Erről írtunk 20 éve: Győr pályázik az "Európa Kulturális Fővárosa" címre

50 éve- 1974. június 11.

Babóti összhang

A babóti termelőszövetkezet területét tekintve megyénkben a legkisebb közös gazdaságok közé tartozik. Az egyesülések hullámai valahogy elkerülték határait, így önmagára utaltsága ugyanolyan technikai, technológiai fejlesztésekre készteti, mint a nagy termelőszövet-kezeteket, csak a területéhez viszonyított kisebb méretekben. A tagság és a vezetőség összehangolt, eredményes munkáját számos kitüntetés fémjelzi, tavalyi eredményei után a babóti téesz a „Kiváló szövetkezet” kitüntetésben részesült. 

Ottjártamkor azt kutattam, hogyan áll meg saját lábán ez a kicsi termelőszövetkezet, hogyan képes minden esztendőben fejleszteni a gazdaságot, hogy a tagság pénztárcája ne soványodjon? A legilletékesebbek adták meg a választ: Horváth György elnök, Badini Gyula főagronómus és Szajkovics Pál párttitkár. Majd a határjárás során a gondosan művelt földek, a gazdag-zöld növények, a gazda szemével és kezével, gondjával tartott állatok arról győztek meg, hogy az idén is jó esztendőt kezdett a babóti téesz. 

A babóti föld szeszélyes föld, kötött, réti agyag, televény. Úgy bírja a szomjúságot, mint teve a sivatagot, de ha telve van is vízzel, csak nézzen rá a nap, már reped, mint a tölgyfa kérge. Azért mondják a babóti emberek: „ha viggyan a nap, azonnal simítózni kell a szántást, ne repedjen”. Árokrendszer erei hálózzák be a határt, legyen hol a vizet elvezetni. Ha öntözni kell, ott van a Tardos-ér és a Lökös-árok, meg a Kis-Rába. Tengerre nő itt a pillangós, mire másutt még csak sarjad, így terelődik a szó az állattenyésztésre, a szarvasmarhára. A háztájiban 700 szarvasmarhát számlálnak, a téeszben 510-et. A háztájiból naponta 164 háztól viszik a csarnokba a tejet. A tejtermelők havi bevétele összesen 450 000 forint. Annyira gazdag itt a 47 hektár telepített legelő és a pillangós, hogy az állatok ellátása mellett a pillangósok magtermelésével is foglalkozhat a téesz. Tavaly például 3 vagon lóhere mag hozott jó pénzt, az idén 160 hektár vöröshere ígér magot, melyből exportra is jut. Hogy mennyire megalapozott a pillangósok magtermesztése, bizonyíték: a téesz, az Agrobotanikai Kutatóintézet szaktanácsai szerint jár el. 

A határjárás után mondom: nem értem, hogy lehet ilyen kicsi téeszben sok növényféleséget termeszteni, sokrétű termelésszerkezetet kialakítani. A pillangósokon, gabonaféléken kívül kukoricát, burgonyát, cukorrépát, málnát, feketeribiszkét és szántóföldi kertészetet, az állattenyésztésben szarvasmarhát, sertést, baromfit. Nos, a kérdésre világos választ kaptam. Ahogy a föld ősidők óta állattartóvá nevelte a babóti embert, a termelőszövetkezet tagjainak száma, a tagok összetétele, azok foglalkoztatása szabta meg a termelésszerkezet kialakítását is. A téesznek 278 dolgozó tagja van, közülük 140 a nő. A férfiak ott vannak az állattenyésztésben, a gépeken. A termelőszövetkezet majdnem teljesen gépesített. A 154 hektár kukoricából csak 59 hektár a kézi művelésű, az idén teljesen gépesítik a művelést, a betakarítást. Gép ülteti, műveli, takarítja be a burgonyát, a cukorrépát. A pillangósok zömét ezután silónak, szenázsnak készítik el, ezért egy teljes gépsort rendelt az idén a gazdaság. Amikor ott jártam, hat rotációs kasza vágta a pillangóst. A gépsorokon kívül 30 erőgép és öt kombájn dolgozik a téeszben. Nos, a gépek lefoglalják a férfiakat, a női munkaerő egy részét az állattenyésztés. 

Minden állattenyésztő képzett szakmunkás, és a gépesek közül nem találni olyat, aki a traktor és a kombájn mellett ne értene a gépsorok kezeléséhez is. A kicsi téesznek 2 agrármérnöke, egy általános technikusa és két szaktechnikusa van. Hogy a nőtagjait is foglalkoztassa a termelőszövetkezet, létrehozta a kertészetet, málnát, feketeribiszkét telepített, így mindenkinek van foglalatossága Babóton. Leírásra kívánkozik: a szántóföldi gépesítettség, a korszerű, gépesített állattenyésztés ellenére csak 500 000 forint hiteltörlesztése van a gazdaságnak, s tavaly egy, tízórás munkanapra, 97 forint 90 fillér jutott egy-egy tagnak. A beszélgetésből nem maradt ki a más gazdasággal, vagy gazdaságokkal. Való egyesülés gondolata. A válasz rendhagyó, hiszen megyei tapasztalat: a kis téeszek az egyesülés szélére inkább az osztásra törekedtek, mint a megerősödésre. Babóton ezt a választ kaptam: — Az egyesülés a fejlődés következő szakasza, tudjuk. Úgy szokták mondani, ha két téesz együtt kezdi a gazdálkodást: a gyengébbik a menyasszony. Nos, mi nem akarunk gyenge menyasszony lenni, hiszen csak az erős menyasszony válogathat. Hát ezért törődünk mi minden esztendőben a tagság és a közös erősítésével. 

20 éve- 2004. június 11.

