Hogyan hat az amerikai dollár a világgazdaságra?

A dollár, mint tartalékdeviza

Évtizedek óta az amerikai dollár a legnépszerűbb tartalékdeviza a világon, ez a II. világháborúnak köszönhető. A harcokat követően ez a pénznem számított a legstabilabbnak a piacon, de az sem túlzás, ha úgy fogalmazunk, ez volt az egyetlen biztos valuta. A gazdasági stabilizáció után megjelentek ugyan más szereplők, a svájci frank, a japán jen, a német márka, a brit font, ám valós veszélyt egyik sem jelentett a dollár pozíciójára.

Általános igazságnak gondolhatjuk, hogy az erős dollár jó az Egyesült Államoknak: mivel a gazdaságuk erre épül, az emberek ebben a pénznemben kapják a fizetésüket, annak erősödése pozitívnak hangzó hír. Azonban nincs ez így minden esetben. A közelmúltban az elnök, Donald Trump is megvizsgáltatta a kérdést, hogy vajon túlértékelt, avagy alulértékelt a valutájuk. Egy elemzés szerint jelenleg az előbbi helyzet áll fenn, amit az okoz, hogy az amerikai mérleghiány évtizedek óta kifejezetten magas, ebből pedig az következik, hogy egy gyengébb árfolyam élénkítené a gazdaságot.

1967-ben egy dollár csak 11,7 forintot ért

A túlértékeltség fényében érdemes megvizsgálni a forint és az amerikai dollár átváltási arányát az utóbbi évtizedekben. 1967-ben még csupán 11,7 forinton állt a zöldhasú, és ekkor már tíz éve változatlan volt a helyzet, mert 1957-ben ugyanígy váltották a két valutát. Ez a szám 1977-re 41 fölé ugrott, majd radikális változások következtek: 1997-ben már 166, 2007-ben 195, 2017-ben pedig 291 forintba került az amerikaiak pénze, míg a jelenlegi dollár árfolyam 312 forint körül mozog.

Hibás gazdaságpolitika

Visszatérve a tartalékvaluta-szerephez, a dollár vezető pozíciójából jelenleg többet profitálnak az Európai Unió országai és Japán, mint az Egyesült Államok. Hogyan? Mivel az USA a világ bankára, ezzel növeli a globális keresletet, amelyből azonban más országok hasítják ki a nagyobb szeletet az amerikaiak hibás gazdaságpolitikája következtében.

Ez összefüggésben van a gyenge amerikai exporttal is, amely jócskán az import alatt marad. Ennek oka, hogy a dollár világpiaci szerepe miatt olcsóbb máshol előállíttatni a termékeket, majd bevinni az Egyesült Államokba, így viszont a helyi munkaerő vált az évek múlásával sebezhetővé, a középosztály pedig kiszolgáltatottá. Mindez azért, mert a dollár a legerősebb tartalékvaluta. A legtehetősebbeknek és a külföldi országoknak azonban ez az előnyös állapot, így nem erőltetik a változást.

Dollár helyett aranyban

Ennek ellenére legalább egy évtizede ír arról a sajtó, hogy megrendülhet, vagy éppen megrendült a dollár vezető szerepe, és tudatosan igyekeznek azt csökkenteni az olyan piacok, mint az orosz vagy a kínai, amelyek dollár helyett inkább aranyban tartják a vagyonukat – ennek nyertese az euró, a japán jen és a kínai jüan lehet. Az igyekezetük látható, mert néhány százalékkal ugyan, de fokozatosan csökken a dollárban tárolt tartalékok aránya.

(x)