Erről írtunk 40, 50 és 60 éve - Filmek, motorok és sport Győr-Moson-Sopronban

60 éve - Műszaki filmdélután Győrött

„Legyen a technikai haladás a szabad nemzetközi kereskedelem eszköze!“

A Gépipari Tudományos Egyesület győri szervezete a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége kereskedelem politikai osztályának közreműködésével szerdán délután mű ­szaki filmdélutánt rendezett Győrött, a József Attila Művelődési Házban. Az egész estét betöltő film bemutatón a lipcsei vásárról, a homlokfogaskerekek szalaggyártásáról, az elektromotorházak sorozatgyártásáról, a vasúti gördülőanyagokról és a korszerű hűtőkocsikról, valamint a kotrógépekről és földmunkagépekről szóló filmeket vetítették.

A bemutató előtt Elfriede Wagner, az NDK budapesti nagykövetségéjnek tanácsosa mondott bevezetőt. Elmondotta, hogy a lipcsei vásár, fennállása óta, különösen a második világháború után a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés kapcsolatok előmozdítója. A lipcsei vásár az NDK-nak azt a törekvését is támogatja, hogy a kereskedelmi kapcsolatok további erősítése és bővítése Németországban is a felszültség enyhüléséhez vezessen, valamint olyan légkört teremtsen, amely a népek békés egymás mellett élését, meg értését segíti.

A Német Demokratikus Köztársaság nyílt kereskedelem - és gazdaság politikát folytat — hangoztatta egyik beszédében Walter Ulbricht, az NDK Állam tanácsának elnöke. A lipcsei nemzetközi vásárokon megmutatkozik a demokratikus Németország nemzeti gazdaságának ereje; Európa legjobb teljesítőképességű ipari országainak egyike. A z utóbbi években új iparágak jöttek létre — folytatta beszédét Elfriede Wagner asszony. Ezek az elektronika, a mérő-, vezérlő és szabályozó technika. Egyes iparágakat pedig - a vegyipart, a petrolkémiát, az elektrotechnikát és a gépgyártás különféle ágait -, amelyek a gépesítés és az automatizálás szempontjából döntőek, különös gonddal fejlesztették! A külkereskedelmi forgalom alakulásáról elmondotta, hogy ez 1950 óta öt és félszeresére emelkedett. Az idei népgazdasági terv — 1963- hoz viszonyítva — a külkereskedelem nyolc százalékos emelését irányozza elő, ami pénzben kifejezve 1,6 milliárd márkát jelent. Az NDK árucsereforgalma a Magyar Népköztársasággal több, mint 8 százalékkal emelkedik. Egyébként a lipcsei nemzetközi vásárnak már jó ideje Magyarország az egyik legnagyobb kiállítója. Négyezernyolcszáz négyzetméteres kiállítási területével a KGST-hez tartozó országok között a negyedik helyen áll.

Az 1964 évi tavaszi lipcsei vásárra kiállítók több mint 60, vásárlók pedig több min t 90 országból várhatók. A negyedik legnagyobb kiállító most is Magyarország lesz. A vegyipar, a vegyipari gépipar, a kohászat termékeiből és a fontos fogyasztási cikkekből Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia szakmai csoportok szerint állít ki. — Az idén ismét valamennyi nyugat-európai ország kép viselteti magát Lipcsében. A nyugat német cégek a kiállítási területüket egyharmadával növelték. A kiállítók fele tengerentúli országokból, főleg a nemrég szabaddá lett állam okból tevődik össze.
Elfriede Wagner követség tanácsos elmondotta, hogy az 1964 évi lipcsei tavaszi vásár lehetőséget ad arra, hogy a látogatók átfogó képet kapjanak valamennyi szakma színvonaláról. A Kammer der Technik által előkészített szimpóziumok és szakelőadások is ezt a célt szolgálják. A z NDK export-üzemei minden várási csoportban „ újdonság-központokat’ rendeznek be, amelyek a különféle iparágakban elért eredmények gyors áttekintését teszik lehetővé.

50 éve - A motor szerelmese

— Mégis csak furcsa állapot, hogy Győrött, a magyar közúti járműgyártás egyik fellegvárában szinte nem is beszélhetünk technikai sportéletről — fakad ki találkozásunkkor Nagy László.

