Munkások a világ túlfeléről

2024.04.18. 08:44

Súlyos Munkaerőhiány – Kellenek a munkások a világ túlsó feléről

Bizonyos munkák elvégzésére nem találni hazai dolgozót, ez ma már tény. Az egyik legrosszabb helyzetű ágazat a mezőgazdaság: az állattenyésztésben érdekelt gazdák közül többen kénytelenek harmadik országbeli – mongol vagy éppen Fülöp-szigeteki – munkavállalót alkalmazni. Korábban már készítettünk riportot a témáról, ezt folytatjuk most néhány érintett megszólaltatásával.

Gyurina Zsolt

Az agrárvállalkozások harmada küzd toborzási nehézségekkel

A Karakai Farm Kft. ezer hektár termőföldön növénytermesztéssel foglalkozik, valamint Rábaszentandráson és a Veszprém vármegyei Egyházaskeszőn sertéstelepeket üzemeltet. A tulajdonosok véleménye szerint a munkaerőhiány a mezőgazdaságban hazai munkavállalókkal nem megoldható, ugyanis a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt.

IMG_8917
Gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Felvételünk a bőnyi Farm Tojás üzemében készült.
Fotó: Huszár Gábor / Forrás: Kisalföld archív

– Az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt egyáltalán nem találni. Évente közel félmillió forintot költünk csak álláshirdetésre. Egy középvezető felénk havi 600–700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával, emellett kap telefont, autót, tizenharmadik havi fizetést, sajnos még így sincs jelentkező. Ha nem szeretnénk bezárni a telepet, szükségünk van az ázsiai vendégmunkásokra – nyilatkozták a helyzetről a Kisalföldnek a Karakai Farm Kft. tulajdonosai. 

Háromszázan jelentkeztek négy helyre 

A Karakai Farm Kft. jelenleg egy harmadik országbeli állampolgárnak a munkáltatója, de két hónap múlva ez a szám ötre emelkedik. A vendégmunkások foglalkoztatásánál fennakadást okozhatnak a kommunikációs nehézségek, de rugalmasak a telepvezetők és a tolmácsok is. Könnyen taníthatók és legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat. A közvetítő ügynökkel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a munkaerő-kölcsönzésre nagy kereslet van a régióban. A vendégmunkások foglalkoztatásának folyamatáról elmondták, hogy először felvették a kapcsolatot egy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó céggel. 

Négy-hat dolgozói állást hirdettek meg a Fülöp-szigeteken, egy héten belül 300 jelentkező közül választhattak. 

A kölcsönzött munkavállalók két évig maradnak a kiközvetített országban, és visszamennek hazájukba, erre az állam garanciát vállal. Az itt eltöltött idő alatt jelentősen többet tudnak keresni, mint otthon. A közvetítők mindenre felelősséget vállalnak: ha valaki nem válik be, nem tudja felvenni a munka ritmusát, vagy nem találja a hangot az ott dolgozókkal, akkor jön helyette új ember. 

 

– Régebben egy ötszáz kocás telepen tizenöt-húsz ember dolgozott, most négy. A technológiát folyamatosan próbáljuk fejleszteni, de vannak feladatok, ahol szükség van a kézi munkavégzésre – mutattak rá a munkaerőhiány nagyságára a vállalkozás tulajdonosai. Mindent összegezve, ha szeretnék, hogy gördülékenyen menjen a munka és a dolgozók se legyenek túlterheltek, ahhoz meg kellett hozniuk azt a döntést, hogy munkaerőt kölcsönözzenek. 

Két év család nélkül 

Az otthoni bére négyszeresét is megkeresheti Magyarországon, ezért döntött úgy, hogy négy gyermekét, feleségét hátrahagyva két évet hazánkban dolgozik az a Fülöp-szigeteki férfi, akit a győri Malom-ligetben szólítottunk meg. Roliként mutatkozott be, elmondta, hogy két évig nem utazik haza, de interneten keresztül napi rendszerességgel tartja a kapcsolatot szeretteivel. Dolgozik, mint a güzü: mindennap a kötelező nyolc óra mellé, ha csak teheti, négyet még ráhúz, így a túlórával szép pénzt utalhat haza könnyű fizikai munkásként. Szabadidejében társaival vásárolgat olcsó ruhákat és kosárlabdázik. 

– Otthon nagyon alacsony a fizetés. Többen lakunk egy szálláson, több ilyen is van Győrben. Két évet írtam alá, de ha tehetem, újra visszajönnék. Mindenkivel barátságos vagyok, és velem az is azok mások, szóval eddig beváltak a számításaim – összegezte a Fülöp-szigeteki férfi. 

Az agráriumban mindenhol hiány van 

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrár Közgazdasági Intézet elemzése szerint a legnagyobb hiány a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben (például gépkezelő, gépszerelő, állattartó) jelentkezik. Egyes számítások szerint a magyar mezőgazdaságból 100 ezer munkáskéz hiányzik. Mindennek több oka is van, például, hogy a mezőgazdaságban megkereshető jövedelem általában alacsonyabb más szektorokénál – az országos átlag 80 százaléka – és az ágazatot tőkehiány jellemzi. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában