Szomorú időszak

2024.01.29. 14:57

Egy nagy kiállítás utolsó napjai a Csornai Múzeumban

Az első világháború utolsó hónapjairól és az azt követő három évről rendeztek időszaki kiállítást a Csornai Múzeumban. A tárlat már csak rövid ideig látható.

Cs. Kovács Attila

Balázs Tibor mutatta be a kiállítást és az első világháború utáni időszak helyi eseményeit.

Fotó: Cs. Kovács Attila

Szomorú időszakot dolgoz fel a Csornai Múzeum legutóbbi időszaki kiállítása: az első világháború utáni éveket, forradalmat, Tanácsköztársaságot, az azzal szembeni helyi fellépést és a vörösterrort. A trianoni békediktátum hatásait, a Rongyos Gárda harcait és a soproni népszavazást. A tárlatot rövidesen elbontják. A hétvégén a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának tagjai nézték meg. A kiállítást Aszt Ágnes és Martinschich Balázs muzeológusok rendezték, a csoportnak Balázs Tibor, az intézmény munkatársa tartott vezetést. A kiállítás az „...Isten volt a generális...” – Nyugat- Magyarország 1918–1921 címet viseli. 

A tárlat tehát az első világháború utolsó évétől indul, bemutatva a magyar katonák sanyarú sorsát és az ország veszteségeit. Néhány sorsot is kiemelt Balázs Tibor a történelemből. Például Polgár Aladár csornai óráslegény nevét említette, aki 16 évesen került a frontra, és az ott szerzett betegsége következtében hunyt el a Sankt Pölten-i kórházban. 

A 93 éves Jaczkóné Mátay Teréz a Szamuely által kivégeztetett rokonáról, a rábacsanaki Pozsgay Bálintról emlékezett meg. 
Fotó: Cs. Kovács Attila

A háború utáni politikai mozgalmakról elmondta: Csornán nem annyira a szociáldemokraták voltak népszerűek, inkább a kisgazda- és a keresztényszociális eszméket ismerték el a helyiek. 
A Tanácsköztársaság kikiáltása után a településen Bodnár Alajos tanító lett a Csornai járás teljhatalmú politikai biztosa, akinek nevét a rendszerváltásig általános iskola is viselte a városban. A források szerint alapvetően jóindulatú ember volt, lelkes és szenvedélyes baloldaliként szervezte a munkás-, katona- és paraszttanácsokat, a pártot, de teljhatalmú vezetőként nem riadt vissza a nyomásgyakorlástól sem.

A tárlatvezető kiemelte: Sopron vármegyében jelentős volt a falusi és mezővárosi parasztság és polgárság, akik elégedet- lenségüknek hangot is adtak. A „rendszerben” hamar mutatkozott zavar, a szociáldemokraták egy része sem akarta már a túlzottan radikális irányvonalat, és sztrájkok is kezdődtek. 1919. június 7-re virradóra lefegyverezték a helyi vörös erőket és a vörös uralom átmenetileg, egy napra megszűnt. Ám a hírre Győrből és Mosonmagyaróvárról is terroristacsoportok indultak meg Csornára. Majd megérkezett Szamuely Tibor, aki az elfogott „ellenforradalmárok” közül hetet halálra ítélt. Őket a premontrei rendház előtti akácfákra akasztották fel június 9-én. 
A továbbiakban Balázs Tibor a Rongyos Gárda működéséről, illetve a soproni és Sopron környéki népszavazásról beszélt. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában