Lesz földgáz, elkerülhető a lakossági áremelés

Tudja Ön, mit lehet ma kapni 66 forintért? Például 1 köbméter gázt. Ez persze leginkább a rezsicsökkentésnek köszönhető, Magyarországon ugyanis rendelet szabályozza és tartja fixen a villamos energia és a földgáz árát. Így a lakosság nincs kitéve a világpiaci változásoknak, ez esetben például annak, hogy tavaly májusban volt, amikor 17 forintot kértek a tőzsdén egy köbméter gázért, idén szeptemberre viszont már 227 forintot kellett fizetni ugyanezért a mennyiségért.

Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban, szokásos péntek reggeli rádió interjújában a Nyugat-Európában tapasztalható áremelkedések kapcsán beszélt arról, hogy a kontinensen hazánkban a legolcsóbb a gáz a háztartások számára, az áram pedig a második legolcsóbb, annak ellenére, hogy nem rendelkezünk saját energiaforrással. Ekkor tért ki az Oroszországgal megkötött új gázszállítási szerződésre is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, kedvezőbb árban állapodtak meg a következő 15 évre, mint a korábbi kontraktusban. A kormányfő az MTI szerint úgy fogalmazott, gáz kell, ez a realitás, ezért az oroszokkal szembeni politikai kritikákat, és az energiaellátás, az energiabiztonság kérdését nem lehet összekeverni.

Az EU-s átlag felett a magyar tározók

Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa érdeklődésünkre hangsúlyozta, Európában árkrízis van, de gázhiánytól nem kell tartani, a magyar tározók pedig a mostani 80 százalékos töltöttségükkel az EU-s 70 százalékos átlag felett vannak. A téli fűtési szezonra egyébként akkor is elegendő lenne ez a mennyiség az ország számára, ha ezután már egy köbméter gázt sem kapnánk. A gáz árával kapcsolatban rámutatott, a lakossági árak hatóságilag szabályozottak, és nem változtak a harmadik rezsicsökkentés, azaz 2014 áprilisa óta. Azóta időnként volt úgy, hogy a nagykereskedelmi gázár tartósan és jelentősen ez alá csökkent, és felmerült, hogy ezt további mértékben lehetne érvényesíteni a rezsicsökkentésben, de volt úgy is – ahogy jelenleg is – hogy a nagykereskedelmi ár jóval a kiskereskedelmi fölé ment. Ebben az esetben a kiskereskedelmen veszteség keletkezik. A kérdés, hogy a mostani rendkívül jelentős emelkedés mellett meddig tarthatók az itthoni hatósági fix árak, a korábbi alacsony világpiaci árkörnyezetben felhalmozott rezsikassza elegendő lesz-e a jelenlegi különbség kompenzálására? Ugyanakkor hozzátette, mivel a szolgáltatásért felelős MVM Zrt. állami cég, ezért a kormány a gázüzletág tartós vesztesége esetén esetleg mentőövet tud nyújtani. Sajnos az új hosszú távú szerződés árazásáról nem tudunk részleteket, de a kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnik, az annyira kedvező, hogy a választásokig nem fog felmerülni a rezsicsökkentett árak emelése – jegyezte meg.

Oroszország csökkentette a kapacitást

A nagykereskedelmi gázárak tekintetében a piac várakozása szerint idén télen Európa szerte maradnak a sokéves 15-20 euró/megawattóra (MWh) körüli átlagárnál jóval magasabb gázárak, ez jelenleg 90 euró/MWh-át jelent. Takácsné Tóth Borbála szerint 2023-2024-től térhet vissza újra a 20-30 euró/MWh-ás nagykereskedelmi gázár.

A kutató rámutatott, a jelenlegi piaci folyamatokat egyrészt a világ több pontjáról, így például az Amerikából vagy Norvégiából érkező LNG, azaz a cseppfolyós gáz iránt megnövekedett ázsiai kereslet, másrészt pedig az orosz gáz kapacitáskorlátja, illetve az ezek folyományaként kialakuló árnövekedés határozza meg. Hozzátette, október óta Moszkva nem szállít gázt Ukrajnán keresztül, s ha ez így marad, akkor ezzel mintegy évi hatvan milliárd köbmétertől esik el Európa, ennyit szállított ugyanis a covid előtti 2019-es évben az ukrán rendszer az EU-ba. A szakértő szerint az ukrán tranzit leállításával Oroszország kettős célt ér el: kapacitáskorlátot állít önmagával szemben, és ezzel tartósan magasan tudja tartani az árakat, másrészt ezzel nyomást szeretne gyakorolni a németekre, hogy az ottani hatóságok minél előbb megadják a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 2 gázvezeték használatbavételéhez szükséges engedélyeket. Amikor ez megtörténik, elindulhat rajta a gázszállítás, és újra konszolidálódhatnak az árak. Ha Oroszország elég hangosan propagálja majd, hogy az Északi Áramlattal ő menti meg Európát a magas gázdíjaktól, talán keveseknek fog feltűnni, hogy ezt az ukrán rendszeren is megtehette volna, ha akarta volna.