Egyenlő Bánásmód

2019.11.08. 07:05

Az emberi méltóság mindenkit megillet – Megyénkben is tud segítséget kérni

Tíz éve működik a megyei egyenlőbánásmód-referensek országos hálózata a diszkrimináció megelőzése és a jogorvoslati eljárás elősegítése érdekében.

Sperling Krisztina

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami szerv, az emberi méltóság garanciális intézménye. Olyan panaszosok számára nyújt jogorvoslati lehetőséget, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér.

A hatóság 2009-ben hozta létre a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózatot, hogy egyes szolgáltatásainak elérést megyei jogú városokban és járási településeken tartott személyes ügyfélfogadás keretében ügyfeleinek közelében is elérhetővé tegye. A megyei referensek személyes tanácsadással, az egyenlő bánásmód követelményének sérüléséhez kapcsolódó kérelmek elkészítésének és benyújtásának támogatásával, szakmai és médiapartnerségekkel helyben biztosítják az ügyfelek tájékoztatását és segítik elő diszkriminációs ügyekben a jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.

Győr-Moson-Sopron megyében az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referense dr. Erdélyi Edina. Őt kérdeztük a hatóság munkájáról, az elé került megyei jogesetekről.

dr. Erdélyi Edina, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Győr-Moson-Sopron megyei referense.
Fotó: H. Baranyai Edina / Kisalföld

 

Mit jelent az egyenlő bánásmód követelménye és melyek azok a területek, amikor ebben valakit sérelem érhet?

Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés – idegen szóval: diszkrimináció – olyan tulajdonsága miatt, amelyet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény védett tulajdonságként határoz meg. A törvény 19 olyan tulajdonságot véd, amelyek általában velünk született, vagy nehezen megváltoztatható tulajdonságok, mint például a nem; a kor; a politikai vagy más vélemény; nemi identitás; szexuális irányultság; anyaság (terhesség) vagy apaság; nemzetiséghez való tartozás; fogyatékosság vagy egészségi állapot.

Az egyenlő bánásmód követelményének legjellemzőbb területei a foglalkoztatás, a szolgáltatások, a közszolgáltatások (szociális biztonság, egészségügy, oktatás) igénybevétele és az áruk forgalmazása. Családi, magánjellegű esetekben viszont nem tud eljárni a hatóság.

A hatóság eljárásának kezdeményezését (jogorvoslat igénybevételét) segíti a megyei referensi hálózat, de ugyanilyen fontos feladata, hogy információkkal támogatja a diszkrimináció megelőzést, a jogkövető magatartást.

A 10 éves referensi hálózat alkalmából készített plakát a 100% ember – Élj vele bátran! szlogennel nyomatékosítja, hogy az emberi méltóság mindenkit megillet. A diszkrimináció mindig sérti az emberi méltóságot, a hátrányos megkülönböztetés jogellenes. Jogorvoslat a hatóság eljárásában érvényesíthető.

Milyen esetei lehetnek a diszkriminációnak?

A hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélünk, ha valakit közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés (szegregáció) vagy megtorlás ér. Közvetlen diszkrimináció lehet például, ha valakinek terhesség miatt szüntették meg a munkaviszonyát. Közvetett diszkrimináció valósulhat meg, ha a munkáltató úgy változtatja a munkaidő kezdetét, hogy az a kisgyermekes szülőket hátrányosan érinti. A zaklatás célja vagy hatása az adott személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Ebben az esetben is szükséges, hogy a zaklató magatartás az érintett személy védett tulajdonságával álljon összefüggésben. De az egyenlő bánásmód követelményét sérti az esélyegyenlőség előmozdítását célzó, jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése is. Ilyen például az akadálymentesítési kötelezettség, vagy a sajátos nevelési igényű gyermek számára a szakértő által előírt fejlesztés elmulasztása stb.

Ön milyen panaszokkal találkozott a megyében?

A megyében főleg az oktatás, foglalkoztatás és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos panaszokkal keresnek fel.

Az egyik esetben egy látássérült panaszos szeretet volna segítőkutyájával bemenni egy üzletbe, ahová a dolgozók nem engedték be, pedig a kutya viselte a megkülönböztető jelzésű hámot és a panaszos is jelezte, hogy segítő kutyával van. Tudni kell, hogy jogszabály értelmében a segítő kutya gazdája jogosult a – terápiás kutyára vonatkozó korlátozásokkal – segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni a közszolgáltató intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen). A hatóság megállapította, hogy a kérelmezőt kifejezetten azért érte a sérelem, mert fogyatékossága miatt vakvezető kutyával közlekedett. A hátrány és a védett tulajdonság közötti okozatosság egyértelmű volt. A hatóság határozatában megtiltotta a további jogsértést és 300 000 forint pénzbírságot szabott ki a szolgáltatóra. Fontos megemlíteni, hogy a bírság államkincstári bevétel, az összeg sohasem a panaszost illeti.

Többen fordulnak hozzánk azért is, mert sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyereküket nem veszik fel az általános iskolába és arra hivatkoznak, hogy nem tudják számára biztosítani a szükséges feltételeket. Az EBH hatáskörébe tartoznak ezek az esetek is.

Milyen lehetőségei vannak a hatóságnak a jogsértések megszüntetésére?

Amennyiben a hatóság megállapítja a jogsértést és a jogsértő állapot még fennáll, minden esetben elrendeli annak megszüntetését, továbbá megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A megelőzés szempontjából fontos, hogy szankcióként elrendelheti a határozatának nyilvános közzétételét a jogsértő és a hatóság weboldalain, továbbá bírságot is kiszabhat. Kártérítés megállapítására azonban a hatóságnak nincs hatásköre. A jogsértések megszüntetésének egyik formája a felek közötti egyezségkötés és annak hatósági jóváhagyása. Ilyenkor a diszkrimináló és a hátrányosan megkülönböztetett fél közösen határozzák meg a mindkét fél számára elfogadható megoldást, amelynek jogszerűségét a hatósági jóváhagyás garantálja.

Megyei referensként ön miben tud segítséget nyújtani azoknak, akik felkeresik?

Az érdeklődőket tájékoztatom a diszkriminációval szemben garantált jogaikról. Személyes tanácsadás keretében segítséget nyújtok a diszkriminációhoz kapcsolódó kérelmek elkészítésében és benyújtásban azoknak, akik a hátrányos megkülönböztetés különféle eseteiben szeretnének eljárást kezdeményezni és a jogszabályi feltételek fennállnak.

Mikor és hol tudnak segítséget kérni azok, akik úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetés miatt érte hátrány őket?

Havonta 4-5 alkalommal tartok személyes ügyfélfogadást két állandó helyszínen Győrben; a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalban (Türr István u. 1.) és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házában (Szigethy A. u. 109.). Minden hónapban egyszer változó helyszíneken érhető el a járási ügyfélfogadás. Az ügyfélfogadási helyszínekről és időpontokról az egyenlobanasmod.hu oldalon az ügyfélfogadás menüpontban tájékozódhatnak az érdeklődők.

Igény esetén részt veszek rendezvényeken, iskolai, egyetemi órákon, és intézmények, piaci szereplők, helyi közösségek meghívásának is szívesen eleget teszek.

A hatóság weboldalán számos jogeset mellett a hatóság eljárásához kapcsolódó jogszabályok, kiadványok is találhatók, például a tematikus EBH-füzetek, továbbá a gyerekek és fiatalok képzőművészeti és novellás kötete diszkrimináció témakörben, valamint reprezentatív diszkriminációkutatások, amelyek 2010-től követik a diszkrimináció megvalósulásának (diszkriminációs mechanizmusok) országos folyamatait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában