2021.10.11. 14:23
Elindult a fűtési szezon, erre érdemes figyelnie!
Az elmúlt időszakban az esték és az éjszakák hűvös hőmérséklete már jelezte, közeleg a fűtési szezon. Ezt pedig nem árt nem félvállról venni, és még mielőtt tényleg beköszönt a hideg idő, ellenőriztetni – ha pedig szükséges – korszerűsíteni hőtermelő berendezéseinket.
Abban az esetben, ha valakinek gázkészüléke vagy hőszivattyús berendezése van, azaz olyan fűtési rendszere, amely nyáron nincsen használva, érdemes minden szezon előtt szakszervizzel ellenőriztetni azt – mondta érdeklődésünkre Sándor Attila, energetikai szakértő. Hozzátette, ha lehet, mindig a gyártó által ajánlott szervizhez forduljunk – őket megtaláljuk a készülékhez adott szervizjegyzékben vagy az interneten – mert azok ismerik a lehetséges meghibásodásokat és megfelelő alkatrész-ellátással rendelkeznek.
Minderre érdemes már akár nyár végén gondolnunk, mert ilyenkor még gyorsan kapunk időpontot, de szeptember közepe után már előfordulhat, hogy két-öt hetet is várnunk kell, mire ki tud jönni a szervizes szakember – figyelmeztetett, majd megjegyezte, addigra pedig előfordulhat, hogy már indokolt fűteni az egyre barátságtalanabb és kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények miatt. Az energetikai szakértő szerint egyébként az nem feltétlenül elég, ha otthon egy ősz eleji délután lepróbáljuk a fűtést, hiszen laikusként valószínűleg nem vesszük észre a kezdődő problémát, és ha nincs szerencsénk, akkor épp a leghidegebb téli napokon áll majd le a készülékünk.
Kitolódott a szezon
Egyébként a fűtési szezon hivatalosan október 15-én kezdődik és április 15-ig tart, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján már korábban, szeptemberben be kell fűteni, és sokszor csak május második felében állíthatjuk le a rendszert. Azaz lényegében az év egyik felében folyamatosan működnek ezek a gázüzemű, vagy egyéb hőtermelő, például hőszivattyús berendezések, így rövidebb idő alatt elhasználódnak. Annál is inkább, mert ezeket a készülékeket már nem 20-25 évre tervezik, ahogy a régieket, hanem – igaz, hogy kimondatlanul – 8-12 év az elvárható élettartamuk. Igaz a működési időszakukban akár sokkal jobb mutatókkal is bírnak, energiatakarékosabbak, és nagyobb hatásfokkal használhatók, mint a régiek.
Ha valakinek elavult a gázkészüléke, és az utolsó pillanatban még korszerűsítené, annak Sándor Attila kondenzációs kazán telepítését javasolja. Ez a készüléken kívül annyiban jelent pluszköltséget, hogy itt már másképp kell megoldani a füstgázelvezetést, ez ugyanis már külső térből szívja az égéshez szükséges levegőt, és a füstgáz is oda távozik. Emellett pedig érdemes a hőleadókat ellenőrizni, mert nem biztos, hogy például a 2000 előtt beépített radiátorok megfelelőek a kondenzációs kazán által közölt fűtőközeg hőmérsékletéhez.
Az elektromos napelem nélkül drága
Ha a gáz helyett másban gondolkodunk, akkor a telepítés előtt azért mindenképpen érdemes kiszámolnunk a megtérülést, hiszen például egy hőszivattyús rendszer kiépítése mintegy kétmillió forintba kerül egy átlagos családi ház esetében. Amennyiben sikerül valamilyen állami vagy pályázati támogatással napelemet telepíteni, akkor egy 150 ezer forintos elektromos kazánnal meg tudjuk oldani az épület fűtését, melegvíz-ellátását, sőt a napelemek az épület többi elektromos készülékét is ellátják villamos energiával.
Persze ha nincs napelem, akkor nem érdemes az elektromos kazánnal próbálkoznunk, hiszen az energetikai szakértő szerint ebben az esetben háromszor-négyszer annyiba kerülne a fűtés, mint földgáz-üzemű készülékkel.
Egyébként visszatérve a napelemre, egy 120 négyzetméteres, közepesen szigetelt családi ház hét-nyolc kW fűtési energiát igényel, amihez 60-70 négyzetméternyi napelemfelület szükséges. Ez azonban leginkább nyáron alkalmas áramtermelésre, ezért mindenképpen szükséges az áramszolgáltatóval megállapodást kötni az oda-vissza táplálásról, hogy télen is legyen elegendő mennyiségű energiánk a hőtermeléshez.
Szigetelni, szigetelni, szigetelni
Összegezve Sándor Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiatakarékosság alapvetően az épület megfelelő szigeteltségéből, és nem elsősorban a fűtési rendszer milyenségéből fakad. Ezért érdemes terveztetni, és mielőtt még a fűtési rendszerünk átalakításának nekifogunk, szigetelni a padlást vagy tetőszerkezetet, a külső homlokzatot, cserélni vagy javítani a nyílászárókat és megoldani a padló hőszigetelését. Ebben a sorrendben, ezek után áll elő egy épületgépészetileg tervezhető ház – jegyezte meg.
