EzTörténtKisalföld

2024.05.28. 10:18

Erről írtunk 30 éve - Ismeretlen Liszt-arckép a soproni Stornótól

Erről írtunk 60, 50 és 30 éve a Kisalföld napilap hasábjain május 28-án.

Varga Henrietta

60 éve - Füzessy Ottó, Peczkay Endre és Máthé Eta az 1963-64 évi nívódíjasok 

A Szakszervezetek megyei Tanácsa elnöksége tegnap délután 3 órakor osztotta ki Győrött, a Jókai Mór Művelődési Házban a Kisfaludy Színház 1963—64-es évadjának kiemelkedő alakításait jutalmazó nívódíjakat. Az ünnepségen megjelentek a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi Bizottságának, a megyei és a Győr városi Tanácsnak, az SzMT elnökségének képviselői, valamint a színház vezetői. Az SzMT elnöksége nevében Horváth Imre vezető titkár köszöntötte a kitüntetésre javasolt művészeket. Elmondotta, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben pénzjutalom helyett maradandóbb élményt nyújtó megoldást választottak, olyant, amely a jutalmazottak mellett a színház kollektívájának is növeli a magasabb művészi törekvések elérésére irányuló szándékát. Elismeréssel emlékezett meg a Kisfaludy Színház 1963—64-es évadjában mutatkozó kezdeményezésekről, melyek sikerében a nívódíjra javasolt művészeknek is igen nagy része volt. A színházi évad és a kiemelkedő színészi teljesítmények rövid méltatása után adta át Horváth Imre az SzMT elnöksége által megállapított nívódíjakat. A nívódíj első fokozatát és az ezzel járó Kiev—Riga—Leningrád—Tallin—Moszkva útvonalú szovjetunióbeli körutazást Füzessy Ottó érdemelte ki az egész évad folyamán nyújtott kimagasló művészi teljesítményéért. Ugyancsak az egész évadban sorra került alakításaiért jutalmazták Peczkay Endre művészi munkáját a Pozsony—Krakkó—Varsó társasutazásban való részvétellel, a nívódíj második fokozataként. A nívódíj harmadik fokozatát Máthé Etának ítélte az SzMT elnöksége,több műfajban elért kiemelkedő teljesítményéért. Jutalomként a Szász-Svájcban üdülhet. A nívódíjasok nevében Füzessy Ottó köszönte meg az elismerést. 

