosi tisztséget is betöltő Nemcsók János a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkáraként és a Balaton-fejlesztési Tanács elnökeként minden, a tóval kapcsolatos tennivalót koordinált. Munkája során folyamatosan kutatta a Balatont. Kormánybiztosságának ideje alatt a Balaton alapvízszintjét az addigi standard 100 centi helyett 110 centiben határozták meg, s a magas vízállás a vízminőségre kitűnő hatást gyakorolt. Jelenleg 68 centi a vízmagasság.
– A balatoni turizmus fejlesztését a tartósan magas vízszint visszaállításával kellene kezdeni. Minél magasabb a vízszint, annál kevésbé jut le a fény a víz alá, így annál kisebb az algásodásveszély – fejti ki. – És a sok víz nehezebben melegszik föl, mint a kevés, nehezebben alakul ki oxigénhiány, halpusztulás. Ráadásul a nagy víztömeg az esetleg a Balatont érő vízszennyezést könnyebben semlegesítené, mint a kevesebb. A további, szakmailag legsürgetőbb feladat: be kell fejezni a kis-balatoni tározó félbehagyott fejlesztését; amíg nincs Kis-Balaton, addig a Zala a Keszthelyi-öbölben rakja le az iszapot s alakít ki újabb „Kis-Balatont", immár a tavon belül. Ezután ki kell kotorni 10 millió köbméter iszapot a Keszthelyi-öbölből, e munka 100 milliárd forintból 5–10 év alatt elvégezhető, az összeg felét EU-forrásokból is biztosítani lehet – sorolja a szakember.
– Ha a kotrás szóba kerül, mindig az a gond, hol helyezzék el az iszapot, ez a hozzá nem értés iskolapéldája. Az iszapot nem elhelyezni kell; természetes talajjavítóként a balatoni szőlőhegyek talajerőpótlására kell használni – mondja. – Mi szükséges még a tó további állapotromlásának megakadályozásához? Például: a biológiai nádaratás bevezetése. Ennek lényege, hogy a nádat 20 centivel a maximális vízszint fölött kell elvágni, így a víz nem hatol be a nádszárba, s a növény nem pusztul el. A balatoni nádasok három év múlva visszanyernék egykori állapotukat, betölthetnék a vízszűrő, -tisztító szerepet, a learatott nádat pedig jó áron lehetne értékesíteni, szemben a helytelenül végzett aratás következtében egyre satnyulóbb náddal.
A szúnyogirtást biológiai úton és az egész tóra kiterjedően kellene végezni, mégpedig állami pénzből (ez mindössze 50 millió forint egész évre), így a pénzszűkével küzdő önkormányzatok nem kényszerülnének alkukra a vegyszerlobbival. Mindenképpen szükséges, hogy a kht.-vé átalakuló Balatoni Halászati Rt. a tó természetes összetételű halállományának regenerálására, fönntartására koncentráljon.
– Az elöregedő busaállományt sürgősen le kellene halászni, még mielőtt 20–30 kilós haltetemek borítanák be a vizet – hívja föl a figyelmet a miniszteri biztos. – Szükséges lenne visszaállítani a Balaton-felvidéken a környezetbarát szőlő-, gyümölcstermesztést. A nyári szezonban mérsékelni kellene az M7-es autópálya árait, különben az átmenő forgalom tönkreteszi Siófokot, a Veszprém–Tapolca nyomvonalon pedig kiépíteni a 71-est tehermentesítő autóutat. Csak mindezek után, illetve ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan lehet a balatoni turizmust felelősen, hosszú távra fejleszteni – mutat rá a politikus szakember, a keszthelyi egyetemen kialakítandó Balaton-tanszék létrehozását is javasolva.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átlátszó kabát Japánból

Japánban sokaknak van munkája de a javarészüknek általában semmi dolga sincs. Innen ered az… Tovább olvasom