Támogatott tartalom

2024.02.24. 06:43

Dr. Dézsi Csaba András: megvédjük a kiserdőt, mint ahogy azt eddig is tettük

A marcalvárosi kiserdő egy jelentős részét még az előző polgármesteri ciklusban közművesítették, és oda egy lakótelep építését tervezték. Dézsi polgármester 2020-ban a Zöld Győr program első lépéseinek egyikeként ezt meg­akadályozta és megóvta a fákat a kivágástól. Azóta szóba került a terület szélére egy, már több mint 20 éve várt uszoda építése és az idős­otthon bővítése is. Ez ellen a helyi képviselő, Rózsavölgyi László és a környék lakói felszólaltak, ezért a polgármester egyetért azzal, hogy az otthon és az uszoda helyét máshová kell gondolni, és a győri önkormányzatnál már folyamatban van a kiserdő zöldterületbe sorolása.

Kisalföld.hu

A marcalvárosi kiserdő elhelyezkedése.

  • A Zöld Győr program szerves része az erdők és a zöldterületek védelme.

Győrben a 83-as főút, Pápai út, Marcal II. lakótelep, illetve az Illyés Gyula utca közötti területet nevezik marcalvárosi kiserdőnek. Annak ellenére, hogy itt fizikailag zömében magról nőtt fák alkotta erdő és tisztások találhatók, az évtizeddel ezelőtt készült városi rendezési terv szerint ennek egy része turisztikai erdő, a másik pedig nagyvárosi lakóövezet, amelyen 2010 óta több társasház is épült.

Bozsoki Szilveszter, Győr város önkormányzatának településfejlesztési és városstratégiai főosztályvezetője szerint, ennek a városi lakóövezetnek az átminősítése már elindult az elmúlt időszakban.

„Polgármester úr javaslatára zöldterületi övezetté minősítjük át a területet. Ennek a szélére terveztük az annak idején, még Horváth László képviselő úr által forszírozott új tanuszoda megépítését, ezt a helyszínt azonban most már elvetettük, így az egész kiserdő zöldterületté válhat, az uszodának pedig új helyet keresünk” – mondta a főosztályvezető. „Korábban látható volt, hogy a nagyvárosias lakóövezetek beépítése megtörtént, és a 2010-es években épültek az itt található társasházak. Úgy gondolom, hogy az átminősítés mellett egy elég erős ráutaló magatartásnak tekinthető a polgármestertől az, hogy 2019-től egyetlenegy telket sem adott el az önkormányzat erre a területre társasházépítés céljából, és polgármester úr határozottan megtiltotta, hogy az elkorhadt és veszélyes fákon kívül egyet is kivágjanak. Ugyanakkor több ponton is új fákat ültettünk – tette hozzá Bozsoki Szilveszter.

„Polgármester úr javaslatára zöldterületi övezetté minősítjük át a kiserdőt” – mondta Bozsoki Szilveszter.

Szaksz Vince városi főépítész szerint elhúzódó folyamat egy ilyen terület átminősítése.

„A jelenlegi, még korábbi ciklusokból származó szabályozási terv itt, a kiserdő déli részén jellemzően lakótelepszerű övezetek beépítését teszi lehetővé. A terület önkormányzati tulajdon és már négy éve megszületett a városvezetői döntés: ez a terület minősüljön át városi zöldterületté. Ennek pedig elindult a tervezési folyamata, ami egy úgynevezett önálló szabályozásiterv-módosítási eljárásban fog végigfutni. Egy ilyen szabályozásiterv-módosítás hosszú, de mégis rövidebb folyamat, mint az eredetileg tervezett, ahol a teljes városra kiterjedő rendezésiterv-módosításnak lett volna ez a része. Így is lakossági fórumokat kell lebonyolítani, többször kell, hogy tárgyalja a kérdést a városstratégiai bizottság, tehát, összességében ez három-négy hónapos időszakot vesz majd igénybe.”

Dr. Laczkovits-Takács Tímea frissen kinevezett győri alpolgármester szerint a kiserdő területének sorsa kiemelten fontos minden győrinek, hisz a terület üde színfoltja a városnak, megvédése pedig stratégiai célja volt kezdettől fogva ennek a városvezetésnek.

