Az allergia sokaknál nem évszakfüggő

Ha az allergiás megbetegedéseket nézzük, megkülönböztetjük a szezonális és az egész évben tartó allergiát. Dr. Czompó Márta tüdőgyógyász, allergológus elmondta, a hazai éghajlatban a pollenszezon időjárástól függően február végétől az első fagyokig tart, három jól elkülöníthető időszakkal. A kora tavaszit követi a kora nyári, majd augusztus közepétől kezdődik a legtöbb allergiás megbetegedést okozó parlagfű-fekete üröm-csalánfélék okozta allergiaszezon, ami általában október végéig vagy az első fagyos napokig is eltart. A késő nyári-őszi pollenszezonban további két csúcsidőszakot figyelhetünk meg a tüdőgyógyász szerint, az augusztus 20-a körüli a legerősebb, majd szeptember közepén ismét erősödik, azt követően pedig lassú enyhülés mutatkozik.

„Fújd el a gonosz időt, Add már, Uram, az esőt!”

Kovács Kati dalának sorai: „Fújd el a gonosz időt, Add már, Uram, az esőt!” sok allergiásnak is eszébe juthat a pollenszezon idején, hiszen az időjárás is befolyásoló tényező. Eső előtt mindig rosszabbul vannak a betegek, mert a felhők lenyomják a polleneket, ilyenkor a lakásban is rosszabbul viselik a tüneteket az allergiások. Eső után viszont tisztul a levegő, ami a tünetek enyhülését hozza magával.

A kültéri levegő penészgomba spóraszáma kora tavasszal, nyáron és kora ősszel emelkedik – ősszel, amikor a parlagfű is támad, magas szintet tud elérni. De ha zárt helyen is vizsgáljuk a penészgomba spóraszámát, akkor az őszi-téli időszakban is nagyon erős allergéntünetek mutatkoznak.

Indul a fűtési időszak, jön az atkaszezon

Októberben, ha már végre túljutottunk a pollenszezonon, akkor a fűtési időszak kezdetével támad a poratka allergia. A fűtés, különösen a padlófűtés, és a zárt ablakok miatt az atkaallergiások ilyenkor kezdenek erősebb tüneteket észlelni, hiszen a benti meleg levegővel megteremtjük az ideális körülményeket az atkák számára. A fő atkaszezon Magyarországon októbertől áprilisig tart, de valójában egész évben gondot okozhat, hiszen aki érzékeny ezekre a szabad szemmel nem látható, meglehetősen csúnya küllemű kis rovarokra, az a nyári melegben is gondban lehet, hiszen régi lakásokban, házakban, nyaralókban, hotelekben vagy táborokban bőséges mennyiségben fordul elő ez a kis élőlény. A probléma hátterében nem a házi por, hanem a poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, a száraz levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához.

Mit tegyünk a pollenallergia ellen?

Tavasszal 4-12 hétig a fák, májustól 3-5 hónapon át a fűfélék, nyár második felében és ősszel a gyomok: a fészkes virágúakhoz tartozó parlagfű, fekete üröm és csalánfélék keserítik meg a mindennapokat, de a legtöbben a parlagfűre érzékenyek. Vele egyidőben virágzik a fekete üröm, e két különösen erősen allergén növény külsőre is nagyon hasonlít egymáshoz. Ha a szezonális pollenallergiától szenvedünk, a panaszokat a gyógyszeres kezelés mellett tovább tudjuk enyhíteni a gyakori zuhanyzás, hajmosás, alapos fésülködés révén. A ruhákat, ágyneműket nem ajánlott a szabad levegőn szárítani, a vasalás pedig fertőtlenítő hatású. A sós levegőjű tengerpart szinte pollenmentesnek számít, a magas hegységek növényvilága más, mint a hazai, ha tehetjük, nyaralásnak iktassunk ilyen helyszíneket.

Vígan élnek, míg előrelátóan közbe nem lépünk

A poratka minden lakókörnyezetben megtalálható, függetlenül attól, hogy ki mennyit takarít. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak (ágynemű, párna, bútorhuzatok, szőnyegek, plüssállatok). A 20-30 fok közötti, 60-80 százalékos páratartalmú lakásban kitűnően érzik magukat. Naponta másfél gramm hámszövet jön le a bőrünkről, amiből 200 poratka „vígan megél” – magyarázta dr. Czompó Márta. Ezért is fontos, hogy ha lehet, minél kevesebb legyen a lakásban az a felület, amin a széttöredezett ürülék megtapadhat, és teremtsünk „rossz környeztet” a poratka számára főleg abban a helyiségben, ahol alszunk. A hálóban ne legyen túl meleg, 18-20 Celsius-fok bőven elegendő, a páratartalom legyen 60 százalék alatti, az ágyneműt 60 Celsius-fokon mossuk, a növényeket mellőzzük, a szőnyegpadló helyett inkább kis szőnyeg ajánlott, és tudni kell azt is, hogy a régi matrac igazi „luxusnyaralást” biztosít ezeknek az apró állatoknak. Ma már kaphatók antiallergén ágyneműk, matrachuzatok, vasalással is fertőtleníthetünk. Dr. Czompó Márta még azt ajánlotta, hogy az atkaallergiások figyeljenek, hogy tiszta környezetben éljenek, a lakóhelyiséget racionálisan rendezzék be, minél több szövetanyagot kiküszöbölve, vagy antiallergén anyagokat használva. A gyermekek és felnőttek által is kedvelt plüssfigurákat rendszeresen atkátlanítsuk, a fagyasztóba tegyük két napra vászonzsákba, majd mossuk ki őket 60 Celsius-fokon, így tudjuk csökkenteni a háziporatka mennyiségét.

Allergiás menetelés

Az orrfolyásos, tüsszögős, köhögős, esetleg asztmatikus tünetekkel érdemes allergológus szakorvoshoz fordulni. Az allergiások 20-25 százaléka produkál asztmás tüneteket, ha a „szezon végén” panaszmentessé válnak, abban az esetben szezonális asztmásokról beszélünk. Dr. Czompó Márta tüdőgyógyász hozzátette, az allergiateszt bármikor elvégezhető, de érdemesebb a szezonon kívül végezni, hogy ne erősítse az amúgy is meglevő tüneteket. A gyógyszer a tüneteket enyhíti, ma már egyre modernebb és mellékhatásoktól mentes tabletták vannak, kiváló orrsprayk is csökkentik a kellemetlen allergiás reakciókat. Erős allergiás tünetek esetén alkalmazható az érzékenységet csökkentő oki kezelés, ezt allergológus szakorvos írhatja elő. A rendkívül erős légúti allergia kezelhető szteroid tartalmú gyógyszerekkel, de csak szigorúan a kezelőorvos ellenőrzésével. Az allergiateszt pedig abban segít, hogy felkészülten álljon a beteg az allergiaszezon elé, az orvossal együtt készíthessenek terápiás tervet. A tüdőgyógyász arról is beszélt, hogy az allergiára való hajlam örökölhető, mindkét allergiás szülő esetében 50-80 százalék, hogy a gyermek is az lesz. A kisgyermekeknél a hajlatokban megjelenő ekcéma, a tejallergia, – ami kinőhető -, a különböző bőrtünetek 4-5 éves korig jelentkeznek, majd egy nyugalmi időszak után a tinédzserkori hormonális változások után tapasztalják a klasszikus allergiás reakciókat, amelyek egész felnőtt koron át tartanak. Ezt a szakirodalom „allergiás menetelésnek” hívja.