Erről írtunk 10 éve április 1-jén - Két tinédzser buszon rabolt Sopron és Kapuvár között

40 éve Új határátkelő épül Kópházán 
Jóllehet Sopronban sem bánkódik senki amiatt, hogy a város határátkelő állomásán évről-évre szüntelenül növekszik a forgalom, a gond, hogy a város úthálózata egyre kevésbé képes átereszteni a gépkocsik ezreit, mégiscsak orvoslást kívánt. Tavaly ősszel új határátkelő építése kezdődött a város tőszomszédságában, Kópházán, s a létesítmény várhatóan jelentősen tehermentesíti a túlzsúfolt soproni határkaput, s a város úthálózatát. Az új határátkelő építéséhez nem utolsó sorban az a hitelkeret teremtette meg az anyagi feltételeket, amelyet a szomszédos Ausztria nyújtott hazánk idegenforgalmi létesítményeinek intenzív fejlesztéséhez. Az osztrák sajtó „sógorkölcsönnek” keresztelte el a mintegy 300 millió dollár nagyságrendű hitelösszeget. Ebből a keretből épültek egyebek között az új budapesti szállodák, de jelentős összegeik jutottak a hitelből Sopron idegenforgalmi beruházásaira is. Osztrák részvétellel épült a Hotel Sopron, s újult meg a Hotel Lövér is. S ugyanebből a pénzügyi forrásból épül meg a kópházi új határátkelő is. Jóllehet a beruházás menetrendjét rögzítő jegyzőkönyvet is csak a múlt év végén írták alá, a Kópházán keresztülhaladó autósok már láthatják a leendő létesítmény körvonalait. A kivitelezési munkálatokon osztrák és magyar építők osztoznak. Az átkelőállomás épületeit az osztrák Bella cég építi, az összes többi munka kivitelezésére a Győri Közúti Építő Vállalat kapott — versenytárgyalás nyomán — megbízást. — Lényegében két külön feladatunk van — magyarázta Kotek József főépítésvezető. — Fővállalkozóként építjük meg mintegy 90 millió forint értékben a Bő-ös főútvonalat az új átkelő állomással összekapcsoló új utat. Ezzel párhuzamosan pedig mint alvállalkozó, az átkelőállomás kivitelezésében is részt veszünk. Mi végezzük el az úgynevezett földmunkákat, a mélyépítési munkákat, a csatorna- és vezetéképítési munkákat, illetve a térburkoló munkálatokat — együttesen mintegy 11 millió Schilling értékben. Amint az építők elmondták, a beruházás számukra nem a legkedvezőbb időben indult, hisz már a tél beálltával kezdhettek a munkához, s ez a tény az átlagosnál több erőfeszítést és anyagi ráfordítást igényelt. A határidő azonban — hangsúlyozták — „szent és sérthetetlen”. Idén őszig, egészen pontosan október 31-ig mindennel el kell készülniük. Jóllehet ,,igazi” utat még csak az építésvezetők térképén talál a helyszínen szemlélődő, a munka intenzitását azonban rövid nézelődés után is megsejti. Óriási teherautók rohannak szüntelen, földdel színültig megrakva, s tucatnyi erőgép simítja, döngöli a leendő utat. Egy szántóföld helyén, nem kevesebb, mint 1700 méter hosszon kell kiépíteni az új útpályát, amelynek egyebek között egy vasúti sínen is át kell ívelnie. Az áthidalás pontján 13 méter magasan vezet az út. A jelentős feltöltéshez több százezer köbméter föld kell. Némileg szerencsésnek mondható körülmény, hogy ez a töltőanyagért az útépítőknek nem kell messzire menni. Néhány száz méterrel odább, a leendő határállomás forgalmi épületénél ugyanis viszont éppen eltávolítani kell a földet az építkezés érdekében. — összesen 150 ezer köbméter földet kell eltávolítanunk — mondja Gyuga Ottó művezető —, ezt használjuk fel az új bekötőút építéséhez. Amíg a magyar építők a földet faragják, hordják, a már szabaddá tett területen az osztrák Bella cég emberei teszik a dolgukat. Egyelőre ugyan csak az épület alapokat betonozzák, ám a szürke betoncsíkok, akár egy tekintélyes méretű térképen, már láthatóvá teszik az új átkelőállomást. A mintegy 400 méter hosszú fogadóépület tetőtere alatt jobbról is, balról is 8-8 sávon sorakozhatnak majd ez autósok. Egyidőben 16 fülkénél fogadhatják ez utasokat az útlevélkezelők. A kamionok áthaladását külön létesítmények segítik. Az osztrák és magyar építők együttműködése Hegyeshalomban, az új átkelőnél, s a soproni szállók építésénél eredményesnek bizonyult — vélhetően nem lesz másként Kópházán sem. 

