Erről írtunk 20 éve - Tíz rendőrautó szakította félbe a kerti partit Győrben

10 éve - Zárakat is gyártanak a Sopronkőhidai elítéltek 

A magyarországi büntetés-végrehajtás nem csak felhasználója a közpénzeknek, termel is. Tizenegy gazdasági társaságon keresztül foglalkoztatják a fogvatartottakat. A legtöbb elítélt dolgozik, a börtönöknek egyre inkább önellátóvá kell válniuk. Sopronkőhidán még zárakat is gyártanak... 

Sopronkőhidán varrják az ország tizennyolcezer fogvatartottjának a ruházatát. Kalocsán a rendvédelmi egyenruhákat készítik, Pálhalmáról a sertéshúst szállítják az intézetekbe, Balassagyarmaton a honvédség bakancsait készítik. Egy kormányrendelet lehetővé teszi ugyanis, hogy az állami megrendeléseknek a büntetés-végrehajtásban működő gazdasági társaságok tegyenek eleget, természetesen a piaci szabályok betartásával. Ez a rendelkezés megrendelésekhez juttatta az elítélteknek munkát adó kft.-ket, s megteremtette annak a lehetőségeit is, hogy a lehető legtöbb fogvatartott dolgozzon. Innen már csak egy lépés a teljes foglalkoztatottság és az önellátó börtön... 

Sopronkőhidán 1955-ben alakult az elítélteket foglalkoztató szövőgyár, de 2005-ben az utolsó gépeket is leállították. Az épületekben viszont ma is 230 fogvatartott dolgozik, negyvenen a börtönegyenruhákat varrják, közel ötvenen a raklapüzemben dolgoznak, egy kisebb brigád a mosodában van, ahol a helyi „szennyes” mellett a zalaegerszegi, a győri, a veszprémi intézetek lepedőit is mossák-vasalják, de panzióknak, éttermeknek is dolgoznak. Készülnek Sopronkőhidán vaságyak, hamarosan bútorok is, bontanak elektronikai hulladékot, de a legnépszerűbb részleg a zárüzem. Mintegy kétmillió zárat szállítanak innen Nyugat-Európába évente, a legjobb Elzett-minőségben. Tóth János profinak számít, az egyik legjobban teljesítő kulcsozója az üzemnek. Azt mondja, örül, hogy van munkája, így gyorsabban telik az idő, hasznosnak érzi magát és még keres is. Harmincötezer forintot kap, s ez a börtönviszonyok között jó kereset. A pénzt hazaküldi, legyen félretett tartaléka, mire szabadul... 

- A fogvatartottak reggel hattól 14 óráig dolgoznak. Szakmát és toleranciát tanulnak, hozzászoknak a munkához, hozzájárulnak a fogva tartásuk költségeihez, hiszen napi 400 forintot levonunk a tartási díjukból. A keresetük egy számlára megy. Akinek van jövedelme, az a fogkrémet is maga veszi meg - mondta Szarka Péter parancsnok.

- Az országban hét ipari és négy mezőgazdasági profilú kft. foglalkoztat fogvatartottakat. Nem kapunk állami támogatást, piaci alapokon kell dolgoznunk. Akárkit nem veszünk fel, de partnerek vagyunk a széles körű foglalkoztatásban. Tavaly húszmilliós nyereségünk volt - tette hozzá Farkas György ügyvezető igazgató. 

20 éve - Tíz rendőrautó szakította félbe a kerti partit Győrben

Rendőrségi ellenőrzésbe torkollott szombaton este Győrben egy kerti mulatság. A rendőrök lakossági bejelentésre vonultak ki az illusztris vendégekből álló társasághoz, melynek tagjai azt állítják, addig nem volt semmi baj, amíg nem értek ki a rendőrök - tíz autóval. 

Győr-Révfalu egyik legújabb utcájában a lakók egyfajta ismerkedési estet szerveztek szombat estére. A kerti mulatságnak - de nevezhetjük utcabálnak is, hiszen helyszíne a házakkal szegélyezett zsákutca volt, s ez a későbbiekben fontos tényező lesz - körülbelül ötven résztvevője volt, családok gyerekekkel. Többen Győr gazdasági és szellemi életének fontos szereplői, de nem kívántak névvel szerepelni a cikkben. Este kilenc óra tíz perckor bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy a hangos mulatságtól és a tűzijátéktól nem tudnak pihenni a környéken élők. Egy járőregységet küldtek ki a helyszínre, eddig mindkét fél ugyanúgy látja a történteket. A rendőrség szerint a kiérkező két rendőrt durva szavakkal fogadták, s miután az est szervezője a földhöz vágta az egyik műanyag széket, egyértelmű volt a garázda jellegű cselekmény, s az, hogy erősítést kell hívni. A társaság négy tagja másnap azt mondta, a kiérkező két járőr egyike - egy fiatal rendőrnő - a kelleténél sokkal határozottabban, agresszíven lépett fel. Állítják: ők megértették a panaszt és le is halkították volna a zenét, de a járőr kihúzta a konnektorból a CD-lejátszót. A szék pedig azután repült, hogy a férfi kislánya zokogva, szinte sokkos állapotban menekült a szüleihez.

A kislány a rendőrautótól és a két egyenruhástól ijedt meg ennyire. Még nagyobb lett a káosz akkor, amikor megérkezett az erősítés, összesen tíz autó. 

Engedély kellett volna 

Kiss Imréné alezredes, a rendőrség sajtószóvivője a Kisalföldnek elmondta, a társaság egy dologban alapvetően hibázott: a partit nem valamelyikük kertjében, hanem közterületen rendezte, így engedélyt kellett volna kérnie többek között a tűzijátékhoz. A csendháborítás szabálysértését egyébként a nap bármely időszakában el lehet követni (nem csak este tíz óra után), s ha a rendőrséget ez ügyben hívják, annak ki kell vonulnia a helyszínre. Arra a kérdésünkre, hogy valóban szükség volt-e ennyi járőrautóra, azt felelte: miután a vita elfajult, s az ünneplők sokkal többen voltak a rendőröknél, indokolt volt az ilyen arányú erősítés. 

Tudnak, tudtak viselkedni

 Visszatérve az utcabál résztvevőihez, akik név nélkül kívántak szerepelni a cikkben, elismerik a hibájukat, valóban nem kértek engedélyt a partira. Egy mentségük van, hogy most először rendeztek ilyen összejövetelt; ígérik, a jövőben az összes papírt beszerzik. Azt mondják, a szombat este ünneplő társaság nagy része vezető beosztásban dolgozik, a győri értelmiség tagja, tudtak és tudnak viselkedni. Nem volt botrányos hangoskodás, ami ilyen mérvű rendőri fellépést indokolt volna. A tanulság számukra az, hogy a második (merthogy lesz) utcabálon mindent a szabályok szerint csinálnak. Rendőri intézkedésre végül nem került sor, az adatok egyeztetése után a járőrök otthagyták a társaságot, amely ezek után már nem akart ünnepelni. A kerti partik időszaka most kezdődik, ez a történet nem csak a révfalui társaságnak tanulságos. 

30 éve - Szépnek, nehéznek, de megoldhatónak találták a győri végzősök a magyar érettségit

Megyénkben tegnap közel háromezer-ötszáz végzős gimnazista és szakközépiskolás kezdte meg írásbeli érettségi vizsgáit, elsőként magyar nyelv és irodalomból. A tételeket a televízióban és a rádióban reggel nyolc óra után öt perccel ismertették. A gimnáziumok és szakközépiskolák tanulói három tétel kidolgozása közül választhattak, melyek közül egyet kellett legfeljebb négy óra alatt kidolgozniuk. Segédanyagként a tanulók a szöveggyűjteményeket használhatták. 

A győri Révai Miklós Gimnáziumban hat osztály diákjai fejezik be idén középfokú tanulmányaikat. A tanulók a tantermekben található iskolarádión, tanáraik a televízió képernyője előtt várták az érdekfeszítő perceket, a tételek ismertetését. 

Mézes Lajos, a Révai Miklós Gimnázium magyartanára harmincegyedik éve érettségiztet. Az idei tanévben két osztályáért izgul. A tételekről: 1. Elégikus költemények és balladák, mint Arany János lélekállapotának kifejezői az ötvenes évek költészetében, 2. Ady Endre: Az eltévedt lovascímű versének értelmezése, 3. Egy XX. századi magyar regény vagy novella elemző bemutatása - kértünk tőle rövid véleményt. 

- Mind a három tétel szerepel a tantervi anyagban. A témák kijelölésében körültekintő volt a bizottság, a kiírás egyértelműen megfelel az érettségi szabályainak és céljainak. Mint munkaközösségvezető és érettségiztető tanár, örülök az összeállításnak. Bár az esetleges buktatókra javítás közben jön rá a javító tanár, mégis úgy gondolom, hogy átgondolt volt a választás. Legösszetettebb az első tétel. Igényes a megfogalmazása, hiszen a lélekállapot visszatükrözésére kiváncsi a költemények ismeretében. Az eltévedt lovas című Ady-verset, a költő háborúellenes költeményei között tanítjuk. A vers nagyon szép, elemzése nehéz, de megoldható. Végtelen nagy válogatási lehetőséget ad a gyerekeknek a harmadik tétel, hiszen számos novellát, regényt tanítunk Kosztolányitól egészen napjainkig. A szerényebb felkészültségű tanulók is boldogulhatnak vele. 

- Az érettségi dolgozatok javítását milyen szempontok szerint végzik majd? 

- A tartalmi rész értékelése elsősorban a tanár szubjektív véleményén, szakmai felkészültségén múlik. A nyelvi jegy alapja a helyesírás, de emellett összetevője a megszerkesztettsége, stílusa szókincsgazdagsága, szabatossága. A magyar érettségi osztályzat négy részjegyből tevődik össze: az írásbeli dolgozat tartalmi és nyelvi jegyéből, valamint a szóbeli vizsga irodalom és nyelvi jegyeiből. A négy osztályzatnak általában a matematikai átlagát vesszük, bár jelest csak az kaphat, akinek legalább három részjegye jeles. 

- Mikor tudhatják meg a magyar dolgozatok eredményeit a diákok? 

- Minden érettségi eredményt csak a szóbeli vizsgák után tudhatnak meg a tanulók.