„2020 óta egy nagyon komoly munka indult el a környezetvédelem területén, korábban ilyen nem volt. Dr. Dézsi Csaba András akkor egy környezetvédelmi bizottságot hozott létre, és komoly szakemberekkel környezetvédelmi osztállyal bővült a városi apparátus is. A város vezetésének és a győri önkormányzatnak is nagyon fontos, hogy a győriek egészséges környezetben tudjanak élni. Ennek egyik meghatározó eleme az, hogy minél több zöldterület legyen a városban. „A zöldstratégia része az erdők védelem alá helyezése” – nyilatkozta a városvezető.

Dr. Dézsi Csaba András polgármester szívügyének tekinti a marcalvárosi kiserdő sorsát is.

„Ennek a területnek egy jelentős részét az elődöm és csapata építési területnek nyilvánította és be is közművesítették. Ez azt jelenti, ha nem lett volna polgármesterváltás, akkor ott ma már egy lakótelep állna. Ennek a rizikója természetesen fennáll akkor is, ha megfordulna Győrben a helyzet, hiszen jelentős gazdasági lobbi áll a beruházások mögött. Én a magam részéről örülök annak, ha társadalmi, vagy épp politikai szervezetek csatlakoznak a környezetvédelmi törekvéseim mellé, hiszen orvos-polgármesterként mi más lenne a célom, minthogy minél egészségesebb környezetben élhessék mindennapjaikat a város minden részének lakói. Ezért kezdtünk tudatos fatelepítésbe, a négy év alatt nagyjából ezer fát ültettünk el.

Dr. Dézsi Csaba András polgármester mindig is a szívügyének tekintette a marcalvárosi kiserdő sorsát.

A közelben már kialakult a Babaliget is.  A kiserdő egy vadon, magról nőtt erdő, ennek a megvédése régi programunk, hiszen még Horváth László helyi Fidesz-KDNP-s képviselőként javasolta elsőként, hogy ne engedjük kipusztítani ezt az erdőrészt. Ezen elvek mentén kezdtünk több helyen is tudatos fatelepítésekbe, ezeket pedig folytatni is fogjuk.”

A polgármester hozzátette, hogy 2020-ban az építőipari lobbi miatt ellenséges hangulatban kezdtek hozzá az erdő felélesztéséhez, hiszen akkorra már a fák ki is voltak jelölve kivágásra.

„Be volt ikszelve a fák nagy része, jelezve, hogy ezeket ki akarták vágni! Meg kellett küzdenünk azzal a gazdasági csoporttal, akiknek érdekében állt a területre tervezett lakások megépítése. Világosan látszik, hogy az a gazdasági lobbi, aki az elődöm idején azt csinált, amit akart, azt épített, amit akart, annak ellenére, hogy vissza tudtam szorítani a tevékenységüket, még ma is próbálkozik. Ha ennek nem álltam volna ellen, akkor ma már nem állnának ott a fák. A szavaimat pedig a cselekedeteim igazolják: megmaradt a kiserdő Marcalvárosban, és továbbra is meg fogjuk védeni ezt a területet” – mondta a polgár­mester.

„Elindult tehát a zöldterületté nyilvánítás folyamata, egyetlen dolog volt, amit meg kellett oldanunk, hiszen már 20 éve annak, hogy Horváth László képviselő úr harcolni kezdett azért, hogy a mai Mömax áruház mögötti területen épüljön egy városi uszoda. Úgy gondoltuk, hogy ott kitűnő helyen lesz, hisz Gyirmótról és Ménfőcsanakról is könnyen elérhető, de hallva a lakossági észrevételeket, úgy döntöttünk, hogy a várhatóan a Magyar Úszónemzet Program kereteiből finanszírozott uszodát máshol építjük fel, ha megkapjuk rá az állami forrást. A helyét pedig a győri lakosok dönthetik majd el, a www.dcsa.hu című weboldalamon hamarosan elindítunk egy kérdőívet a témáról. Ott szavazhatnak majd, hogy hová épüljön az új uszoda. Várom az ötleteket, hisz pontosan ez a »nyitott városháza« célja, meghallgatni a városlakókat arról, hogyan képzelik el a jövőjüket, mi pedig megtaláljuk a célokhoz vezető utat” – zárta beszédét dr. Dézsi Csaba András polgármester.

(A cikk Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jött létre.)

 


 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában