Milyen színházat szeretne Győrnek? Négyen pályáznak az igazgatói székre, megkérdeztük az összes indulót

Négy pályázó

A pályázók között van Forgács Péter jelenlegi igazgató, Markó Róbert, a Vaskakas művészeti vezetője, Bakos-Kiss Gábor a Nemzeti Színházból és Sándor János színházi tapasztalatokkal bíró építész. A kiírás szerint előnyt jelent a művészeti intézményben szerzett vezetői gyakorlat, angol vagy német nyelvvizsga, jogász- vagy közgazdászképzettség, Győr kulturális életének ismerete, nemzetközi kapcsolatrendszer és menedzserszemlélet.

Győr önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött megállapodása szerint a szakmai bizottság által javasolt személyt támogatja. A kulturális osztálytól Hermann-né Gesztrich Nikoletta osztályvezetőtől azt a választ kaptuk, hogy a beérkezett négy pályázatot átnézik, hogy megfeleljenek a kiírásnak. A szakmai bizottság ülését legkésőbb március 4-ig kell megtartani.

Hogyan döntenek?

A szakmai bizottságból egyelőre a két városházi név ismert: Rózsavölgyi László bizottsági elnök és Hermann-né Gesztrich Nikoletta. Delegál egy-egy tagot a minisztérium, a munkavállalók színházi képviselője és a Győri Nemzeti Színház szakszervezete, négyen érkeznek a Színművészeti Bizottságból.

Amennyiben a veszélyhelyzetet feloldják, akkor a szakmai bizottság ülését követően a soron következő közgyűlésen lesz döntés, amennyiben nem, úgy legkésőbb a szakmai bizottság ülését követő harminc napon belül – közölte Hermann-né Gesztrich Nikoletta.

Népszínházi alapok

A pályázókat megkerestük és feltettük a kérdést: milyen színházat szeretnének Győrnek? Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Nemzeti Színház társulatának tagja, jogász: – Győrben szenvedélyesen szeretik a színházat. Ahogy jómagam is. Épp ezért egy olyan színházat álmodtam meg alkotótársaimmal, amely a klasszikus zenés népszínházi alapokon nyugszik, de a lehető legszélesebbre vannak tárva a kapui.

Ez alatt nem csak azokat a darabokat értem, amelyek a repertoárjátszásból adódóan a Győri Nemzeti Színház sajátjai, hanem olyan további előadásokat, fesztiválokat, happeningeket, perfomance-okat is, amelyek még inkább meg tudják azt mutatni, milyen egy XXI. századi összművészeti intézmény, amely a város kulturális életének a katalizátora kíván lenni.

Forgács Péter, Jászai Mari-díjas érdemes színészművész, zenész, rendező, a Győri Nemzeti Színház igazgatója 2011-től szerdán egész nap castingolt, az alábbi választ kaptuk tőle: – Folytatom tovább azt a sikeres munkát, amit a járvány megszakított.

Markó Róbert író, dramaturg, műfordító, színházrendező, 2017-től a győri Vaskakas Bábszínház művészeti vezetője: – Színházvezetői gondolkodásom alapkérdése: kinek csinálunk színházat? Milyen közönség, milyen néző vált jegyet a Győri Nemzeti Színház előadásaira? 2010 óta élek a városban. Belülről és kívülről, alakítójaként és fogyasztójaként egyaránt jól ismerem Győr kulturális életét. Tudom, milyen színháztól töltődik fel, kacag vagy rendül meg a győri polgár – hiszen én magam is az vagyok. Olyan színház az álmom, amely aktívan jelen van a város életében – előadásaival, egyéb művészeti eseményeivel, a társintézményekkel közösen nyújtott kulturális szolgáltatásaival. Amelynek épületét, elő-adásait, színészeit büszkén vallja magáénak a város. Amely izgalmas és átélhető módon reflektál Győr múltjára, jelenére és jövőjére, a közösségét foglalkoztató problémákra és kérdésekre. Amely képes aktív módon felmutatni a kulturális sokszínűséget. Amely helyi érték. Olyan színház az álmom, amely nem valamivel szemben fogalmazza meg magát, hanem valamiért. Amely éppen ezért tisztelettel adózik a magyar nép hagyományainak, amely zászlajára tűzi az anyanyelvi kultúra ügyét. Amely színházi eszközökkel dolgozza fel a nemzeti múltat, értelmezi a nemzeti jelent és mereng a nemzeti jövőn. Amelynek hivatása, hogy közönségét – érkezzen az ország bármely tájáról vagy a társadalom bármely rétegéből – közösséggé formálja. Amely nemzeti érték. Ezért az álomért szeretnék dolgozni a következő években, mint a Győri Nemzeti Színház igazgatója.

Sándor János építész, díszletszcenikus: – Nyitott színházat képzelek, ezért a pályázat címe: Színház az egész Város! Én 36 évnyi színházi működéssel, munkákkal, tapasztalattal pályázok. 1984–87 között a budapesti Katona József Színházban voltam díszítő, azután kellékes, statiszta. 1990–93 között mint díszletszcenikus dolgoztam az Operában, a Vígben, a Magyar Televíziónál, az Új Színházban, a Szegedi Szabadtérin. 2006-tól díszlettervező-asszisztens voltam 28 produkcióban, Győrben, és még 7 magyar színházban. Az előadásokkal részt vettem külföldi vendégszerepléseken, Sanghajban, Vilniusban, New Yorkban. A színházi hivatással együtt építész vagyok, kollégáimmal készítettük a győri színház felújítási terveit 2018–19-ben.

A pályázatomban két állítást teszek: Nyisson ki a színház és menjen ki a színház a városba. Legyenek események az épületben délelőtt, rendezvények a hétvégéken, matinék, színházbejárás gimnazistáknak, közéleti beszélgetés a csillárszalonban, farsangi bál a színpadon. Vigyük el az előadásokat beharangozó műsorokat az egyetemre, a plázába, az Árkádba. Működjék egy VersPavilon a Radó-szigeten. Koprodukciós alkotások készüljenek a Győri Balettel, a Vaskakas Bábszínházzal, a filharmonikusokkal. Legyen egy szabadtéri színház a Káptalandombon. A társulatot egyben maradónak gondolom és két emblematikus évadot tervezek a nagyszerű színészgárda számára híres darabokkal és közte olyan előadásokkal, amik nem voltak még Győrben. Mint például: a III. Richárd, a Don Juan, A bolygó hollandi, Az oroszlánkirály.