És van ma Győrött ember, akinek jogos lehet a felháborodása az autós, motoros sportélet hiányán, akkor az a sokak által ismert és kedvelt Nagy Laci. 1951-ben, amikor ipari tanulóként a motorszerelést kezdte tanulni, azonnal jelentkezett az MHS-nél, versenyezni akart. Tizenöt éven keresztül először gyorsasági, majd terepversenyeken öregbítette a győri motorosok és a saját, egyre megbecslendőbb hírnevét. Körülmutat a lakásában, ahol tiszteletdíj, emlékplakett, serleg egymás hegyén-hátán, a vitrinek s minden szekrény teteje velük van tele.

— Kérem, én ebbe a lakásba egyetlen díszt sem vettem. És mindegyikhez micsoda élmény fűződik! A veszprémi, ajkai versenyek izgalmai, sportbarátságok, motorosszerencsék . . . Hej, és ma sem mi! Pedig állítom, ha valamelyik cég vállalná a gazda szerepét, én egy hét alatt összeszednék huszonöt, harminc gyereket, akik élnek, halnak a motorért, a versenyzésért. . .

1966-ban a terepmotoros-szakosztályt átadták Sopronnak, s attól kezdve a motoros Nagy Laciból autós Nagy Laci lett. Elindult a hazai rallye versenyeken, és egyre jobb eredményekkel vétette észre magát. Az Autóklub, majd a 19-es Volán versenyzőjeként már 1970-ben szerzett bajnoki címet, s azóta többször is. A legszebb siker a tavalyi: a hegyi és a terepbajnoki futamok országos elsője lett kategóriájában. És ha az utolsó rallye-futamon, a Tauruson egy defekt miatt nem "száll el", azt az egyedülálló bravúrt tudhatta volna magáénak, hogy mindhárom versenyzési forma magyar bajnoka . . .

— Mi kell az eredményes autóversenyzéshez? — kérdem a motorok, autók megszállottjától. Vagy fél óráig egyfolytában hallgathattam a választ. Ebből részletek:

— Először is egy jó autó. Én például a FIAT-okra esküszöm. Hogy mi a jó autó? Nagy lóerő, stabilitás — lehetőleg fronthajtással —, megbízhatóság a jellemzői. Rendkívül fontos a kocsi előkészítése a versenyre, a pálya bejárása, főleg a gyorsasági szakaszoké. Aztán nem elhanyagolható maga az ember sem. Nagyon jól kell ismerni a kocsit, és rengeteget kell vezetni. Én például évente 45—50 ezer kilométe­reket lehajtok. És a közúton normálisan kell vezetni, nekem még karambolom nem volt, gyorshajtásért sem írtak fel, ha „civilben” közlekedtem. Szóval, ha valaki egyszer megszereti a benzingőzt . . .!

— Mit szól a család a nem olcsó szenvedélyhez? — Nem iszom, nem dohányzók, minden pénzem a motoré. Sokat dolgozom érte. Valami támogatást kapok az egyesületemtől — úgy ígérik az idén még egy kocsit is kapok versenyzés céljára —, s mindent magam csinálok meg. A feleségem félt ugyan, de már beletörődött. A két fiam a leghűségesebb kísérőim, legszigorúbb kritikusaim a versenyeken. Tízéves kislányom a díjak rendszeres tisztításáért felelős.

Nagy László nem csak az autóversenyzésben kiváló. Mindennapi munkáját (motorszerelő a Győr-Sopron megyei Gépipari és Finom mechanikai Vállalatnál) is kiemelkedő szinten végzi, amit a hét alkalommal megkapott Kiváló Dolgozó, illetve „A szakma kiváló dolgozója” címek minden szónál ékesebben bizonyítanak.

— Vállalatom is megad minden segítséget a versenyzéshez, bár általában szabadságom terhére utazok. Egyszóval én nem panaszkodhatok, csak hát az a baj, hogy nincsenek társaim, néha-néha vállalja valaki egy-két évig a rendszeres versenyzést. Bázis kéne, s akkor szervezetten, olcsóbban, eredményesebben tudnának az autót szeretők az országos bajnokságokban részt venni!

— Jövőre milyen számokban indul? — A nemrég vásárolt FIAT 128 rallye-val a hegyi- és a terepversenyeken elindulok. Ha m egkapom a Volántól a Zsigulit, rallyekra is benevezek. Azt már saját kocsival nem bírom, hiszen egy bajnoki év nyolcezer forintomba kerül . . . csak az elnyűtt gumik árát tekintve.

40 éve - Létesítmény-együttes Fertődön

Kitűnő lehetőségek a testnevelésre és a sportra

Örömmel adunk hírt róla: az idegenforgalmi nevezetességeiért kedvelt Fertőd újra hallat magáról a sportmozgalomban! A nagyközség festői környezetű pályáját egykoron több ezren állták körül egy-egy rangosabb labdarúgó-mérkőzésen. Azután az egyesület nem b írta a versenyt, csapata ma statiszta a megyei bajnokságban. Az iskola azonban a jelek szerint átvette a sportirányítás szerepkörét, nem nélkülözve az üzemek, vállalatok , intézmények és a lakosság támogatását.

