Időhídon a patinás két győri iskola – A Révai- és a Kazinczy-gimnázium nevét a múlt és napjaink sikerei is összekötik

A kezdet

A Révai története Mária Terézia korába, a XVIII. század végére nyúlik vissza. „Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis a magyar oktatásügy terén fordulópont volt. 1787 őszén Győrben is megnyílt a Királyi Nemzeti Főbb Iskola mellett a Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola. A régi Megyeház utcai katolikus elemi iskola épületének első emeleti termében a későbbi névadó, Révai Miklós szervezte meg az iskolát” – kezdte időutazásunkat Biczó Zalán győri helytörténész.

Batthyánytól Áderig

A XIX. század első felében Frumann Antal volt a győri intézmény legnevesebb tanítója; több középület terve, felépítése fűződik nevéhez. A Révai-iskola tanítványai között találjuk hazánk első alkotmányos miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost is. Magyarország jelenlegi köztársasági elnöke, Áder János is a Révaiban érettségizett; a politikus részt vesz a győri osztálytalálkozókon.

A szabadságharc elfojtása után az intézet 1853-ban alreáliskolává fejlődött. Ennek volt jeles növendéke Liezen-Mayer Sándor híres festőművész. A Révai 1893-ban költözött mai épületébe.

Kossuth-díjas mérnökök

„Az 1921–1922-es tanévtől vette fel a főreáliskola az alapító, Révai Miklós nevét. A huszadik század első évtizedeiben sokat fejlődött az intézmény. A kor legendás tanárai révén (Arany Dániel, dr. Kovács Zoltán, dr. Lukács Károly, dr. Polgár Sándor, dr. Vajda Emil) felnőttként híressé váló diákok alapozták sikereiket a Révaiban.

A teljesség igénye nélkül itt tanult Riesz Marcell matematikus, Winter Ernő akadémikus, Zólyomi Bálint botanikus, Weichinger Károly építész, dr. Farádi László egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Fehér János orvosprofesszor. Kossuth-díjasokat is nevelt a Révai ebből a korszakból. Beke Ferenc, Kapuváry Jenő, Winkler Dezső, Farkasdi Zoltán egyaránt megkapta a rangos hazai elismerést. Ők mérnökként alkottak” – mondta Biczó Zalán.

Győr és a régió első felsőbb leányiskolája

A Széchenyi-egyetem könyvtárosának idén jelent meg könyve a Révai neves oktatóiról. Hasonló tematikájú összeállítást 2013-ban írt a Kazinczy tanáregyéniségeiről. Képzeletben költözzünk a Révaitól pár száz méterrel odébb, s lapozzuk fel a Kazinczy-gimnázium történetét. Az Eötvös parkban működő patinás iskola a 2008/2009-es tanévben töltötte be fennállásának 100. évfordulóját.

Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1908. április 13-án engedélyezte, hogy szeptember elején megnyílhat Győr első felsőbb leányiskolájának első és ötödik osztálya.

Az egyenjogúság mellett

A „női hivatás maradéktalan betöltése” mellé egyre inkább a megélhetést biztosító és a felsőoktatási intézményekben folyó tanítás előkészítő ismeretanyagának átadását várták a leányiskoláktól is. Győrben mozgalom indult azért, hogy a hétosztályos felsőbb leányiskolát fejlesszék teljes jogú, egyetemekre felkészítő nyolcosztályos középfokú oktatási intézménnyé. Bő száz évvel ezelőtt a győri értelmiségiek átlátták, hogy a nőknek nem csupán a konyhában van a helyük – éppen ellenkezőleg, megállják a helyüket az élet minden területén.

1917-től nyolcosztályos leánygimnáziumként működhetett a Kazinczy, s a trianoni trauma után, az 1919–20-as tanév végén adott először érettségi bizonyítványt a végzősöknek. A Kazinczy a kezdetektől fogva zászlóshajója volt a gyengébbik nem minőségi oktatásának. Így jelentősen hozzájárult a nők hazai egyenjogúsági törekvéseihez. Kovács Margit, Kende Judit, Anhalzer Olga voltak többek között az első érettségiző tanulók a Kazinczyban, egytől egyig kiemelkedő tehetségű képzőművészek.

Virágkor a rendszerváltás után

A második világháborút követő szocialista rendszert kezdetben mindkét iskola megszenvedte – különösen igaz ez a Rákosi-diktatúra éveire –, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fejlődő pályára álltak. Újra vonzották a tehetséges diákokat, akik szinte kivétel nélkül az érettségi után folytatták tanulmányaikat.

A rendszerváltás után a Révai megszilárdította pozícióját a legjobb gimnáziumok között, míg a Kazinczy a 2000-es évek elején csatlakozott hazánk 10–15 topgimnáziuma közé. Az utóbbi évtizedben vidékről a Kazinczy és a Révai többször került az oktatási rangsorok elejére.

Sikerkovácsok

„Motivált diákokat kiváló pedagógusok segítenek abban, hogy minél többet kihozzanak magukból. A tanulóink elfogadják azt a szemléletet, hogy mi a munkát értékeljük. Nálunk ez a mérvadó” – mondta Németh Tibor igazgató. Bár a Kazinczyban országosan kiemelkedők a nyelvvizsga-eredmények, ma már nem nevezhetjük csak humán tantárgyakban erős gimnáziumnak. Jelenleg a 140 végzős diák közül 80 fiatal jár matematika fakultációra, míg negyvenöten képzik magukat a tananyagon felül történelemből.

– Hogy definiálná a Révai esszenciáját? – kérdeztük Horváth Pétertől. „Nem nevezném versenyistállónak. Legalábbis a szónak a klasszikus értelmében nem elitképző iskola. Nem csak a tanulásra koncentrálnak a gyerekek nálunk, a többség második otthonának érzi a Révait. Minden ember életében kulcsfontosságú a középiskolai korszak; a diákok keresik önmagukat. Hogy aztán később megtalálják azt, amiben felnőttként az örömüket lelik, ami a megélhetésüket biztosítja. A tanárokkal és a diáktársakkal is gyakran folyik beszélgetés arról, hogy ki miben tehetséges. Ez mind a tanulók útkeresését támogatja” – válaszolta a Révai igazgatója.

Top 10 közelében

Tavaly év végén jelent meg a hazai középiskolák új rangsora. A Győr-Moson-Sopron megyei középiskolák közül hét jutott az első százba. Ahogy az elmúlt két évtizedben mindig, most is a győri Kazinczy- és Révai-gimnázium szerezte a legelőkelőbb pozíciókat szűkebb pátriánkban. A Kazinczy a 12., a Révai a 15. helyen végzett.

A veszprémi Lovassy-gimnázium után ezzel hazánk második és harmadik legjobb vidéki gimnáziumának számítanak. Ha részsikereket keresünk, akkor ki kell emelni a Révai matematika-(3.) és szövegértés- (6.), valamint a Kazinczy szövegértés-kompetencia-mérésének eredményét (7.).

[eweb-voting id="10879288"]