Érdemes megkeresni az oltási könyvet

Figyelmeztetést adott ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, Magyarországon pedig újabb beteget találtak.

Kérdések és válaszok

A megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályára a magyarországi járvány múlt szombati bejelentése óta több mint száz telefonhívás érkezett. Dr. Széles Klárának, a közegészségügyi és járványügyi osztály vezetőjének szinte ugyanazokat a kérdéseket tettük fel mi is.

Honnan tudhatom, hogy kaptam-e oltást?

Oltási lapja vagy oltási könyve mindenkinek van. Leadni sosem kellett sehova, legfeljebb bemutatni. Érdemes otthon megkeresni. Ebből kiderül, hogy ki mikor, hányszor és mi ellen kapott oltást. A kanyarót morbilli néven találjuk meg benne.

Mit tegyek, ha nincs meg az oltási könyvem vagy régi és nem olvasható?

Az oltásoknak nyomuk van az orvosnál, aki beadta, a védőnőnél és mindenhol másutt, ahol intézményesen oltották, például iskolában. Probléma akkor van, ha nem költözött a családdal az egészségügyi karton vagy nem került át az iskolából a háziorvoshoz, netán egyiktől a másikig. A papírok sok helyen pedig már talán meg sincsenek, hiszen nem raktározhatják őket a végtelenségig.

A 15 hónapos győri Bozori Sára éppen a múlt héten kapta meg a kanyaró elleni oltás első részét.

Beleeshettem valamelyik kampányoltásba?

A dátumokból kiderülhet. 1969 óta kötelező az oltás, a 9–20 hónaposokat oltották be és azokat, akik 1966–67-ben születtek és gyerekközösségbe jártak. 1974. július 1-jétől ráálltak a 10 hónapos kori oltásra és mindenkit beoltottak 12 éves korig, akinek nem volt oltása és kanyarós sem volt (a betegség védetté tesz). 1978 januárjában áttértek a 14 hónapos kori oltásra (ez ma már 15). 1984–85-ben újraoltották azokat, akik korábban 10 hónaposan kaptak oltást. 1989-ben újabb kampányoltás kezdő- dött, azokat oltották, akik 1967. január 1. és 1973. június 31. között születtek. Az 1988–89-es magyarországi kanyarójárvány során nyilvánvalóvá vált, hogy egy oltás nem ad megbízható védelmet, így 1990 tavaszán kötelezővé tették a második oltást hatodikos korban. Azokkal kezdték, akik 1977. szeptember 1. és 1979. augusztus 31. között születtek.

Valószínűleg nem vagyok beoltva. Mit kell tennem?

Semmit. A jelenlegi járványügyi helyzetben nem indokolt a tömeges oltás. Ahogy eddig, csak annak érdemes kérnie, aki fertőzött területre készül. Egy 15 hónaposnál fiatalabb csecsemővel viszont, aki még nem kapott oltást, kockázatos az utazás.

Kivettük a részünket a ’89-es járványból

Győr-Moson-Sopron megyében utoljára 1997-ben fordult elő kanyaró. Két, még éppen nem oltott kisbaba betegedett meg. Egyikük 16 éves, Ausztriában élő kanyarós rokonával találkozott, aki nem volt beoltva, a másik pedig Romániában járt, és a 4 éves unokatestvérétől kapta el. Kanyarójárvány Magyarországon utoljára 1988–89-ben volt. A két év alatt több mint 18 ezren fertőződtek meg, ebből Győr-Moson-Sopronban közel félezren. Győrben volt a legtöbb beteg. A kampányoltások 15 ezer embert érintettek.

Oltásellenesség

A romániai járványért elsősorban a 2014 óta felerősödött oltásellenességet teszik felelőssé. Győr-Moson-Sopron megyében és Komárom-Esztergomban évente 5–6 esetben fordul elő, hogy a szülők nem engedik beadni gyermeküknek a kötelező védőoltást. Ügyük több esetben a bíróságig is eljut.

Vendégmunkások, ingázók, bevándorlók

Az utóbbi időben elsősorban a bevándorlókkal kapcsolatban merültek fel közegészségügyi kockázatok, sokak szerint azonban a kanyarót a romániai vendégmunkások is behurcolhatják. Régiónkban sokan megfordulnak, akik Ausztriába, Németországba ingáznak, de vannak, akik itt szállnak meg vagy célzottan ide érkeznek mezőgazdasági idénymunkára.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tegnap arra figyelmeztetett: fennáll a veszélye, hogy az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség más országaira is átterjed a romániai járvány. Közben kiderült, hogy újabb kórházi alkalmazott lett kanyarós, így tegnap 13-ra emelkedett Magyarországon a gyanús esetek száma. Romániában több mint 3 ezer kanyarómegbetegedés történt 2016 eleje óta, és az oltási kampány ellenére folyamatosan nő a fertőzöttek száma. Európa-szerte már most további mintegy négyezer betegről tudnak.