Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 13°C Még több cikk.

A szent napok üzenete

Magyarország - A húsvét, a „szent három nap" a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely – az év rendjében – egybeesik a természet megújulásával.
Üzenetéről, szokásairól lelkészt és néprajzkutatót kérdeztünk.
– Jézus a húsvétkor történtekkel összefoglalta, kitisztította a szeretet fogalmát. Nagypénteken az életét adta, hogy az Atya iránti hűségével hitelesítse földi életét, tanítását. Feltámadásával pedig arra adott példát, hogyan lehet az embernek – áldozatot vállalva – fénnyé válni, miként lehet átszellemülni. Fényként hogyan kell közelednünk, hazatérnünk Istenhez az anyag világából – hangsúlyozta Szabó Gyula mezőörsi plébános.

– A húsvét a megújulásra, az újjászületésre kínál lehetőséget. Krisztus halotti leple tükör, amelybe nemcsak húsvétkor, ünnep idején, hanem mindennap bele kell néznünk – mondta Szabó Gyula mezőörsi plébános.  El kell döntenünk, hogy a pénzre váltható gyors előbbre jutás vagy az esetleg áldozatok, szenvedések árán elérhető minőségi élet, az új ember programját választjuk. Krisztus példája segít a válaszadásban!

A húsvét a megújulásra, az újjászületésre kínál lehetőséget. Krisztus halotti leple tükör, amelybe nemcsak húsvétkor, hanem mindennap bele kell néznünk.
A húsvét a megújulásra, az újjászületésre kínál lehetőséget. Krisztus halotti leple tükör, amelybe nemcsak húsvétkor, hanem mindennap bele kell néznünk.

– A „szent három nap", húsvét ünnepéhez számos ősi, a megtisztulással kapcsolatos szokás kapcsolódik. Ezek közül sajnos néhányat már régen nem gyakorolunk. Ilyen például az úgynevezett húsvéti szentgyónás, amelyet az egyes plébániák a maguk kibocsátotta díszes cédulával igazoltak. Ezt a hívek megőrizték és imakönyveikben, a lapok között évtizedekig gyűjtötték. Ez is kifejezi az ünnep tartalmát, a teljes lelki megújulás vágyát és kötelezettségét – említette érdeklődésünkre Perger Gyula néprajzkutató. – Ennek a testi részéhez kapcsolódott a nagypénteki rituális tisztálkodás. Hajnalban a fiatal lányok, menyecskék kimentek a közeli patakhoz, folyóhoz vagy éppen a kúthoz és a hajnali friss vízben jelképesen megmosdottak. Egy más változatban élő, mondhatnám „elfajzott" módja a húsvéthétfői locsolkodás. Régen ennek is kötött formája volt. Például csak udvarló, nősülő korban lévő fiatalemberek és ifjú házas férfiak locsolhattak. A meglocsoltak köre is szűkebb volt, mint ma, hiszen ha a szokás, a rítus tartalmát tekintjük, az volt a célja, hogy az illető eladósorban lévő leány, fiatal menyecske egészséges, termékeny legyen, vagyis ahogy a növények, a tavaszi locsolástól „szárba szökkenjen", „termést hozzon". Új élet szülessen.

Olvasóink írták

  • 2. ASHER 2009. április 12. 19:02
    „1/REALIS!!
    pessah egy hettel elobb van mint a husvet!!!elore valoszinuleg nem akart mondani semmit!!!
    vagy az mindegy neked??
    Akkor en mar most mondom neked, boldog karacsonyt a 2009-es evre!!!”
  • 1. Reális 2009. április 11. 20:12
    „És Magyarország pusztító miniszterelnöke-boldogpészaho-(fúj) kíván a népnek, a Húsvétot meg sem említve!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Esett a tőzsde és gyengült a forint

A BUX 123 pontos (0,96 százalékos) gyengüléssel zárta a hét utolsó kereskedési napját a csütörtöki záróértékhez képest. Az euró árfolyama 289,1 forint. Tovább olvasom