Ha azt hitték, Pál napjához nem kötődik népi időjóslás, tévedtek

"Pálfordulat: E nap környékén gyökeresen változik meg az időjárás a népi megfigyelések szerint" - írja az Időkép Pál napjához: a népi időjóslásokat itt gyűjtötték össze, Önök is elolvashatják. Az időjósok szerint a pálfordulatra ezúttal várni kell vasárnapig, akkor kezd majd olvadni - de mit jelent a pálfordulat, és miért éppen Pál? A magyarázatot a Bibliában kell keresni: a korábban keresztényüldöző Saul keresztény hitre térését ünnepelik ezen a napon. Belőle lett megtérése után Pál apostol, az őskereszténység kiemelkedő egyénisége, a "tizenharmadik apostol". A szóval többnyire azt a helyzetet írják le, amikor egy személy viselkedését, álláspontját, véleményét hirtelen az ellenkezőjére változtatja - például keresztényüldözőből kereszténnyé lesz, ahogy azt a bibliai történet mutatja.

Szent Pál megtérése

A Magyar Katolikus Lexikon írja: Pál napja a hazai kalendáriumok időjósló jeles napja, időjárásából a termésre, a gazdálkodás kilátásaira következtetnek, mert az idő lassanként tavaszba fordul. Egy misekönyvben olvasható az első erre vonatkozó feljegyzés. A jó idő jó termést jelent, a köd a jószág pusztulását, a szelek háborút.

A szentesi elnépiesedett regula is úgy tudja: hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.

„Ez a tudatlan embereknél Dies criticus, oly nap, melyből jövendölnek. Ha tiszta, bőv termést, ha ködös, döghalált, ha essős, havat, szükséget jelent" (Bod Péter).

Csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.

Sajátos, de szintén a gazdálkodó élettel összefüggő klárafalvi hiedelem szerint e napon meg kell a ludak fenekét piszkálni, hogy szaporán tojjanak.

Magyarbánhegyesen Pál napján süt a nap, még nagy hidegekre számítanak a tél végén.