20 éve írtuk ezen a napon - A gazdák megbénították a 85-öst

1983 - 40 éve írtuk
„Fő” fogyatkozás - ELÁRVULT GÉPEK

Az előrejelzés nem biztat – Egyedül a tartalékok

Húsz fő szövőre lenne sürgősen szükségünk a termelésben összesen pedig vagy harminc emberre a jobb bérmozgáshoz, na és irányítókra – így a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyárának igazgatója. De hol van az a húsz fő szövő! Ettől fő aztán az igazgató feje, mert egyelőre sejtése sincs, honnan szerezzen. Még az is reménytelennek látszik, hogyan tartsa meg a mostani létszámot. Dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes a minap azt nyilatkozta, az idén tizenháromezren távoztak a könnyűiparból. Tovább tart tehát az elmúlt évtizedben kezdődött fő fogyatkozás a könnyűiparnak nevezett iparágban, ami mint tudjuk, csak neve szerint könnyű. A gépe – gépei, nyolc-tizenkét masinája mellett évszám távgyalogló, süketítő zajban dolgozó szövő, kötő mestersége elvesztette vonzását. Inkább választják helyette, akár kevesebbért is a könnyebb, kényelmesebb munkát. Fogynak hát a fők. A maradékra pedig megerőltető teher és felelősség hárul. A könnyűipar kötelezettségei ugyanis, amit kér, követel tőle a hazai piac, s amire hárul az exportfeladatokból, nem lettek kevesebbek. Miként birkóznak meg a tartós munkaerő gondokkal Győrben, abban a városban, amelyet a hazai textilipar vidéki központjaként tartanak számon? Kik távoztak az üzemekből, mit terveznek és mit remélnek a gyárakban 1984-re? Körinterjúnkkal nem riogatni szándékozunk. Bizonyos, hogy nyomában nem indul meg a gyárakba áramlás, de ettől a létszámfogyás sem lesz nagyobb. Csupán a gondokba kívántunk bepillantást engedni. Kérdéseinkkel, egy kivétellel, az üzemek munkaügyi osztályvezetőit kerestük meg. BABATEXT Győri Textilipari Vállalat, Benedetti Szerafino:

– Tavaly ilyenkor 3066 volt az átlaglétszámunk, most 2910. Az eltávozott 156 dolgozóból 17 az alkalmazott, a többi fizikai. A csökkenés 5,5 százalék, az úgynevezett munkaerőmozgás azonban ennél lényegesen nagyobb. Ilyen körülmények között kell helytállni. Mivel lehet operálni? Kétkeziek és vezetők számára egyaránt megerőltető lecke. Túlóra, munkaerő átcsoportosítás, ezek jöhettek számba. A termelő gépek állását ezekkel sikerült csökkenteni. Működik az a gép is, amelyikre valójában nem jutna ember, csak alacsony hatásfokkal, és a dolgozók túlterhelése révén. A kilátásainkat illetően a létszámfogyás mérséklődésével számolunk: 1931-ben 77 dolgozó eltávozását reméljük csupán. Glovita Győri Kötöttkesztyű gyár, Nicki Jánosné: – Átlaglétszámunk a győri és a celldömölki üzemben 1123, egy év alatt negyvenen távoztak, zömével munkások. Emiatt azonban nem volt és nincs fennakadás a termelésben. Most jobban alapozunk a bedolgozókra. (A Glovita 160 Győr környéki háziasszonynak viszi el a munkát, főleg a kesztyű elmunkálását bízza rájuk. A vállalat az idén először szerződést kötött az arra vállalkozókkal munkakörükbe nem tartozó feladatok elvégzésére.

