A Magyar Nyelv Napja - Győrben magyarul tanuló külföldieket kérdeztünk a nyelvről

Ragozás, kiejtés, mondatszerkesztés. Ezek jelentenek gyakran kihívást a magyarul tanuló külföldieknek.

Mukin Altay a kazahsztáni Pavlodarból érkezett Magyarországra öt évvel ezelőtt. Először az ELTE-n majd a a győri Széchenyi-egyetemen tanult.

– Nem voltak előzetes tapasztalataim a nyelvvel, a tanulás kezdete nagyon élvezetes volt. Az anyanyelvemhez képest a legnagyobb különbséget a magyar szavak bősége jelentette, valamint hogy nem használ túl gyakran jövő időt. Ez egy nagyon egyedi ízt ad a nyelvnek. A legnagyobb kihívást talán a határozott és a határozatlan tárgy közötti különbség megértése jelentette. Velem együtt sok más társamnak is nehéz volt átlátni a különbséget például a „tanulom” és „tanulok” vagy az „olvasom” és „olvasok” szavak közt. Viszont nagyon szeretem a nyelv rugalmasságát, például hogy főnévből igét lehet képezni, mint „gitár” és „gitározni”. Ez nagyon élvezetessé teszi a tanulást és segít a szókincs gyors bővítésében.

Patricio Cortes 2018-ban érkezett Magyarországra Guadalajara-ból, Mexikóból. Kezdetben egyáltalán nem rajongott a magyar nyelvért.

– Az első egy évben nem teljesítettem túl jól. Mindenki azt kérdezte miért jöttem ide, hogy egy ilyen nehéz és kevesek által beszélt nyelvet tanuljak. Viszont amikor megkaptam a második ösztöndíjamat rájöttem, hogy Magyarország lesz az otthonom a következő pár évben, ami új erőt adott a tanuláshoz. A motivációmat csak fokozta, hogy megismertem egy csodás magyar lányt, aki később a társam lett.

Patricio Cortes elmondta, hogy először nem tetszett neki a magyar nyelv, de találkozott egy marokkói sráccal, aki pár év után folyékonyan beszélte a nyelvet.

– Azt mondta nekem „A nyelvek csak annyira hasznosak, amennyire akarjuk". Rájöttem, hogy nem a többszörös ragozás, nem a kivételek, nem az összetett szavak és nem is a sok szabály okozza a nehézséget , hanem inkább a negatív hozzáállásom. A magyar valóban egy nagyon egyedi, bonyolult nyelv. Lenyűgözött engem az a tény, hogy ugyanaz a a szavak sorrendjének megváltoztatásával mennyi részletet, árnyalatot képes kifejezni.

Maria Remizova családjával az Ukrajnában dúló háború miatt költözött Magyarországra. Most a győri egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán tanul és mellette magyarul is tanul.

– A nyelvtanulás mindig is egyfajta hobbi volt a számomra. Ukrajna nyugati részén éltünk korábban, ahol sokan beszélnek magyarul. Már akkor érdekesnek találtam a nyelvet és fontolgattam, hogy egy nap elkezdem tanulni. Mikor ideköltöztünk úgy éreztem ez egy jel. Igyekszem minél többet gyakorolni. Nem könnyű, mert a magyar nyelvtan egyetlen másik európai nyelvre sem hasonlít. Az anyanyelvemben és sok más európai nyelvben is neme van a főneveknek, de ez sokkal egyszerűbb a magyarban. Tanulókártyákat és a közösségi hálót használom, hogy minél többet tanuljak. Itt élek és itt tanulok ezért fontosnak érzem, hogy tovább fejlesszem a nyelvtudásomat.

Dr. Bukor Emese a Széchenyi István Egyetemen a “Magyar Nyelv és Kultúra” tantárgyat oktatja a nemzetközi hallgatóknak, valamint támogatja kollégáinak munkáját is. Jelenleg az őszi félévben közel 200 külföldi fiatalnak segítenek elsajátítani a magyar nyelv alapjait a tantárgy keretében.

– A magyar nyelv elég komplex. Tanulás szempontjából kicsit a németre hasonlít, mivel mindkét esetben a kezdeti időszakban sok mindenre kell odafigyelni: a hangrendre, az igeragozásra és a szórendre is egyszerre. Egy rövid mondat megalkotásánál is sok mindent kell végiggondolni, de az alapok elsajátítása után már könnyebb meglátni a magyar nyelv logikáját – mondta el az oktató, aki két évtizedig élt Kanadában, ahol az angol és a német nyelv mellett oktatott magyar mint idegen nyelvet is. – Összehasonlítva a többi általam ismert nyelvvel a magyarban lényegesen nagyobb szókincset kell elsajátítani egy alapszínű, körülbelül A1-es, nyelvi szint eléréséhez, mint például a németben vagy az angolban. A kiejtés is kihívást jelent sok hallgatónak, például az „ö” és az „ü” hangok vagy a kemény mássalhangzók, mint a “gy” vagy a “ty”. Természetesen ez nagyban függ az illető anyanyelvétől is. A rokon nyelvek beszélőinek, például a mongol, tádzsik, kazah vagy török hallgatóknak gördülékenyebben és könnyebben megy a tanulás.

Dr. Bukor Emese elmondta a hallgatók mindig izgatottak lesznek, ha olyan szót „találunk”, ami a magyarban és az ő anyanyelvükben is megtalálható. 

– Nemrég kiderült, hogy a „zseb” szót magyarul és arabul is ugyanúgy ejtik és a jelentésük is azonos. Az összes kontinenst képviselve közel 65 országból tanulnak fiatalok az egyetemen, például a Zöld-foki Szigetektől Srí Lankáig, Perutól Indonéziáig, Dél-Afrikától Marokkóig vannak hallgatóink, ezért igyekszünk korszerű nyelvoktatási módszerek segítségével motiváló feladatokat kidolgozni számukra. A tanulók mindig örömmel számolnak be az apró sikereikről is, például egy sikeres éttermi rendelésről. Volt több olyan diákunk is, akik a jelenlegi munkájukat a szaktudásuk mellett annak is köszönhetik, hogy jól megtanultak magyarul is.