Ország-világ

2019.07.18. 17:28

Gulyás: Ursula von der Leyen a jobboldal támogatásával nyert

Van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez egy megelőlegezett bizalom - mondta a miniszter.

MTI

A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobboldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke - jelentette ki [namelink name="Gulyás Gergely"] Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.


A tárcavezető kiemelte: Ursula von der Leyen a magyar kormány és a V4 támogatása nélkül nem lehetett volna az Európai Bizottság elnökjelöltje, a kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselők szavazata nélkül pedig nem lehetett volna az uniós testület elnöke.


Azt mondta: az EP sokkal széttöredezettebb, mint eddig, több politikai közösségre oszlik, mint korábban, nehezebb többséget elérni, ezért különösen nagy teljesítmény, hogy sikerült a képviselők többségének a támogatását megszerezni. A 13 kormánypárti szavazatra matematikailag is szükség volt az eredményhez - fűzte hozzá.


Közölte: "van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez egy megelőlegezett bizalom".


Gulyás Gergely megjegyezte: az új Európai Bizottságnak és elnökének komoly feladatai lesznek, amelyekhez nehézségek közepette kell hozzálátniuk. Európa nincs jó állapotban, a most távozó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker legnagyobb erénye, hogy "kellően sok hibát" hagyott hátra, hogy tanulni lehessen belőlük - fogalmazott. Ilyennek nevezte a migrációs helyzet kezelését, azt, hogy a hatékony határvédelem támogatói közé csak a migrációs nyomás kialakulása után állt be, továbbá, hogy máig nem térítették meg a határvédelem magyar költségeit. Azt is a hibák között sorolta, hogy a Brexit, a brit kilépés feltételei még mindig bizonytalanok.


A miniszter hangsúlyozta: bebizonyosodott az is, hogy a Spiztenkandidat-rendszer nem életképes, egy csúcsjelölt sem tudta az uniós állam- és kormányfők többségének támogatását megszerezni, akit viszont ők jelöltek, az lett végül a bizottság elnöke. Sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem lett bizottsági elnök, Webertől "a támogatást kérésére megvontuk", Timmermans támogatásától pedig mindig is tartózkodtunk - emlékeztetett.


Közölte: így nem olyan elnöke lett a bizottságnak, aki bármely tagállamot korábban megtámadott volna, és aki politikai múltja miatt a koordinációs szerepre, a szerződések őrének szerepére alkalmatlan lenne.


Kérdésre az EP-bizottságok tisztviselőiről tartott szavazásokról Gulyás Gergely elmondta: a nemzeti érdekeket kell képviselni a nemzetközi szervezetekben is, de a baloldali ellenzék tekintetében nemzeti érdekképviseletről beszélni nem lehet. Pedig ha valaki a magyar választóktól kap mandátumot, a magyar érdekeket kell képviselnie - vélekedett.


Kitért rá: a kérdésben van egy megegyezés a frakciók között, a különböző politikai erők megállapodnak egymással. Ha egy kommunista, liberális vagy zöld jelöltet "mi nem tartanánk alkalmasnak" bizottsági tisztségek betöltésére, akkor is "tartjuk magunkat a kompromisszumokhoz" - közölte.


Arra a kérdésre, hogy mi a kormány álláspontja Ursula von der Leyen kijelentéséről, miszerint küzdeni fog az európai értékekért, a miniszter úgy fogalmazott: "együtt tudunk küzdeni azok ellen, akik az európai értékeket gyengíteni szeretnék", és ezt a nyilatkozatot, "a közös küzdelemre való felhívásnak tekintjük". Mindez igaz a valóban fontos jogállamisági elvekre, például a nemzeti kisebbségeket megillető jogokra - tette hozzá.


Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ jelentéstevője szerdán felszólította a kormányt, hogy a migrációs helyzet miatti válsághelyzet meghosszabbítását gondolja át, Gulyás Gergely közölte: amikor lejár a válsághelyzet időszaka, a továbbiakról a Belügyminisztérium tesz javaslatot, amelyet a kormány megfontol. Mindenkitől szívesen fogadunk tanácsot, de fenntartásokkal kell kezelni az ENSZ jelentését, hiszen ismert a világszervezet álláspontja a migráció kérdésében - emlékeztetett.


(Lead-kép: MTI)

Ezek is érdekelhetik