— Falaink közölt akkor is meghatározó volt a sport, amikor még nem rendelkeztünk ilyen kedvező jeltételekkel — mondja Deák Jánosné, az 1981 szeptemberétől működő modern, látványban sem hétköznapi iskola igazgatója. — Az értelmi nevelés mellett mindig azonos súlyú feladatnak tekintettük a fizikai képességek fejlesztését. A mostani lehetőségeink megkívánják, hogy még többet tegyünk az ifjúság testedzéséért!

Lehet tehát fertődi példáról beszélni. A meglevő sporttelep mellett az iskola új tornacsarnok a kezdettől szolgálja nem csak a testnevelést, hanem a tömegsportot is. A létesítmény az általános avatás után két hónappal volt birtokba vehető, mert a korábban tervezett 18x18 méteres helyett 18x36-osra „sikeredett”, sőt, még közönségnek is van helye! De még ezzel sem teljes a kép, mert a községre nagyon is jellemző társadalmi összefogással elkészült — négy hét alatt! — egy bitumenes kispálya, körülötte 200 m éter hosszúságú futópálya, valamint atlétikai ugrógödrök.

— Ez volt a harmadik pályaépítő, korszerűsítő akció, amelynek részese voltam — emlékezik Varga Jenő testnevelő tanár —, de felsorolni is sok azt a segítséget, amelyet a megvalósításhoz kaptunk. Minden fertődi üzemet említhetnénk, és akkor még nem szóltam a gyerekek és a szülök jelentős munkájáról. S ezzel még nem tekintjük befejezettnek a komplexumot, mert az iskola mögötti területen tervezzük egy kisméretű focipálya, szabadidőpark létrehozását, amellyel újra pályázunk egy díjra!

A fertődiek fáradozását ugyanis a SZOT 20 ezer forintos, sportszervásárlásra fordítható jutalommal díjazta. Ennek részleteit Horváth Imre, az SZM T sportfelelőse mondja el: — Tavaly hatan pályáztak az évente meghirdetett akcióra. A SZOT a megyéből a nem önállóan, összefogásból épült létesítmények közül a fertődit találta jutalomra érdemesnek. A különböző építési összegeket, értékeket tekintve ez talán nem túl sok pénz.

Hasznosításáról Pápai Gyuláné pedagógus, a szakmaközi bizottság titkára tájékoztatott (fia. Zsolt, tehetséges atléta, jelenleg a győri Bercsényi Gimnázium tanulója): — A z összeget a tornatermi berendezés gazdagítására fordítottuk. Bizottságunk külön örült az elismerésnek, hiszen a magunk eszközeivel igyekszünk hozzájárulni a helyi sport népszerűsítéséhez.

Több mint félezer gyerek testnevelési-és tanórán kívüli mozgásigényének tesznek eleget a létesítményekben. A melyeket természetesen használnak a másik épületben tanulóalsósok, és a szomszédos óvoda apróságai is, Szalay Józsefné igazgatóhelyettesnek, a másik testnevelőnek a vezetésével. A gyerekek pedig akár reggeltől estig a tornacsarnokot, vagy jó idő esetén a szabadtéri pályát látogathatnák ,ha lehetne! Ám — szerencsére — az építésben segítséget nyújtó üzemek is benyújtották a „számlát”, szeretnék igénybe venni a sportolási lehetőségeket. A sokirányú igény eredménye, hogy Fertőd manapság a környék tömeg sport-centrumának tekinthető. Már csak azért is, mert a szervezésben is élen jár az iskola!

A fertődi iskola sportolói számos jó eredményt értek már el az úttörő-olimpiai versenyeken. Atlétái, kézilabdázói mellett az ifjú focisták a legjobbak, a község tavaly megyei serdülő bajnokságot nyert csapata például teljesen iskolai együttes volt. Közismert, hogy az élsport alapja az iskolai sport, s ha Fertőd nem is pályázik olimpiai babérokra, nyilván a jövőben még többet tud — a testnevelés és a tömegsport mellett — az ifjú tehetségek felszínre hozásában tenni. Mindezt olyan keretben, amely kísérleti programként az ősztől lép életbe: Fertődön az egységes művelődéspolitika megvalósításában a sportnak is tevékeny szerepet szánnak.