EzTörténtKisalföld

2024.02.26. 20:07

Erről írtunk február 26-án - Nincs munka Csornán, ingáznak a családanyák

Erről írt a Kisalföld napilap 20,50 és 60 évvel ezelőtt.

Gyurina Zsolt
Forrás: Kisalföld Archív

20 éve - Nem találnak Csornán munkát, ingáznak a hétvégi családanyák

Eljárnak: Nem bíznak a csornai munkahelyteremtésben ingázó hétvégi családanyák. Naponta ingáznak, a családra egyre kevesebb idejük jut, ám helyben nem találnak munkát maguknak a csornai asszonyok. A jövőben sem bíznak és az ipari park létrehozásától sem várnak sokat. Hollósi Sándorné már négy éve teszi meg nap mint nap a Csorna és Jánossomorja közti huszonnégy kilométert. A középkorú asszony nem jókedvéből utazik - nem is szereti a buszozást ám rákényszerül, ha dolgozni akar, mivel Csornán nem talál munkát magának. Az ingázás miatt napi két órája is veszendőbe megy, így az otthoni munkát, a háztartás teendőit igencsak meg kell szerveznie, ha azt akarja, hogy mindig legyen a családnak ebéd, a lakásban pedig rend. „Más lehetőség nem volt” — Ezelőtt Csornán dolgoztam az egyik helyi cégnél, de annyira megromlottak a körülmények, hogy nem bírtam tovább és felmondtam. A városban viszont más lehetőség nem volt, így kénytelen vagyok minden áldott nap buszra szállni és vállalni a két műszakot - vázolja mindennapjait Hollósi Sándorné Erzsébet.- Mostani helyemmel elégedett vagyok, emberszámba vesznek bennünket és a főnökeimre sem panaszkodhatok, szeretek ott dolgozni. Persze, az igazi az lenne, ha otthon lenne munka, de azt hiszem, arra várhatunk, Így viszont marad a sietség, a kapkodás, hogy mindent elvégezzek itthon, mire a busz indul. A főzés, mosás, takarítás csak rám vár, mert a férjem is három műszakban dolgozik. A kislányom Szombathelyen tanul, kollégista, és a fiam is dolgozik. Ez az állapot a családi élet rovására megy, de nem csak nálunk. Mindenhol, ahol az édesanya kénytelen ingázni. Én például ha délutános vagyok, gyorsan takarítok, megfőzök és egy óra előtt indulok a buszra. Este bizony sokszor tizenegy óra van, mire hazaérek. De nem sokkal jobb a délelőttös hét sem.