Lehetőség: Győr pályázik az „Európa kulturális fővárosa” címre 

Százmillió a táncfesztiválra 

Győr megpályázza az Európa kulturális fővárosa címet 2010-re, és a kétévente sorra kerülő Magyar Táncfesztiválnak a jövőben az eddigi támogatás tízszeresét ígéri. Idén a nagy támogatás még elmarad. Június 24-én kezdődik a megyeszékhelyen a IV Magyar Táncfesztivál. Kiss János házigazda, a Győri Balett igazgatója a fesztiválról szóló sajtótájékoztatón a Kisalföld kérdésére elmondta: a kulturális tárca nehezen adott támogatást a programsorozathoz. 

Végül 13 millió forinttal járultak hozzá a költségekhez. (Ez tízzel több, mint amit az első megkeresésre felajánlottak.) Győr két esztendeje 9 millió forintot adott támogatásként a fesztiválnak, idén ezt az összeget 10 millióra emelték. A sajtótájékoztatón jelen lévő Eredics Imre alpolgármester ehhez kapcsolódóan elmondta, a városvezetés szándéka, hogy Győr a Nyugat kapuja, a találkozások városa és a tánc európai fővárosa legyen. Ezért a táncfesztivál támogatását hosszabb távon százmilliós nagyságrendűvé szeretnék tenni. 

Idén a pályázatokkal együtt 28 millió forintot kaptak a szervezők, az összes költséghez hiányzó 32 milliót ki kell gazdálkodniuk a jegybevételből, illetve a szponzoraik segítségével. A sajtótájékoztatón jelentette be (Schmidt Péter kulturális ügyekért felelős alpolgármesterrel egy asztalnál ülve) Eredics Imre azt a hírt, hogy Győr megpályázza 2010-re az „Európa kulturális fővárosa” címet. Mint elmondta, ez még csak a szándék, a háttérmunka ezután kezdődik, de szeretné, ha a táncfesztivál ebben egyfajta kulturális faltörő kos lehetne. 

Lapunk kérdésére, hogy a város ilyen ütemű kulturális offenzívájában volt-e szerepe a Győrről megjelent Rechnitzer-interjúnak (Kisalföld, május 21.), az alpolgármester kifejtette, hogy az előkészítő munkák már régóta folytak és ezt Rechnitzer úr is tudta, tehát már olyan dolgokat feszegetett, melyek korábban elkezdődtek, csak még nem hozták nyilvánosságra azokat. A táncfesztivál színvonalas programja valóban mindenki számára csábító lehet. Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója, a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezetője szerint külön érdekessége az eseménysorozatnak, hogy kiemelten kezelik a gyerekközönséget, számukra több előadást is a programba illesztettek. S bár a jegybevétel nagyon fontos a költségvetésük szempontjából, a Széchenyi téren több ingyenes, monumentálisnak és tömegcsalogatónak ígérkező darabot is bemutatnak.

10 éve- 2014. június 11.

Soproni gyógyközpont - Várhatóan ősszel nevezik ki az új soproni kórházigazgatót 

A betegek megértőek, a dolgozók fegyelmezettek 

Dr. Korányi László másodszor is , megkapta a feladatot: megbízott főigazgatóként vezeti a Soproni Gyógyközpontot. Pályázni ugyanakkor ezúttal sem fog. Őszre várható az új igazgató kinevezése. 

Dr. Molnár Ágnes távozását követően - aki képviselőként a parlamentbe jutott - dr. Korányi László lett a Soproni Gyógyközpont megbízott főigazgatója. Nem először, hiszen Molnár Ágnes kinevezése előtt is - ugyancsak megbízottként vezette az intézményt. Megtisztelőnek tartja a feladatot, de ahogy két éve, úgy most sem fog pályázni a vezetői posztra. 

- Én urológus vagyok, szeretem a szakmámat és továbbra is az osztályon szeretnék dolgozni - mondja erre. Korányi főigazgatónak ezen a nyáron azért nehezebb dolga lesz, mint két éve volt. Egyrészt mert sokkal nagyobb intézményt vezet, hiszen a kórházhoz azóta a soproni és a balfi szanatórium integrálódott, másrészt ötmilliárdos építkezést kell felügyelnie, harmadrészt pedig a nyári szabadságok - ahogy a főigazgató fogalmazott - fegyelmezettebb munkát igényelnek. - A beruházást felkészült csapat felügyeli, a kivitelezők tartják az ütemtervet, sőt, néhány napos előnyük is van. Az építkezés fennakadást nem okoz, a betegek is nagyon jól tolerálják a helyzetet. A nyár valóban nehéz egy ekkora intézményben, de ez mindig így van, most sem okoz rendkívüli nehézséget. A biztonságos betegellátáshoz elegendő a létszám, a szabadságolások sem jelentenek veszélyt a működésre - hangsúlyozza dr. Korányi László. 

Ennek a mondatnak azért is van jelentősége, mert a szerkesztőségünkbe érkezett jelzések szerint egyre nehezebb a szakorvosi állásokat betölteni. Bár ez nem kizárólag soproni probléma... Ugyanakkor az intézmény honlapján csak belgyógyászból hatot vennének fel. Ez azért nagy szám... 

- Való igaz, hogy szakorvost egyre nehezebb találni. Szakdolgozókból jól állunk, ha el is mennek, fel tudunk venni a helyükre szakképzett munkaerőt. Ausztria elszívó hatása nálunk is érződik, de ez régóta így van, ezzel nem tudunk mit tenni. De még egyszer mondom, a biztonságos betegellátáshoz elegendően vagyunk. 

A Soproni Gyógyközpont főigazgatói állására a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségi és Szervezetfejlesztési Intézet) írja majd ki a pályázatot (a minisztérium felállását követően). Ez a nyáron várható, ősszel pedig sor kerülhet az új főigazgató kinevezésére.