Ili néni nyolcvannégy évesen is új csipkéket tervez Győrben - fotók

• Dr. Molnár Tamásné Ili néni csipkeverő népi iparművész több mint harminc éve dolgozik a különleges technikával Győrben.
• Két munkája jelenleg a Néprajzi Múzeumban is megtalálható. Kiállításokon, bemutatókon vesz részt, irányításával már nagyon sokan elsajátították a csipkeverés technikáját.
• Győr 750 éves jubileuma alkalmából négy és fél hónap alatt készítette el a város logóját 370 orsó pörgetésével. Munkája elismeréseként a Győri Ipartestület az Iposz Aranyozott emlékérem kitüntetésében részesítette. 

Mátyás király korában Beatrix királyné hozatta az első csipkeverőket. A vert csipke több szállal készül. Az orsókra tekert fonalakat a henger alakú párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint. Régen a csipke a ruházaton díszítőelemként jelent meg, de nemcsak díszként szolgált, hanem viselőjének társadalmi rangját, vagyoni helyzetét is mutatta. A csipke már igen korán megjelent az ágy- és párnahuzatokon, terítőkön.

Gyerekkorában bűvölték el a csipkék

– Az édesapám nagyon szerette a csipkét. Az otthonunkban gyerekkoromban megvoltak azok, amelyek most is körülvesznek a lakásomban. Szerettem kézimunkázni, és mindig izgatta a fantáziámat, hogyan lehetne ilyen csipke terítőket készíteni, de sehol nem tudtam megtanulni. Egyszer még iskolás koromban meghallottam, hogy egy három hónapos tanfolyam indul. Arra elmentem, elvégeztem, de tovább nem foglalkoztam vele. Iskola után dolgoztam, jött a család – emlékezett vissza Ili néni, majd folytatta: – 1989-ben megbetegedtem, lerokkantosítottak. Az egyik problémám az volt, hogy a kezem úgy remegett, hogy írni is alig tudtam. Az orvosom azt mondta, hogy minél többet kell használni a kezemet, de ne erőltessem meg. Akkor ugrott be a csipkekészítés.

Gyógyított a csipkeverés

Ili néni előszedte a régi dolgait, felelevenítette amit tanult. Közben ugyan eltelt számtalan év telt el, mégis visszajöttek a fogások. Könyvekből is képezte magát. – Mindig kutattam, kitől tudnék tanulni. Hallottam, hogy Mátrai Magdolna készít csipkét Bábolnán, aki az országos csipkeverő egyesületet kezdte megszervezni. Eljutottam hozzá és beléptem az egyesületbe. Nyaranta mindig tartottak egyhetes tanfolyamot, ott is képeztem magam. Kezdetben meglevő minták alapján készítettem a csipkéimet, de aztán rájöttem, hogy én is tudok mintákat tervezni. Megkaptam a népi iparművész címet is a munkáim alapján – mesélte Ili néni, aki miközben beszélgetünk, szinte oda sem figyelve pörgeti az orsókat, s máris csoda szép virágok kacskaringóznak a párnán. Mint mondja, sajnos a csipketerítő kiment a divatból, egy-egy csipkegallérnak nagy az értéke, kevesen fizetik meg. Pedig ő nem szeret a fióknak dolgozni.

Továbbadta a tudást

– Szomorított az is, hogy nem ismerik ezt a kézimunkát, ezért ahova hívtak, elmentem. Úgy tartottam bemutatókat, hogy közben bárki kipróbálhatta maga is, hogyan készül a vert csipke. Mert nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik! Egyre többen jöttek, érdeklődtek – mesélte Ili néni. Elvégezte a szakkör vezetői képzést is, hogy hivatalosan is taníthassa a csipkeverést. Az győri ipartestületben több tanfolyamot is szerveztek. Tanított a Kovács Margit művészeti iskolában is hat évet, ott is sokan megtanulták a technikáját.

A 84 éves csipkeverő mindig új utakat keres. Nem adja fel, hogy minél többen megcsodálhassák műveit. Az orsóra Ili néni kézzel tekeri fel a hajszálvékony cérnát, amivel a gyönyörű minták készülnek. Először papírra megtervezi a mintát, aztán a díszítés már jön magától. - Én kétszer ugyanazt a mintát nem tudom ugyanúgy megcsinálni, mindig változtatok valamit rajta – árulta el a titkot. Készített már valódi ezüst és aranyszálból is ékszereket egy ismert ötvösművész felkérésére, de megpróbált térbeli színes virágcsokrokat is készíteni az apró orsók pergésével. Faliképeket, ékszereket készít, igyekszik megtalálni alkotásai helyét a mindennapi életben. Hogy ne a fióknak dolgozzon!