Sztorik, amik a legjobban megérintettek bennünket 2023-ban - A szigetközi gulya nyomában

• Idén immár hetedik alkalommal rendezték meg a Szigetközi Gulyahajtást, mely az évek múlásával mit sem veszít népszerűségéből.
• Közel négyezren látogattak ki a rendezvényre, kétszer annyian, mint tavaly.

A szigetközi gulya nyomában

Komótosan ballagott a gulya a földes úton. Az egyik állat kíváncsian kitekintett a száját tátó tömegre, majd megrázta fejét, fülei vidáman billegtek, ahogy lépteit szaporázva az előtte haladó nyomába eredt. Egyértelmű volt, hogy mi emberek közel sem vagyunk olyan érdekesek számukra, mint ők számunkra.

Mára falun is egyre kevesebb állattal találkozunk, városba pedig még kevesebb a lehetőség. Az összegyűlt több száz ember, és a saját izgalmam, viszont azt mutatja, hogy nagyon is szükségünk van rá. Felnőttek térdelnek a földön és csillogó szemmel simogatják az árnyékban békésen legelésző bárányokat vagy lesik az egymással tülekedő kismalacokat. Egyik kezemmel frissen tépet füvet nyújtok a kecske gidának. Bőszen majszolni kezdi, az oldalán végig simítva a selymes szőr alatt érezni, ahogy a bordái finoman emelkednek minden lélegzetvételnél.

Az egyik karámnál kisfiú sikkant egyet, ahogy a tehén nedves nyelvvel kikanalazza kezéből a szénát. Az első próbálkozásnál még édesapja noszogatja, majd mikor látja, hogy a hatalmas állat nem bántja, már lelkesen hordja neki a csemegét.

A régi idők embere, bár a haszon érdekében tartotta az állatokat, ugyanakkor tisztelettel bánt velük. Minden rendes háznál vigyáztak a borjakra, tisztán tartották az ólakat és gondoskodtak arról, hogy új legelőre hajtsák a nyájat.

A mai világban fontos emlékezni arra, hogy megragadjuk azokat a lehetőségeket, amikor egy másik élőlény szemébe nézhetünk és elgondolkodhatunk azon, hol is van a mi helyünk a Földön.