MÁV DAC: nagyszerű menetelés a magyar kupában is

A magyar labdarúgás harmadik vonalát jelentő területi bajnokság Bakony-csoportjában szereplő MÁV DAC-nál harmincöt évvel ezelőtt, 1985-ben a korábbi jó szereplést követően tovább erősítették a csapatot. Eller Arnold kapus a Rába ETO-tól, Tóth László a Győri Elektromostól érkezett. Szintén a villanyos klub játékosa volt Szekér Csaba csatár. Csóka György Sopronból költözött vissza.

Kovács Lajos edző hamar megtalálta a legjobb összeállítást, az első bajnoki forduló azonban nem sikerült a legjobban: bár a MÁV DAC 3–1-re győzött Győrszentivánon, de Sipos és Belső is súlyos sérülést szenvedett. Utóbbi már az egész bajnokságban nem épült fel és nem játszhatott. Váltakozó eredmények után az őszi idény utolsó hat fordulójában veretlen maradt a csapat. A Bakony-csoport élcsoportja ezek után így festett: 1. Motim TE 25 pont, 2. Ajkai Bányász 24, 3. Ajkai Alumínium 24, 4. MÁV DAC 22, 5. Péti MTE 22, 6. Sárvár 21.

A nagy lehetőségeket kínáló őszi szereplés mellett nagyszerűen teljesített a csapat a Magyar Népköztársasági Kupában is. A nagydöntőbe jutott százhuszonnyolc együttes közül egy Veszprém megyei kiscsapat, a Csetény jelentette az első akadályt, a DAC, ha nehezen is, de 2–1-re győzött. A hatvannégy között a Soproni SE-t tizenegyesrúgások után búcsúztatta a nádorvárosi gárda. A következő körben az NB I-es Szombathelyi Haladás érkezett Győrbe, majd a mérkőzés után egy 2–1-es vereséggel távozott, azzal pedig a MÁV DAC jutott a legjobb 16 közé.

„Növelte a kék-fehérek mérkőzés utáni örömét, hogy már a forduló kisorsolásakor közölte a rendezőbizottság, hogy ennek a találkozónak a győztese a következő fordulóban a Keszthely–Rába ETO párharc győztesével nézhet farkasszemet. Felmerült tehát annak a lehetősége, hogy a »kis« MÁV DAC a »nagy« ETO-val méri össze az erejét. A vagongyáriak azonban tartalékos csapatukkal nem tudtak továbbjutni, elmaradt tehát a focicsemege” – írták a lapok.

A Keszthely elleni találkozón a rendes játékidő után a hosszabbításban Füzi Géza túl szigorú kiállítása miatt csak tíz emberrel játszott a MÁV DAC, de 2–1-re így is győzni tudott a magasabb osztálybeli együttes ellen, és továbbjutott. Az elődöntőbe jutásért már a téli alapozás után, 1986. február 15-én játszottak Győrött. A DAC-pályán a hótól letakarított salakos pályát 5000 néző állta körül. Az NB I-re aspiráló SZEOL-Délép 2–1-re győzött a hazaiak ellen, így a kék-fehérek búcsúzni kényszerültek az MNK-tól. Vigaszt csak az jelenthetett a számukra, hogy a területi bajnokságban játszó csapatok közül a legtovább jutottak a kupában és nem sok hiányzott ahhoz, hogy az MNK elődöntőjébe kerüljenek.

A tavaszi bajnoki mérkőzések előtt bizakodó volt a hangulat a csapat háza táján, hiszen fél idényben régen állt ilyen közel az első helyhez a MÁV DAC. A további versenyfutásban a két ajkai gárda és a Péti MTE volt elsősorban a győriek ellenfele. Ebből adódóan más értékes eredmények mellett előremutató volt, hogy Molnár és Szekér góljaival a csapat Ajkán győzte le 2–1-re a Bányászt, döntetlent játszott az Alu otthonában és hazai pályán 1–0-ra verte a bajnoki címvédő Motim TE-t.

Május 21. volt a bajnokság fordulópontja: a magabiztosan haladó bajnokesélyes Péti MTE otthonában fogadta a MÁV DAC-ot. A többség a kék-sárgákat tartotta a mérkőzés favoritjának, a DAC azonban rácáfolt a papírformára. A szilárd védekezésből gyors ellentámadásokat vezető MÁV DAC Szekér góljával 1–0-ra győzött és ezzel nagy lépést tett előre a bajnoki aranyéremért vívott harcban. Az addigra kiesett Győrszentiván ellen az utolsó fordulóban már ünnepelni érkezett a közönség a Pápai úti sporttelepre. Horváth Dénes és Csollány Imre góljaival a nádorvárosiak 2–0-ra győztek, a meccs után pukkanhattak a pezsgők, hiszen tizenhét év után köszönthetett újra bajnokcsapatot a MÁV DAC. A mérkőzésről összefoglalót sugárzott a Győri Városi Televízió (akkoriban ez nagy dolognak számított), nyilatkozott Kovács Lajos edző, Domanyik Szilárd és Csollány Imre játékosok.

A bajnokcsapat tagjai: Bazsó Zsolt 2, Belső Lajos 1, Csóka György 23/6, Csollány Imre 33/15, Domanyik Szilárd 24/2, Eller Arnold 19, Fajkusz László 25/3, Füzi Géza 32, Horváth Dénes 27/4, Jámbor Gyula 6, Kiss Vilmos 17/2, Kun Ferenc 24/1, Mandl István 3, Molnár Miklós 34/4, Papp László 33/12, Sipos Ferenc 24/1, Szabó Tamás 3, Szekér Csaba 34/9, Tóth László 13, Varga Gábor 21, Varga Lajos 2, Vass Gábor 1, Wunder András 30/3.

A bajnoki vacsorán két aranyérmes gárdát köszöntöttek, mert a felnőttcsapat mellett a Gyömörei Sándor edző vezette ificsapat is az első helyen végzett.

Az NB II-be jutásért osztályozót kellett vívni a csapatoknak. Az elnökség megvizsgálta a továbblépés lehetőségét, és bár sok pénz hiányzott a második vonalbeli szerepléshez, úgy döntött, ez nem lehet akadálya az osztályozómérkőzések megvívásának.

A MÁV DAC a Budafoki MTE és a Kaposvári Rákóczi csapatával került egy csoportba. Az első forduló hideg zuhanya (Győrött 2–4 a BMTE ellen) után összekapta magát az együttes. Egy nagyszerű mérkőzésen 2–2-es döntetlent játszott a Kaposvár otthonában, majd 0–0-át ért el Budafokon. A három csapatból kettő jutott tovább, az eredmények alakulása folytán, ha az utolsó fordulóban a MÁV DAC legyőzte volna a Kaposvárt, akkor a győri együttes az NB II-be jut. Ideges légkörű mérkőzésen a vendég zöld-fehérek szereztek vezetést, amit a DAC az utolsó percben egyenlített ki, és ez azt jelentette, hogy szertefoszlottak a győri klub NB II-es álmai. A Budafoki MTE és a Kaposvári Rákóczi lett tagja a második vonalnak.

Az osztályozók csak a pályán értek véget, a zöld asztalnál nem, mert a magyar labdarúgás történetében először foglalkozott polgári bíróság megvesztegetési üggyel, amiben sajnos a MÁV DAC is érintett volt. Az MLSZ rendőrségi vizsgálatot kért és a szövetség csak ez után foglalkozott a történtekkel.