50 éve - Négy nyilvános telefon Győrben

Miért van a 110 000 lakos Győrben csupán négy nyilvános telefonállomás? - kérdezte lapunk. (Egy a Bercsényi ligetben és Szabadhegyen a József Attila utcában három helyen.) Mert a Posta Győr-Sopron megyei Távközlési Üzeme kétévtizeden át reménytelenül kísérletezett a megyeszékhelyen nyilvános telefonállomások felszerelésével. A Széchenyi téri, Híd utcai, Madách téri fülkébe beszerelt készülékek napok alatt eltűntek. A posta képtelen volt kifogni a rongások leleményességén, és végül belefáradt a próbálkozásba. Azaz nyilvánosnak számító, de egyáltalán nem annyit érő állomásokat igyekezett létesíteni. Győrben nyolc épüle tlépcsőházában van telefonkészülék, ezenkívül a postahivatalok előcsarnokában, a két kórházban összesen 26. Éttermekben, presszókban, fodrászüzletekben 10, pénzbedobós készülék van, és öt úgynevezett előfizetéses nyilvános állomás. Ezek magánlakásokban vannak, beszerelésüket a tanács fizette, aminek ellenében a családoknak bárki számára lehetővé kell tenniük a telefonálást. Valamennyi előbb felsoroltállomás postai értelmezésben nyilvánosnak számít. Csakhogy a presszók, éttermek meghatározott nyilvántartásához igazodnak, a tanácstagok lakásán lévő készülékeket sem lehet — mondjuk éjszaka — háborgatás nélkül használni. Bár a lépcsőházi állomásokhoz sem lehet mindenkor hozzáférni,(este kulcsra zárják az ajtókat), még ez a megoldás vált be eddig leginkább. Eltekintve a házfelügyelők olykoriberzenkedésétől, ezekre a készülékekre vigyáznak a lakók, elvétve hibásodnak meg, csekély a rongálódásuk. Bármilyen lehangolók is a posta tapasztalatai, most már megérett rá az idő, és minden tekintetben áldozna a nyilvános, utcai telefonállomásokra. Csakhogy most már annyira zsúfolt a győri telefonközpont, hogy nem jut szám a telefonfülkékbe se. A győri központ mind az 5000 számának van gazdája. Még érthetőbben: a telefonközpontnévleges teljesítménye 5000 készüléket engedne (műszakilag az lenne a kívánatos, hogy ennek csupán 80 százalékára adjanak számot), ehelyett 5400 készülék van a központra kapcsolva. Ha ebben egyáltalán lehetünk pontosak, tegnap reggel 4600-an várakoztak Győrött telefonra, és közülük 265 a közületiigénylő. (Olykor hetenként40—50-nel nő az igénylők száma.) Érthetően, a posta arra törekszik, hogy a magánelőfizetőktől felszabaduló vonalakra nyilvános állomást létesítsen. Azonban nehéz kivárni, míg valaki lemond a telefonjáról. (Elköltözés, elhalálozás miatt). Tavaly mindössze hét készülék váltszabaddá ily módon. A megyei Távközlési Üzem 1974-ben Győrött öt nyilvános telefonfülke felállítását tervezi. Az Ifjúság körút és a Nagy István utca találkozásánál, az Ifjúság körúton a 3-as számú ABC-áruház előtt, a Munkásőr utcában két épület alatt, valamint a Bacsó Béla út és az Ifjúság körút találkozásánál. De hogy át lehessen adni ezeket az állomásokat, előbb számot kell találniuk a postásoknak. A további nyilvános állomások felállítása is attól függ majd, miként lesz módja a postának vonalat találnia. Ilyen ínséges telefonellátottság mellett képtelenvállalkozás lenne megjósolni, mikor kapcsolódnak majd be Győr telefonellátásába a városhoz tartozó kerületek: Szentiván, Ménfőcsanak, Gyirmót? Csanakról ma is a régi módon telefonálnak —a városból a városba? —mondjuk a kórházba. Egy háromperces beszélgetés díja4 50 forint.

60 éve - Pályaválasztás Győr-Moson-Sopronban: ötezer foglalkozás, ötszáz szakma

Ezekben a hetekben az általános és középiskolások százezreit foglalkoztatja a pályaválasztás. A tájékozódáshoz hasznos segítséget nyújt az a felmérés, amelyet a közelmúltban végeztek el a szakemberek. Megállapították többek között, hogy hazánkban a foglalkozások száma meghaladja az ötezret és több mint ötszáz olyan szakma van, amelynek betöltéséhez speciális ismeretek, szakképzettség szükséges. A fiatalok többsége csupán néhány „divatos” foglalkozás között válogat. Szinte fehér holló számba megy az, aki például a vésnök, a porcelánfestő, a fejesztergályos, a dísznövénytermesztő szakmát választja. Az utóbbi időben csökkent az érdeklődés olyan, nemrég még nagyon népszerű munkakörök iránt is, mint az általános lakatos, a fényező, mázoló, órás, cserépkályhás. Meglepő, hogy a fiatalokkörében régebben nagyon kedvelt szakács és cukrászpálya iránt is kevesebben érdeklődnek. A felmérések, előzetes becslések egyébként arról is tájékoztatnak, hogy1930-ban előreláthatólag hány szakemberre lesz szüksége az országnak. A felső- és középfokú végzettségű szakemberek száma meghaladja majd a 750 000-et, de elérheti a 860 000-et.Ezen belül 280 000—320 000mérnököt és technikust,70 000—90 000 agrármérnököt és agrártechnikust, 130 000—150 000 pedagógust, 32 000—34 000 orvost és gyógyszerészt, 120 000—140 000 egyéb egészségügyi dolgozót, 20 000—25 000 közgazdászt, 80 000—90 000 közgazdasági kereskedelmi technikust és 18 000—20 000 jogászt foglalkoztatnak majd az élet különbözőterületein. A szakmunkások száma előreláthatólag 241 százalékkal növekszik 1980-ig és eléri az 1 520 000— 1 700 000-et. Ehhez az szükséges — állapították meg a statisztikusok —, hogy 1975 után évente 18 000 diplomás végezzen az egyetemeken és főiskolákon, s 16 000 szakember szerezzen képesítést a felsőfokú intézményekben.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában