Már látható Németh László Széchenyi című történelmi drámája a Soproni Petőfi Színházban

Sopronban először került színre a város első díszpolgáráról szóló darab.

kisalfold.hu

www.szitamarton.hu

Forrás: Soproni Petőfi Színház

Fotó: Szita Márton

Egy szellemi gigászról beszélünk, aki nem pusztán reformpolitikus, valamint államférfi volt, hanem etikai forradalmár és társadalomszervező. Bizonyos szempontból törekvéseivel, céljaival Szent István örökségét vitte tovább. Így vélekedik Csiszár Imre Kossuth-díjas rendező a legnagyobb magyarról, Sopron első díszpolgáráról. Németh László Széchenyi című történelmi drámája izgalmas pszichológiai thriller Széles Tamás főszereplésével. A Petőfi Színházban november 15-től látható az előadás felnőtt és középiskolás bérletben.

Németh László Széchenyi című történelmi drámája szeretné megmutatni azt a kalandos históriát, melyet a legnagyobb magyarnak hívott politikus megélt a magyarság történetében a reformertől a forradalomban csalódott emberen át a döblingi elmegyógyintézet súlyos betegéig.

A történelmi dráma Széchenyi István utolsó napjait mutatja be a döblingi elmegyógyintézetben, miután megírta az Ein Blicket, a Bach-rendszert bíráló tanulmányát. Ez Londonban jelent meg német nyelven. Hiába volt a császár titkos tanácsadója, házkutatást tartottak nála, elkobozták írásait, besúgókat állítottak rá, megfigyelték, megfenyegették. A zaklatások rontottak egészségi állapotán. Féltve nemzetét, családját, nemesi címüket, tarva attól, hogy valóban bezárják az igazi őrültek közé és eltüntetik a politikából, hosszas vívódás, kétségek közepette öngyilkosságot követ el. Az ehhez vezető utat, történelmi és intellektuális mozzanatokat, kezelő orvosával, Goldmark doktorral folyamatosan zajló önmardosó vitáit hozza felszínre az előadás egy izgalmas sakkjátszma árnyékában.

Létezik egy isteni mérce. Ha ahhoz mérjük a megoldhatatlan dolgokat, s azokat ideálként tűzzük ki, akkor létrehozható az állapot, hogy megforgatható a világ. Csiszár Imre rendező így tekint Széchenyi életművére. Úgy véli, ez alapján kell megfejtenünk a mű központi kérdését, miért lett öngyilkos, mi vitte el odáig? Az író is ezt taglalja ebben a történetben. Ezért inkább a darabot pszichológiai thrillernek, mint történelmi drámának gondolja.

-Szellemi gigászról beszélünk. Egy embernek az utolsó óráit láthatjuk, sok kérdés, ellentmondás tör felszínre egyszerre. Az, hogy elmegyógyintézetben vagyunk, nem azt jelenti, hogy Széchenyi elmebeteg lenne. Sokféle tudás által megterhelt személyiség, s mindez, a hozzá társuló szenvedély, amely benne munkálkodik, nyomot hagy az elmén. Olyasvalaki ő, aki talán túl sokat vállalt az életben, s túljutott a fizikai, szellemi képességein. A darabban Goldmark doktor az, aki Széchenyivel szemben opponál, vitatkozik, ellentétes véleményeket, nézeteket képvisel. A doktor olyan régen él az őrültek között, hogy rajta is mutatkoznak az őrületnek bizonyos jelei, de az író nem azt akarja ezzel mondani, sugallni, hogy őrültről van szó. Ez a szereplő segít továbbgondolni, megérteni, láttatni Németh László Széchenyiét – húzta alá Csiszár Imre, aki utoljára 2011-ben rendezett Sopronban.

A most látható előadásban nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a lelki utat, a történelmi környezetet keltsék életre, amely a reformkor szellemi géniuszát az öngyilkosságba kergette.

- Olyan briliáns elméről beszélhetünk, aki úgy tud hatni az emberekre, velük játszani, mint egy sakknagymester a táblán. Nagyon bonyolult nárcisztikus személyiség volt, ezer színnel, humorral, szellemességgel, hatalmas műveltséggel, gyakran kamaszos játékossággal, izzó érzelmi világgal. Történelmileg hiteles, érző, vívódó embert szeretnék bemutatni a színpadon, viszont ehhez szembe kell menni azokkal a sablonokkal, amelyek egyfajta társadalmi konszenzusként lógnak a fejünk felett – mondta Széles Tamás színművész, Németh László Széchenyi című történelmi drámájának a címszereplője.

A színművész kiemelte: egyetért azzal, hogy Csiszár Imre rendező Aquinói Szent Tamáshoz hasonlította Széchenyit, aki egy egész korszakot, világot, országot akart megváltoztatni, átformálni. A legnagyobb magyarnak olyan történelmi víziója volt, amely akkoriban talán senki másnak. Ez nagyon keveseknek adatik meg. Szerinte Széchenyi nem volt őrült. Úgy látja, a reformer egyfajta álcaként használta azt, hogy bolondnak gondolják, mert így tudta tovább folytatni nagyon fontos, a magyarságot szellemileg tápláló irodalmi munkásságát.

- Ebben a műben az öngyilkosság nem a kárhozat, hanem a legbátrabb és egyben utolsó hazafias tett, amit Széchenyi István végre tud hajtani a családja és a nemzet védelmében. Németh László nem véletlen hozta kapcsolatba a lángelme halálát a húsvéttal. Amikor Döblingben elsüti a fegyvert, ez az utolsó szava, s úgy gondolom, az ő részéről ez egyfajta átértelmezett kereszthalál – hangsúlyozta a színművész

Szakács Györgyi Kossuth-és Jászai-díjas művész, látványos, korhű jelmezeket tervezett a történethez. Csiszár Imre nem modernizálta az előadást, ő is meghagyta abban a korban, amikor láthatjuk Széchenyi István utolsó napjait a döblingi elmegyógyintézetben. Németh László szövegét sem igazították a mához, csak apró húzásokat végeztek a művön. Az írónak ezt a darabját ritkán játsszák magyar színpadokon. Sopronban most először kerül színre a város első díszpolgáról szóló darab.

Németh László: Széchenyi – történelmi dráma

Szereplők:

Széchenyi István – Széles Tamás

Crescentia, a felesége – Szőcs Erika

Béla, a fia – Papp Attila

Zichy Géza, mostohafia – Marosszéki Tamás

Görgen, főorvos – Major Zsolt

Goldmark doktor – Kovács Frigyes (Jászai-díjas)

Gutherz doktor – Wischer Johann

Lonovics érsek – Boráros Imre (Kossuth-díjas)

Báró Jósika Samu – Pelsőczy László

Babarczy alezredes – Nagy Gábor