Akik naggyá tették Győr iparát - Lexikont ír a legendás mérnökökről Biczó Zalán - fotók

A 2023 végén megjelenő kötetben borítékolhatóan sokan kapnak helyet, elsősorban nekik köszönhető, hogy hazánk ipartörténetében páratlan sikereket ért el a város. „Közel egy évtizede gyűjtöm az anyagot a Győri Mérnök Lexikonhoz. A könyvtári és levéltári kutatómunka után régi újságcikkek, könyvek alapján írom a helyi műszaki értelmiség múltját. A lexikon a Győrben alkotó közel 400 mérnököt és építőmestert mutatja majd be rövid, színes életrajzok formájában” – kezdte Biczó Zalán. „A vagongyár, a kekszgyár, az olajgyár napjainkban is fogalomnak számít a városban. A legendás üzemeken kívül figyelmet fordítok a GYSEV, az államépítészeti hivatal, a földmérési felügyelőség, a kultúrmérnöki hivatal, a vízügy és a Rábaszabályozó Társulat egykori munkatársaira is. Utóbbi szakembereknek óriási szerepe volt a XIX. században abban, hogy az árvíz ne pusztítson a városban” – hallottuk.

„A reformkor elejétől írom az életrajzokat a második világ- égés végéig. A mérnökök jelentős része Budapesten, Bécsben, Prágában és Brünnben szerzett felsőfokú végzettséget, mégis maguk mögött hagyták a közép-európai nagyvárosokat, és Győrt választották otthonuknak. Ne feledjük, hogy a folyók városa a XX. század közepéig 50 ezer lelket számlált. Így több korabeli gyárban csak egy-két mérnök volt jelen, míg a városi mérnöki hivatalnál is sokáig egyetlen mérnök dolgozott. Akad olyan mérnök is a lexikonban, aki még a ’80-as években is velünk volt, és a rendszerváltás előtt hunyt el 96 évesen” – tette hozzá Biczó Zalán.

A könyvben szereplő mérnökök számos alkotásával a mai napig találkozhatunk Győrben és a város környékén. Ilyen a 2010-es években felújított, ma irodaházként működő Schlichter-villa, a Vámosszabadi után a magyar–szlovák határnál a Duna fölött tornyosuló medvei híd vagy a Radó-sziget mellett épített Petőfi híd. Utóbbi két műtárgy a vagongyári mesterek keze munkáját dicséri. „A lexikonban, amennyire lehet, igyekszem az emberi szálakat, a múltat és a jelent összekötő kapcsokat kiemelni. Az egyik kiváló XIX. századi mérnök, Póder János leszármazottja, Zoltán szintén Győrben él, és ő is mérnökként kereste a kenyerét” – mondta Biczó Zalán. 

Hogy minél több hasonló történetre fény derüljön, a szerző kéri a leszármazottakat, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot a [email protected] e-mail-­címen vagy a 06-30/773-4230-as telefonszámon.