Ez történt
Fotó: Kisalföld archívum

50 éve történt A zene feladata - Würzburgi vendég vezényel Sopronban 

Ma este a soproni Liszt Ferenc Művelődési Központ nagytermében a soproni szimfonikusokat Hans Reinartz, a würzburgi Zeneművészeti Főiskola elnöke vezényli. A műsoron Beethoven Coriolan nyitánya, a G- dúr zongoraverseny és a VII. szimfónia szerepel. Hans Jeinartz a zenekari próbák egyik szünetében elmondotta, hogy vendégszereplésével a Soproni Zeneiskola igazgatójának múlt évi würzburgi látogatását viszonozza. Horváth Gyula épp egy éve nagy sikerrel vezényelte a würzburgi filharmonikus zenekart. — A műsoron szereplő művekből arra következtetek, hogy Beethoven életműve közel áll önhöz. — Beethoven zenéjét tisztelem és nagyra tartom, de hasonló tisztelettel és örömmel vezénylem a barokk vagy a modern zeneszerzők műveit is. — A szakirodalomban, esztétikai elmélkedésekben sok szó esik a modern zene válságáról. A zenével és minden művészettel szemben alapkövetelmény, hogy tartalmas mondanivalója, eszmei lényege legyen, a hallgató emberségének gazdagodását segítse. Az úgynevezett modern művekből mindez gyakran hiányzik, ezért nem többes, játékos, tartalmatlan hangkísérleteknél. Nem vagyok az újítási szándék és modern törekvések ellensége, sem karmesterként sem pedig zenepedagógusként. Wilhelm Furtwänglerrel értek egyet, aki egy alkalommal azt mondotta, hogy nem létezik régi és modern zene, hanem csak jó és rossz zene. A modern zene is természetesen lehet jó, de hogy az legyen, tartalmasnak kell lennie, még ha tartalmát gyakran nem lehet is az első hallásra teljes mivoltában felfedezni. Igor Sztravinszkij A tavasz megszentelése című művét például 1913-ban értetlenség fogadta, ma pedig, mivel az idő múlásával felfedeztük tartalmi gazdagságát, a modern zene egyik, immár klasszikus alkotásának tartjuk. — Mi a véleménye a népzene és a műzene kapcsolatáról? — A népzene egyszerűnek tetszik, de egyszerűsége hallatlan tartalmi-esztétikai gazdagságot takar. Ebben rejlik kimeríthetetlen ereje és megújhodási képessége. Bartók Béla és Kodály Zoltán művei gyakran felhangzanak a német hangversenytermekben is, azért tudtak zenéjükkel korszerűen izgalmas tartalmakat kifejezni, mert tudatosan merítettek a népzene tartalmi gazdagságából és formakultúrájából. — A mai modernek közül ki áll a legközelebb Önhöz? — Csodálója vagyok a lengyel Krzysztof Penderecky művészetének. — A Magyar Televízió a közeli múltban nemzetközi karmesterversenyt rendezett.Viták bontakoztak ki a különböző karmester típusokról. Van-e ideális karmester? — A karmesternek a zeneszerző művét belülről kell megértenie. A mű általa megélt lényegét a vezénylés révén teljes gazdagságában kell kibontakoztatnia. Ezt természetesen sokféle úton módon lehet elérni, de meggyőződésem, hogy a karmesternek nem látványos eszközökkel kell dolgoznia. — Története során a zenelényegéről és feladatáról sokféle nézet és elmélet keletkezett. Miben látja a zenemai feladatát? — A zene nem a kifinomult, tartalmilag kiüresedett éteri magasságok művészete. Nagyon is evilági tehát a feladata is: az emberek értelmi-érzelmi gazdagodását, a testvériség és a szolidaritás eszméjét kell szolgálni. 

Ez történt
Fotó: Kisalföld archívum

30 éve Ismeretlen Liszt-arckép Stornótól

Hosszú ideig a soproni Storno-család őrizte, onnan 1979-ben a Magyar Vízügyi Múzeumba került egy kicsi falapra olajjal festett színes Liszt Ferenc-portré. Hátulja újságpapírral volt leragasztva, alatta pici betűkkel német nyelvű sorok olvashatók. A felső sarkon különjelzés: +Géza, lejjebb a szöveg, aminek magyar fordítása a következő: „1881. április 6- án a világhírű virtuóz, Liszt Ferenc tanítványával és barátjával Zichy Ödön gróffal és több más úrral nálam volt látogatóban, így jegyezte be naptárába boldogult apám, idősebb Storno Ferenc. Ennek emlékére festettem Liszt arcképét. Ifjabb Storno Ferenc, 1899 Sopron.” A színes, festett arckép egyedülálló, eleddig ismeretlen alkotás a Lisztről készült képek sorában. Id. Storno Ferenc (1821-1907) Liszt soproni barátai közé tartozott. A Mester 1881. április 6-án valóban tisztelgő látogatást tett nála mások kíséretében, például gróf Zichy Géza is társaságában volt. Ifjabb Storno Ferenc (1851-1938) festő, Bécsben, Nürnbergben tanult, itthon - például Bajmócon, Privigyén, Sopronban, Szombathelyen - vallásos tárgyú képeket festett, de falfestményeket (a harkai templom szentélyében) és üvegablak terveket (garamszentbenedeki apátsági templom) is készített. Restaurátorként dolgozott. 

Ez történt
Fotó: Kisalföld archívum

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában