Kérdések és válaszok a győri ipari parkról - 3. rész

- Ön mit tesz annak érdekében, hogy a most napvilágot látott egészségügyi adatokat (állítólag az utóbbi hét évben 20−30 százalékkal nőtt a daganatos megbetegedések száma és az utóbbi két évben megduplázódott az asztmás gyermekek száma Győrszentivánon) a szakemberek kivizsgálják, és konkrét, gyors lépések történjenek a szentivániakat már most is sújtó káros hatások kivédésére?

- Az első konkrét és gyors lépésem, hogy tisztelettel kérem az említett adatok hiteles forrásának megjelölését. Ha a háziorvos ilyen mértékű növekedést tapasztalt, azt etikai kötelessége volt jelenteni az egykori tisztiorvosi szolgálatnak, illetve a jogutódjának, a Kormányhivatalnak. Feltételezem, hogy ezt megtette. Erről hivatalosan kértem tájékoztatást a főispán hivatalától. Orvosként rendkívül fontosnak tartom a pontos diagnózist, mert kizárólag az segítheti elő a megfelelő terápia alkalmazását. 
Én nem tudok semmilyen olyan hivatalos adatról, amely azt támasztaná alá, hogy az elmúlt hét évben 20−30 százalékkal nőtt volna Győrszentivánon a daganatos megbetegedések száma, illetve az elmúlt két évben megduplázódott volna az asztmás gyermekek száma. Megjegyzem, a házi gyermekorvos mintegy tízéves időszakot említett e téren, és azt az adatot nem közölte, hogy ezen időszak alatt mennyivel emelkedett vagy csökkent az általa ellátott gyermekek száma. 
A szentiváni háziorvos ezt a kijelentését „ex catedra” tette, semmivel nem támasztotta azt alá. A hivatalos adatok egyébként épp az ellenkezőjét mutatják az általa elmondottaknak, hiszen a 2019-ben készült, a Győri Hulladékégető környezetében élők megbetegedési és halálozási kockázatának értékelése szerint − mely az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozatában előírt epidemiológiai vizsgálat alapján készült – a konklúzió: „Eredményeink alapján nincs kockázatemelkedés a hatásterületen sem a kontrolltelepülésekhez sem az országos átlaghoz viszonyítva: sem az általános halandóság, sem a daganatok, sem a tüdőrák, sem a légúti betegségek okozta halálozás, sem pedig a vizsgált megbetegedések (asztma, allergiás bőrbetegségek, daganatok, krónikus obstruktív tüdőbetegségek) tekintetében.” Ettől függetlenül szerintem egy ilyen súlyos, orvos által tett kijelentést, annak valóságtartalmát mindenképpen ki kell vizsgálni.

- Ön szívesen lakna egy négymillió négyzetméter méretű, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, fertőzésveszélyes, bűzös és nagy zajjal járó gyárakat befogadni képes ipari park közvetlen szomszédságában?

- Az ipari park a kilencvenes évek eleje óta, csaknem 30 éve ott van. Győr mindig is iparváros volt, az itt élő embereknek ez biztosítja a megélhetést. A Győri Ipari Park fejlesztése egyébként nem lesz lakókörnyezettel közvetlen szomszédos, annak legközelebb eső területe is nagyjából egy kilométerre esik a lakott terület legszélétől. Vannak a szentiváni lakókörnyezethez sokkal közelebb eső ipari területek, ahol egyébként hasonló tevékenység megvalósulhat. Az, hogy milyen gyárak vagy nem gyárak, hanem szolgáltatók vagy teljesen más rendeltetések települnek majd a területre, azt megmondani előre nem lehet, ahogy ezt korábban sem lehetett az ilyen fejlesztéseknél. A magyar és uniós jogszabályok biztosítják a telepítési eljárás során, hogy csak olyan tevékenység legyen végezhető ott, amely megfelel mind a kibocsátási, mind minden más, köztük a biztonsági, zajterhelési és egyéb előírásoknak. 
Ezek a valóban ijesztőnek hangzó jelzők, mint például az, hogy „fertőzésveszélyes”, a munkavédelmi szabályok betartása mellett nem jelentenek veszélyt a környéken élőkre. A kórházban a munkahelyemen is több helyen ki van írva a figyelmeztetés, hogy „Vigyázat, sugárveszély!”. Ettől ez még egy biztonságos munkahely, ha az ember betartja a szabályokat. No és semmilyen veszélyt nem jelent a környező lakótelepen élő emberek egészségére. Számos példát fel lehet még sorolni. Azt sem hiszem, hogy amikor a Jósika utcában volt az ÁNTSZ bakteriológiai laborja, bárkinek az lett volna a félelme Nádorvárosban, hogy ez „fertőzésveszélyt” jelent az ott lakókra nézve. 
Győrt átszeli a vasút, ami nagy zajjal jár, kevesek nem hallják ezt a kertvárosi részeken. De ezek csak példák, valóban oda kell figyelni arra, hogy milyen gyárat engedünk letelepedni az ipari park bővítését követően − ezzel egyetértek.

Mérik a légtisztaságot Szentivánon

Megkezdődtek a levegőtisztasági mérések Győrszentivánon. A vizsgálatokat a Győri Ipari Park tervezett bővítése előtt végezteti el Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A méréseket a Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft. akkreditált laborjában végzik el. A mérőautó először az óvoda udvarán parkolt le, a másik mérőpont pedig a Váci Mihály utcában lesz. 

A mérnöki iroda képviselője, Jézsó Zoltán elmondta:

„Négy alkalommal végeznek méréseket két héten át. Rögzítik – a többi között – a szén-monoxid, a kén-dioxid, az ózon és a nitrogén-oxid mennyiségét a levegőben. A kocsi hátuljában található pormonitor segítségével ki tudják mutatni a policiklikus aromás szénhidrogéneket, a különböző fémvegyületeket, valamint a formaldehidet is.”

A mérés kezdetekor megnézték a műszert a Szentiváni Öko Szeglet képviselői is.

Dr. Sík Sándor, a városrész önkormányi képviselője pedig elmondta:

„Nagyon örülök, hogy elindult a mérés. Ami a helyszínt illeti: azért döntöttünk az óvoda, illetve a Váci Mihály utca eleje mellett, mert ezeken a területeken korábban már végeztünk méréseket. Van egy alapunk, tudjuk, hogy akkor milyen eredmények születtek. Külön örülök neki, hogy a fűtési időszakban és azon kívül is lesznek mérések. Teljes egészében akkreditált cég és labor végzi a folyamatot, a mérés pedig majd szakvéleménnyel egészül ki. Szeretnénk, hogy egészséges legyen és maradjon a környezetünk” – jelentette ki dr. Sik Sándor.

Dr. Dézsi Csaba András polgármester bejelentette: a következő mérést már az önkormányzat tulajdonába kerülő saját műszerrel végzik, hiszen ennek beszerzése folyamatban van.

(A cikk Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jött létre.)