30 éve Lógósok-e gyermekeink? 

Elérkezett a húsvéti szünet ideje. A tanintézményekben egy ideig végre nincs igazolatlan távolmaradás. Kicsit fellélegezhet szülő, pedagógus. Talán a lógós diák is. Az elmúlt évekhez képest vajon hogyan alakult az eddig eltelt iskolaévben a soproni diákok igazolatlan óramulasztásainak száma? Néhány általános és középiskola statisztikai adata eléggé kedvezőtlen helyzetet tár elénk. A kép természetesen iskolánként változó, de ez a tény az összbenyomáson nemigen változtat lényegesen. Általános vélemény, hogy mind az igazolt, mind az igazolatlan órák száma emelkedő tendenciát mutat. Akad viszont olyan középiskola, ahol az igazolatlan távolmaradások megelőzése illetve kiszűrése érdekében a szülőkkel együtt szigorúan szabályozták a kölcsönös tájékoztatás rendjét. Az is kiderült, sok gyermeknek nem okoz problémát a felmentő írás (akár igazi, akár hamis) beszerzése. A szakemberek részéről pedig megfogalmazódott: az igazolatlan óramulasztások növekedésének oka többek között a társadalom egyes rétegeinek megélhetési gondjából is eredeztethető. Akad olyan, több iskolaépülettel rendelkező (tehát a városban óráról órára vándorolni kényszerülő diákokat oktató) szakközépiskola, ahol míg a 91/92-es tanévben összesen 267 igazolatlan óramulasztás történt, addig csak ebben a félévben ez a szám elérte a 748-at. 

10 éve Vád: buszon raboltak a fiatalok 
Járatos autóbuszon, Sopron és Kapuvár között rabolta ki védtelen középiskolás áldozatát két tinédzser a vád szerint. Negyvenezer forintos mobiltelefonra tettek így szert. Büntetőperük tegnap kezdődött a Soproni Járásbíróságon. Büntetlenül nem lehet senkit sem arra kényszeríteni, hogy adja át értékeit. Ezt példázza a tegnap elkezdett büntetőper is. Előzetes letartóztatásból, bilincsben érkezett a Soproni Járásbíróságra két tinédzser. A vádirat szerint gátlástalanul kihasználták erőfölényüket egy középiskolással szemben. A Sopronból Győrbe tartó autóbuszon - még tavaly novemberben - jól irányzott ütésekkel arra kényszerítették a fiút, hogy adja oda mobiltelefonját. Igen durva epizódokról is hallhattunk a dr. Gosztola Katalin ügyész által felolvasott vádiratból. Többek között arról is, hogy a fiatalok belevizeltek egy üvegbe és felszólították áldozatukat, igya meg. Ezt azonban a vádlottak tagadták, mire dr. Gajdos Anikó bíró felolvasta a sértett fiú rendőrségen tett vallomásának erre vonatkozó részét. De ez csak a krimi kezdete volt. Amikor a Győrbe tartó busz kigördült a soproni állomásról, elkezdődött az egyedül utazó középiskolás fiú kálváriája. Az „üveges” közjáték után kérdezgetni kezdték tőle, van-e telefonja. Mennyi lebeszélhető pénz van rajta? A kezdeti ellenállást egy-két fejre mért ütéssel törték meg, s hiába ült előrébb a zaklatásnak kitett fiú, egyikük melléje telepedett, másikuk mögéje. A fejét többször és egyre erősebben a busz ablaküvegéhez verték, hátulról is kapott ököllel, tenyérrel, míg végül átadta nekik a készüléket. A buszon senki nem vette észre, hogy mi történik? Hányan utaztak azzal a járattal? - kérdezte a bíró. - Mintegy harmincan lehettek. De senki nem vett észre semmit - hangzott a sokatmondó felelet az egyik vádlott részéről. A kirabolt fiú kapuvári leszállását azonban nem akadályozták. A lelkére kötötték, mondja azt odahaza, elveszítette a telefonját, különben megjárja. A fiú persze mindent elmesélt a szüleinek, akik rögvest hívták a rendőrséget. Egy rendőrautó a busz nyomába eredt, s elkapták a két gyanúsítottat. Két ülés között megtalálták az eldugni akart mobiltelefont is. A 16 és a 17 éves vádlottak „felelősnek” érezték magukat a bűncselekményért, igaz, egyikük ezt mosolyogva mondta. Ellene Győrben súlyos testi sértés miatt zajlik más büntetőper, míg társának lopás miatt van büntetőügye. Az ügyek egyesítése után a tárgyalást május 14-én folytatják a Soproni Járásbíróságon.