Nem mind arany, ami fénylik

Általában nem tudom előre, hogy miről fog szólni a szokásos havi rovatom, de már megfigyeltem, ahogy közeledik a leadási határidő, mindig tudok tenni egy érdekes megfigyelést a környezetemben történtekről, amelyet összefüggésbe tudok hozni egy tágabb olvasói – és természetesen vállalkozói – kört is érdeklő témakörrel.

Az arany, ami fénylik

Így volt ez most is, amikor egyik nap bejött hozzám az irodába az egyik munkatársam, és elmondta, hogy kapott egy olyan ajánlatot, ahol a jelenlegi fizetésénél 60%-kal többet tudna keresni, ha lehet, ő elfogadná az ajánlatot, mert családalapítás előtt áll, nagyon jól jönne nekik a több pénz. Majd’ egy órát beszélgettünk, és szerencsére tudtam neki új nézőpontokat adni – erre még visszatérünk a cikk további részében – a helyzete megítéléséhez, mert a beszélgetést követően már azzal a kérdéssel tért vissza hozzám, hogy a jelenlegi munkaköréhez képest milyen olyan pluszfeladatokat tudna ellátni, amellyel a mi cégünknél tudna több pénzt keresni. Bevallom, számomra ez a gondolkodás és hozzáállás nagyon szimpatikus és szerethető, mert megmutatja egy vezető számára a munkatársban lévő ambíciót. (Ambíció: erős törekvés egy cél elérésére, megvalósítására. Ez az erkölcsi, lelki erő megnyilvánulása.)

Az érem másik oldala

Pár napra rá megjelent egy cikk az interneten a következő címmel: Az első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítése. A cég ugyanis 800 dolgozó elbocsátását jelentette be. Hoppá! A hír megdöbbentőnek tűnhet, mivel ilyen mértékű csoportos leépítésre már régóta nem volt példa az országban. Pedig, ha alaposan megnézzük a vállalat adatait, kevés okunk marad a meglepetésre. A cég munkaerőköltségei a toborzási nehézségek és a bérnyomás fokozódásával jelentősen megnövekedtek. A havi bruttó átlagbér három év alatt a harmadával nőtt, ugyanakkor a bérszínvonal folyamatos emelkedését 2015 és 2018 között nem követte a vállalat termelékenysége. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a fizetésemelés hátterében a cég egyre hatékonyabb működése helyett inkább a külső kényszer állt. A kívülről jövő béremelési kényszerhez egy darabig – az üzleti eredmények rovására, de – alkalmazkodni tudnak a cégek. (Forrás: g7.hu)

Olvassuk csak el még egyszer a fontos részleteket:

– A cég munkaerőköltségei a toborzási nehézségek és a bérnyomás fokozódásával egyre inkább megnövekedtek.

– A fizetésemelés hátterében a cég egyre hatékonyabb működése helyett inkább a külső kényszer állt.

– A kívülről jövő béremelési kényszerhez egy darabig – az üzleti eredmények rovására, de – alkalmazkodni tudnak a cégek.

Viszont csak egy darabig! Az üzleti eredmények rovására zajló gazdasági folyamatok egy vállalkozásban – legyen az bármekkora méretű és forgalmú – nem tarthatók fenn, csak ideig-óráig.

Aranyásók kerestetnek

A képzett munkaerő hiánya – amelynek okait, a többi között a hazai szakképzés „állapotát” jelen cikkemben nem szeretném részletesen taglalni – egy növekvő-fejlődő gazdaság mellett beindított egy olyan folyamatot a munkaerőpiacon, amelynek következtében a mikro-, kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetbe kerültek a nagyobb vállalatokhoz képest. A munkavállalók pedig „éltek a lehetőséggel”, és így aránylag rövid idő alatt az egekbe szöktek a munkabérek, főleg a fővárosban és az ország nyugati részén, de például a jászberényi ügyfeleim is – az Electrolux éppen jászberényi cég – hasonló problémákkal küzdenek évek óta.

Viszont nem mind arany, ami fénylik

…és hogy milyen tanáccsal tudtam ellátni a magasabb munkabér ígéretével csábított munkatársamat?

Hát azzal, hogy „nem mind arany, ami fénylik”, azaz a kívülről jövő béremelési kényszerhez csak egy darabig – általában éppen az üzleti eredmények rovására – tudnak alkalmazkodni a cégek. A szakértők által jósolt gazdasági megtorpanás – egyesek a válság kifejezést használják – következtében éppen azok a vállalkozások fognak a legnagyobb bajba kerülni, akik most még a magasabb munkabérek ígéretével próbálják elcsábítani a jó szakembereket a kisebb cégektől. Ők lesznek azok, akik legelőször fogják leépíteni a magas bérköltségű munkavállalói állományukat. Egy családalapítás előtt álló fiatal dolgozónak pedig ez nem jelenthet biztonságos alternatívát a tervszerűen gazdálkodó, a hosszú távon a stabilitást választó, a munkavállalói iránt felelősséget érző vállalkozással szemben.