PR-cikk

2020.12.18. 13:51

A közösségünk igazi ereje az erős etikai platform

Évértékelő beszélgetés Pintér-Péntek Imrével, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara újraválasztott elnökével

Talán nincs a világon olyan szervezet, amelynek a korábbi terveknek megfelelően alakult volna a 2020-as esztendő. Nem kivétel ez alól a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sem. Az esedékes kamarai választások miatt előreláthatóan egyébként is a szokásosnál izgalmasabbnak ígérkezett az év, azonban a koronavírus-járvány a lehető legváratlanabbul ért mindenkit; különösen a vállalkozásokat, a gazdasági szereplőket állította nehéz helyzet elé.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Pintér-Péntek Imrét, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara újraválasztott elnökét kértük arra, értékelje ezt az igazán különleges évet.

A szokásos tervekkel és várakozásokkal indítottuk a 2020-as évünket, ám alig telt el néhány hónap, egy világjárvány viharának közepén találtuk magunkat. Ez a rendkívüli helyzet pedig az egészségügyi rendszeren kívül talán a vállalkozókat állította a legnagyobb kihívás elé – tekintett vissza az első negyedév történéseire a kamara elnöke.

Miért éppen a vállalkozókat?

Mert nekik több fronton is védekezniük kellett és kell ma is. Először is a saját, illetve a családjuk egészségét védik, de gondoskodnak arról is, hogy a munkatársaik egészségesek maradjanak, és olyan új munkaszervezési eszközöket alkalmaznak, amelyek őket is óvják a fertőzéstől. …és nem utolsósorban a piacokat, az üzleti életet ért csapások elhárítására is ki kellett találniuk a megfelelő lépéseket, hogy túléljék a recessziót.

Milyen segítséget tudott nyújtani nekik ehhez a kamara?

Megpróbáltunk a magunk eszközeivel segítséget adni a túléléshez és a későbbi továbblépéshez. Az gyorsan kiderült, hogy a járványt komolyan kell venni, hiszen egész gazdasági ágazatok álltak le vagy a vírus elleni védekezés érdekében hozott kormányzati intézkedések, jogszabályi előírások miatt, vagy azért, mert a piaci folyamatokat oly mértékben zavarta meg a pandémia, hogy lehetetlenné vált a normál üzletmenet fenntartása. Információkat gyűjtöttünk a kamarai tagoktól, hogy mire van szükségük a talpon maradáshoz, majd ezek ismeretében megoldási javaslatokat tettünk a döntéshozóknak. Kijött több Széchenyi-hitel-konstrukció direkt a nehéz helyzetbe jutott vállalkozások átmeneti likviditási gondjainak megsegítésére, vagy akár az átmeneti leállás alatti beruházásösztönzésre, amiket a kamarai munkatársak szinte erőn felül intéztek. …és nem utolsósorban tartani próbáltuk a lelket, a hitet a vállalkozókban, hogy túléljük, és lesz élet a Covid−19 után is. Sőt, arra is igyekeztünk felkészülni, hogy lesz olyan időszak, amikor meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal.

Sikerült felkészülni?

Bár reménykedtünk abban, hogy a nyár valahogy elviszi a vírust, sajnos ez nem történt meg, és megérkezett a második hullám. Szerencsére több dolgot megtanultunk az első hullámból, az egészségügyet sem érte olyan váratlanul a helyzet, mint az év elején. Az pedig világossá vált, hogy az egészségügyi védekezést úgy kell megszervezni, hogy a termelői láncok ne szakadjanak meg, azok az ágazatok, amelyeket közvetlenül nem érintett a járvány, őrizzék meg a működőképességüket. A másik fontos feladat pedig a padlóra kerülő szegmensek − vendéglátás, turizmus, rendezvényszervezés − segítése az ország sajátosságaihoz és lehetőségeihez igazodva. Ebben a tekintetben az egyes államok más-más utat választottak, a jövő majd eldönti, melyik volt a célravezető. Az látszik, hogy a kritikus területekről jelentős munkaerő vándorolt el, egy részüket más iparágak képesek voltak felszívni, de a járvány után ezeket az ágazatokat teljes egészében újra kell szervezni.