Műszakjuk leteltével külön dolgoztak, mellékfoglalkozásban. Richards Finomposztógyár, Peininger Ferenc: –Tavaly voltunk háromezer-húszan, most a létszám 2860, a csökkenés 160. Hogy lehet ennyi embert pótolni? Sehogy. Csak csökkenteni lehet a veszteséget, például gazdasági munkaközösségekkel. Gondjainkat tetézi, hogy igen rossz a cikklistánk. Nagyon sokfélét gyártunk. Emiatt azonban oktalanság lenne keseregni. Ha egy vevő 30 méter szövetet rendel, ezt kell leszállítani. Csakhogy ehhez sokkal több emberre lenne szükség, a létszám pedig ugye fogyóban. Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, Ser László igazgató: – A létszámcsökkenés ellen egyet tehetünk, még sokkal inkább törődünk az emberekkel. De azok ellen a szerintem tisztességtelen eszközök ellen, amelyek ugyancsak növelik gondjainkat, nincs mit kezdenünk. Korábban olyan megállapodás volta győri testvérüzemek között, hogy egymástól nem csábítjuk el a dolgozókat. Most egyre másra lépnek ki tőlünk szövőmesterek, segédmesterei, mert ötszáz vagy éppen ezer forinttal többet ajánlottak nekik egy másik textiles üzemben. Gardenia Csipkefüggönygyár, Kötő Lajosné: – Ebben az esztendőben negyvennel nőtt a létszám és bedolgozóink is vannak, látszólag tehát kedvező helyzetben vagyunk. Csakhogy a folyamatban lévő fejlesztésnek létszámvonzata is van. Eleve számoltunk új emberek felvételével. Gyártmányösszetételünk a munkaigényes termékek felé tolódott, export kötelezettségeink teljesítésének is az a feltétele, hogy további új dolgozókat tudjunk felvenni. Negyven szakember megoldaná gondjainkat. Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, Kissné Tompa Teodóra:

– Ma háromezer-egyszázhetvenhárman vagyunk, harminccal kevesebben, mint tavaly novemberben. Zömmel fizikaiak léptek ki, s különösen érzékenyen érintett bennünket, hogy a korábbinál t több szakmunkás távozott. Megítélésünk szerint kilépésük oka egyedül és kizárólag a nagyobb bér, illetve jövedelem volt. Nincsenek túlzott igényeink, ha módunk lenne rá, negyven embert vennénk fel most azonnal. S melyek a reális lehetőségeink? Az idén négy százalékos volt a bérfejlesztés, és ez kevésnek bizonyult az emberek megtartásához. Amennyiben jövőre hasonló lehetőséggel számolhatunk, valószínű hogy további hetven dolgozó eltávozik a cégtől. Ha azonban a Graboplastot azon vállalatok közé sorolják, amelyek kísérleti bérszabályozást vezethetnek be. megemeljük a műszakpótlékot Ez esetben reményünk lenne a mostani létszám megőrzésére.

1993. - 30 éve írtuk

A nagybani piac tervei

Budapest határában a Dísznövény Szövetség égisze alatt szerveződött társaság úgyszólván pillanatok alatt varázsolt egy nagybani virágelosztó piacot. Valami hasonlóra lenne szükség Győrött is, ahol persze nem csupán virágot, hanem zöldséget, gyümölcsöt, s egyéb mezőgazdasági termékeket árulnának. Az ötlet megvalósításáért tenni akarókat tegnap Győrbe, a Teszöv-székházba várta Pozsgai Balázs,a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségének főmunkatársa, valamint dr. Horváth Gyula,az országos szövetség főtanácsosa.

Az érdekeltek szép számban meg is jelentek, képviseltette magát a soproni, a győri ÁFÉSZ, a lébényi Kerttéváll, a győri Zöldért, a Mészöv, az Agroker, a csornai, a mórichidai, a hegykői, a dunakiliti mezőgazdasági szövetkezetek, a Semen vetőmagtermeltető. Néhány szemfülesebb magántermelő is megjelent. Általános volt az egyetértés abban, hogy egy nagybani piac megélne a régiónkban zajló kereskedelmi forgalomból. A területnek azonban legalább 5-10 hektáros nagyságúnak kellene lennie és egy fedett csarnokos beruházás, mellette a megfelelő nagyságú betonozott hellyel, legalább 4-500 millió forintba kerülne. Első látásra nagyon sok pénz, ám ha a dísznövényeseknek Pest mellett megérte... A résztvevők nem riadtak vissza a félmilliárdos tételtől, latolgatások, ajánlások hangzottak el a megfelelő terület kiválasztására. Szóba jött a Győri Nemzetközi Ipari Park területe, aztán az M1-es autópálya környéke, de a zöldértesek például saját telepük átalakítását ajánlották, mivel a Győrt elkerülő autópálya-gyűrű elkészültével a szabadhegyi vasútállomás melletti telep egészen új összefüggésbe kerül a városszövettel. A megvalósítási javaslat szerint a nagybani piac létesítésére alakuló kft. tagjainak minimum 100 ezer forint alaptőkét kellene befizetni, majd a beruházási tervpályázat elkészülte után tőkeemeléssel teremtenék elő a még szükséges összeget. A nagybani piac ügyében tehát valami megindult, a további szervezés, tagtoborzás és lebonyolítás kérdéseit egy következő, előreláthatólag január közepére tehető időpontban tárgyalják.

2003 - 20 éve írtuk

Demonstráció: A sertéstenyésztők az agrárpolitikát okolják az ágazati válságért

A gazdák megbénították a 85-öst

A sertéstartók Csorna és Bábolna külterületén félpályás útelzárással tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak, a drága takarmány és a szűkös állami támogatások miatt. A 85-ös főúton csak egy kisebb baleset volt. A 85-ös főút csornai kivezető szakaszán mintegy három kilométeren állták el a fél útpályát a sertéstenyésztő gazdák, valamint a velük szimpatizálók reggel kilenc órától délután négyig. A demonstrálók az állami agrárpolitika ellen tiltakoztak, s szorgalmazták a támogatási rendszerek reformját. A gazdák nevében a szaktárcánál eljáró Fenyőházi Tibor megyei gazdaköri elnök nem tudott sok jó hírrel szolgálni. A demonstrálóknak elmondta, nemhogy az elmaradt támogatási pénzeket nem fizetik ki a termelőknek, de 2004-re se várjanak semmiféle többletet. - Amennyiben nem látunk a hétfői demonstráció  után sem érdemi beavatkozást az ágazat ügyeibe, úgy kénytelenek leszünk már nem demokratikus eszközökhöz nyúlni - jelentette ki Fenyőházi. A demonstráción részt vevő Lengyel Oszkár szili gazdálkodó 170 hektár földön gazdálkodik családjával tizenkét éve. Száz anyakocát tartanak, az előzőévekben 3000 disznót adtak le évente. "A kapuvári húsgyár miatt kialakult helyzetben sajnos az Alföldre kell szállíttatnunk a sertéseket. A mai nyomott árakon is közel tíz kiló színhúst adunk le disznónként ingyen a feldolgozóknak” - panaszolta a szili termelő. Szavai szerint, ha első osztályú sertést akar leadni, akkor bizony meg kell venni a drága tápot, így napjainkban már komoly ráfizetéssel dolgoznak.

Lengyel Oszkár szili sertéstenyésztő hangsúlyozta: „Eddig a minőséggel volt gondja a feldolgozóknak, most itt az első osztályú sertés, és ezért is megalázóan alacsony árat kapunk.” Nyúl László kapuvári termelő elmondta: hiába állítja elő a takarmányt is az állatainak, ha a sertésárak ilyen alacsonyak lesznek, nem sokáig bírja a versenyt. „Az EU-ban nagyobb támogatást kapnak a mezőgazdaságból élők, Magyarországon sajnos semmit nem kapunk, a politikusainknak fogalma sincs a mezőgazdaságról” — panaszkodott Nyúl László, s hozzátette: hónapokon belül mindenki feléli tartalékait. A kapuvári termelő teljes út- vagy határzárást is lehetségesnek tartana, a húsimport miatt is tiltakozva. A Rábamenti Takarmány és Hústermelő Rt. vezetője, Erdős Ferenc szerint indokolt a demonstráció. Az alacsony felvásárlási árak miatt a nagyobb cégek is kénytelenek ingatlaneladásaikból fedezni a veszteségeket. Elmondása szerint a mai felvásárlási árak már a takarmányozás költségeit sem fedezik, az egyéb járulékokról nem is beszélve. „Éves szinten tizenegyezer disznót adunk le, így is csak a költségek háromnegyedét tudjuk fedezni, a maradékra hiteleket veszünk fel és eladjuk a vagyonunkat.

Ha a kormánynak nem kell a mezőgazdasági termelő,akkor legalább a tisztességes kivonulás lehetőségét biztosítanák” — fogalmazott. A demonstrálók a szaktárca illetékeseit és a megye országgyűlési képviselőit is hiányolták a helyszínről, mondván: legalább ilyenkor beszélhetnének a választóikkal. A demonstrálók kérdéseivel megkerestük az agrárminisztériumot is, de többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk érdemi választ. A félpályás útlezárást a 85-ösön a közlekedők zöme megértéssel és türelemmel viselte, csak egy figyelmetlen autóvezető okozott koccanásos balesetet az útlezárás Győr felőli végén.