A Széchenyi István Egyetem rendezte az OECD projektjének zárókonferenciáját

Az OECD a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal (MAB) együttműködve sikeresen valósította meg 2021 szeptembere és idén március között azt a nemzetközi projektet, amelynek célja a magyar digitális felsőoktatás minőségének javítása volt. Ennek zárórendezvényére a Széchenyi István Egyetemen került sor március 29-én, ahol „A minőségi digitális felsőoktatás biztosítása Magyarországon” című jelentést is bemutatták.

A fejlesztést az Európai Unió támogatásával az OECD valósította meg, együttműködve az Európai Bizottság Strukturális Reform Támogatási Főigazgatóságával. A projekt részeként megtörtént a magyarországi felsőoktatási szabályozási keretek és minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálata, amely számos fontos lehetőséget azonosított a magyarországi online és hibrid oktatás minőségbiztosításának továbbfejlesztésére.

A magyarországi digitális felsőoktatás minőségének javítása érdekében az OECD azt javasolja a minisztérium, a MAB és a felsőoktatási intézmények számára, hogy támogassák a külső és belső minőségbiztosítás modernizálását a rugalmasság, az innováció és a digitalizáció növelése érdekében. A projekt különféle szakpolitikai lehetőségeket és nemzetközi példákat kínál a legjobb gyakorlatokra az OECD-ben és az EU-ban, amelyekből valamennyi érintett ihletet meríthet a magyar felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan.

Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta: tavaly év végén törvénymódosítási csomagot fogadott el a magyar Országgyűlés, amely megkönnyíti a hallgatók számára a választást, hogy mit és hogyan tanuljanak. „A kormány a magyar felsőoktatás rugalmasságának és válaszkészségének további növelését tervezi a felsőoktatásba bevezetett mikrotanúsítványokkal, a felsőoktatási programokban a képzéshez kapcsolódó munkaalapú tanulás lehetőségeinek erősítésével, valamint a felsőoktatás szociális dimenziójának fókuszálásával” – jelentette ki. Hozzátette: a MAB azt tervezi, hogy lehetővé teszi minden akkreditált intézmény számára, hogy előzetes jóváhagyás nélkül indítson új mesterképzést. Hangsúlyozta: remélik, hogy ezek a változások nagyobb autonómiát és rugalmasságot biztosítanak a felsőoktatási intézményeknek és az oktatóknak, hogy olyan innovatív és digitálisan továbbfejlesztett tanulmányi programok kidolgozásával kísérletezzenek, amelyek megfelelnek a hallgatók és a gyorsan változó munkaerőpiac igényeinek.

A rendezvényen prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette: a digitális felsőoktatás a koronavírus-járvány következtében rendkívüli módon felértékelődött. „Ha mindehhez hozzávesszük a fiatal generációk vagy akár a munka mellett továbbtanulók igényeit, akkor biztosan állíthatjuk, hogy e területen összehangolt és folyamatos fellépésre lesz szükség a következő években a magyar felsőoktatás mélyreható modernizációjának támogatásához. Ennek a folyamatnak a Széchenyi István Egyetem is aktív részese kíván lenni. Intézményünknek évtizedek óta jellemzője az újítások iránti fogékonyság, amit csaknem három éve már új működési modellünk is támogat. Új struktúránk teljes mértékben biztosítja az egyetem autonómiáját, mégpedig úgy, hogy a korábbinál szabadabb, rugalmasabb keretekkel segíti a gazdálkodás stabilitását, a hatékonyság és versenyképesség erősítését. Mindez kapcsolódik a konferencia témájához is, hiszen a digitális felsőoktatás szintén a hatékonyság és a versenyképesség növelésének irányába hat” – fogalmazott.

Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta: az intézmény nemzetköziesítésének részeként nemcsak a külföldi hallgatók és az angol nyelvű képzések számának növelését tartják fontosnak, hanem az olyan jelentős nemzetközi szervezetekkel való együttműködést is, mint az OECD. Hozzáfűzte: ezek a partnerségek erősítik az egyetem globális láthatóságát. A projekttel kapcsolatban elmondta: hatalmas segítséget jelent, hogy az OECD valamennyi tagállam jó gyakorlatait áttekintette, s ezek közül a magyar intézmények ki tudják választani azokat, amelyek átültethetők a hazai felsőoktatási rendszerbe.

Prof. dr. Csépe Valéria, a MAB elnöke a projekt lényegének azt nevezte, hogy nemzetközi példák alapján megtörtént a digitális felsőoktatás fejlesztéséhez szükséges feltételek felmérése, és annak meghatározása, hogy a Magyarország által kitűzött célok hogyan valósíthatók meg. Kijelentette: a hangsúly a hallgatóközpontúságon van, vagyis azon, a korszerű technológiák képzésben történő használata miként járul hozzá ahhoz, hogy a hallgatók korszerű tudást és kompetenciákat szerezzenek, illetve már felnőttként fejlesszék, bővítsék készségeiket. Prof. dr. Csépe Valéria megjegyezte: a MAB azt tervezi, hogy 2024-től elismeri azokat az egyetemeket, amelyek a digitális felsőoktatás követelményeinek megfelelnek. Hangsúlyozta: a zárókonferencia helyszíneként azért esett a választás a Széchenyi István Egyetemre, mert ez az intézmény élen jár a digitalizációban.

A konferencia résztvevőit online köszöntötte Andreas Schleicher, az OECD Oktatási Igazgatóságának vezetője, aki úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy a modern technológiák hatékony, jó használata nagy lehetőséget jelent az egyetemek számára. Hozzáfűzte: ez a folyamat javítja a felsőoktatáshoz való hozzáférést, növelve az egyenlőséget, emellett pedig új képzési formákat – például rövid kurzusokat, mikrotanúsítványokat – tesz lehetővé.

Francois Staring, az OECD elemzője, a projekt javaslattevő bizottságának vezetője a konferencián arról beszélt: nagyon fontos, hogy a hallgatóknak ne csak jelenléti, hanem online és hibrid formában is legyen lehetőségük tanulni. Emellett lényegesnek nevezte az oktatók továbbképzését annak érdekében, hogy a digitális platformok megfelelő használatával a tudást még hatékonyabban tudják átadni.