Ezen rendkívüli körülmények között tartották a kamarai választásokat…

A kamarai választások hajrája a járvány első hullámának lecsengése után kezdődött. Ennek megfelelően előjöttek a bejáratott mechanizmusok, azok pozitív és negatív velejáróival együtt. Ilyenkor kicsit mindig felkavarodik az állóvíz, amit egy demokratikus választási versengés – és a kamarai választás ilyen – esetében én nemcsak normálisnak, de kifejezetten hasznosnak is tartok. A mostani választás sajátossága volt, hogy megjelent egy olyan vonal, amely jogszerű, de nem egészen etikus eszközökkel próbálta erősíteni a pozícióit a szervezeten belül. Ez nem sikerült ugyan, de bennem megerősítette azt, amit mindig is gondoltam: az etika törvények felett áll, nem elég a jogszabályoknak megfelelni, etikusan is kell cselekedni! Az nem jó, ha valami törvényes, de nem etikus. …és a jövőben még inkább ennek megfelelően kell dolgoznunk! Mert a közösség igazi ereje az erős etikai platform, amely nélkül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sem működhet eredményesen. Szerencsére bebizonyosodott, hogy a tagok többsége is ezen az állásponton van.

Melyek azok az eredmények, amelyek miatt a tagság újra bizalmat szavazott az elnöknek?

Amikor négy évvel ezelőtt elkezdtem a munkát, arra törekedtem, hogy drasztikus változások helyett építsek arra, ami a megelőző 25 évben működött: tartsuk meg, ami jó, és próbáljuk még magasabb szintre emelni! Ami pedig rossz, azt változtassuk meg! A kamaránk munkája a négy szakmai tagozatra (ipar, kézműipar, kereskedelem és szolgáltatás) és a három térségre (győri, mosonmagyaróvári, fertő-rábaközi) épül, amit a munkaszervezet napi tevékenysége támogat. Erre támaszkodva próbáltam még erősebbé tenni a szervezetet, még több segítséget nyújtani a tagoknak, vállalkozásoknak.

Létrehoztunk egy tagtoborzó irodát, ahol egy főállású munkatárs és társadalmi tisztségviselők foglalkoznak ezzel a területtel. A munkájuknak köszönhetően növekedett a taglétszámunk, ami az országban egyedülálló teljesítmény, ezt az egyik megyei kamara sem mondhatja el magáról. Köztünk vannak a megye nagy-közepes vállalatai is, és büszkén mondhatom, az önkéntes tagok évente 75 millió forintos befizetéssel támogatják a működésünket.

Ugyancsak országosan egyedülálló az az évi mintegy 300 rendezvény, amellyel igyekszünk minden tagvállalatot megszólítani. Ezek közül kiemeltünk tíz rendezvényt, amelyet a leginkább hasznosnak ítéltünk, és ezeket igyekeztünk minél szélesebb körben − megyei, regionális szinten − népszerűsíteni.

Vannak olyan aktivitásaink, amelyeket más megyék is átvettek. Ilyen például az egyetemen oktatott kamarai tantárgy, amely arra hivatott, hogy felsőfokon képezze a fiatalokat, hogyan válhatnak sikeres vállalkozóvá. De ilyen a „Kamara által ajánlott vállalkozás” védjegy is, ami ugyancsak felkeltette a társszervezetek érdeklődését.

Megtörtént a központi irodaház egyes részeinek korszerűsítése, modernizáltuk a kamara informatikai rendszerét, illetve számos kommunikációs elemet, és megnyitottuk a székházunkban működő kávézót, amely a reményeink szerint igazi nyitott közösségi térré válik.

Nagyon fontos fejlemény, hogy a kezdeményezésemre a kamarák számára is megnyitottak egy székházfelújításra, energetikai korszerűsítésre igénybe vehető pályázati forrást, amely erre a célra 100 százalékos támogatást biztosít. A győri épület felújításához szükséges tervek készülnek, a támogatásra jó eséllyel pályázunk.

Talán az sem elhanyagolható eredmény, hogy a megyei kamara vagyona jelentősen gyarapodott az első elnöki ciklusom idején. Ilyen mértékű vagyonnövekedésre a kamara három év alatt soha nem volt képes a történelmében.

Előre tekintve a jövő évre, melyek lehetnek azok a lépések, amelyekkel újraindítható a normális medrébe találó gazdasági élet?

A járványhelyzet mindenkit rá kell, hogy döbbentsen az összefogás, az együtt gondolkodás szükségességére, és arra, hogy a gazdaság szereplői mennyire fontos szerepet játszanak az egész társadalom életében. A vállalkozások egyrészt munkát adnak a dolgozóknak, ezáltal családoknak biztosítják a megélhetést, másrészt adót fizetnek, amelyből finanszírozni lehet a települések, az ország működését. A krízis felismeréseit kihasználva szeretnénk ösztönözni, hogy a megyében létrejöjjön egy európai színvonalú együttműködés. Kiaknázzuk azokat a lehetőségeket, amelyek a mosonmagyaróvári, a rábaközi és a győri térség szorosabb gazdasági összefogásában rejlenek. Ennek érdekében a kamarában létrehoztunk egy munkacsoportot, amelynek feladata, hogy három fő témában – a gyártás, a kereskedelem és logisztika, valamint a szolgáltatás – és azok tíz dimenziójában azonosítsák a problémákat, vázoljanak fel víziókat, és ezek ismeretében dolgozzanak ki konkrét cselekvési terveket. Ebből egy átfogó anyag áll majd a rendelkezésünkre valamikor január végén, amely kiindulási pontot jelent ahhoz az egyeztetéshez, amelyet a megye településeinek vezetőivel, polgármestereivel kívánunk folytatni, hogy közösen határozzuk meg a fejlesztési irányokat. Egy további lépésként a terveinket a nyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna koordinálására létrehozott iroda felé továbbítjuk, hogy forrásokat, pályázatokat találjunk a finanszírozáshoz. Nagyon fontosnak tartom, hogy őszintén gondoljuk át a jelenlegi helyzetünket, a lehetőségeinket, és futtassuk össze az elképzeléseket, hogy megtartsuk azokat az erős gazdasági pozícióinkat, amelyeket az elmúlt 20−25 évben elért ez a régió.

A sikerek a megyén kívül is figyelmet keltettek, hiszen Navracsics Tibor kormánybiztos felkérte, hogy vezesse az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna egyik munkabizottságát, és az országos kamarai gazdaságfejlesztési kollégium elnöki tisztét is betölti. Milyen lehetőségek nyílnak meg a gazdasági szereplők számára?

Ezek a kezdeményezések lehetővé tesznek egy olyan építkezést, amely akár új pályára állíthatja a megye, a térség gazdaságát. Olyan erős piramist hozhatunk létre, amelynek alapja a már korábban említett kamarai munkacsoport által kidolgozott elképzelések összessége, erre épülhet egy megyén belüli összefogás, amely kiteljesedik és forráshoz jut a gazdaságfejlesztési zónák által koordinált pályázatokból. A cél az északnyugat-magyarországi régió felzárkóztatása a fejlett nyugat-európai tartományokhoz.

Az új európai uniós költségvetési ciklusban jelentős összegek érkeznek egyrészt a kohéziós alapokon, másrészt a vírushelyzet kezelésére adott mentőcsomagon keresztül. A legfontosabb feladat, hogy ezeket a pénzeket a lehető leghatékonyabb gazdaságfejlesztési programokra fordítsuk. Két fő irányt határoztunk meg. Az egyik a gazdaságfejlesztés társadalmasítása, ami azt jelenti, hogy az irányok meghatározásába a vállalkozók mellett bevonjuk a települések képviselőit, vezetőit. A másik egy olyan hálózat létrehozása, amely a kis- és középvállalkozások fejlődését, magasabb szintű működését, valamint a generációváltás folyamatának lebonyolítását támogatja. Mindezekben a kamara központi szerepet játszik: fontos lehetőséget kaptunk, hogy beleszóljunk, alakítsuk a gazdaság irányát, ezzel a lehetőséggel most mindenképpen élnünk kell! Az egész munka végső kedvezményezettjei pedig a megyei vállalkozók kell, hogy legyenek.

(x)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában