EzTörténtKisalföld

2023.11.28. 16:52

60 éve írta a Kisalföld - Január 1-től felemelik a vasutasok és postások fizetését

Olvassa el, mit írtunk 10 és 20 évvel ezelőtt.

Papp Fanni

60 éve - Január 1-től felemelik a vasutasok és postások fizetését

Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatója Győrött 

Fotó: Papp Fanni

Tegnap délután Győrben a MÁV Arany János Kultúrotthonában a vasutasok időszerű problémáiról tartott tájékoztatót Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter. A gyűlésen megjelent Nagy Gyula, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára, Bittman Ernő, a Győr városi Pártbizottság titkára, valamint az Autóközlekedési Vállalat vezetői, a győri vasúti csomópont ,a környékbeli állomások és a fenti vállalatok dolgozói.

Dömötör Ferenc, a vasutas üzemi pártbizottság titkárának megnyitója után Kossa István miniszter mondott beszédet. Vázolta a népgazdaság jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy az idei rendkívüli téli időjárás nagy lemaradást okozott, de az év végére a népgazdaság minden ágában — az építőipar kivételével — nemcsak, hogy elérjük az eredeti tervek előírt számait, hanem mintegy 7—8 százalékkal túl is teljesítjük. Ez a túlteljesítés azonban rendkívüli mértékben megnöveli a vasút szállítási feladatait. Ezért van az, hogy bár a vasút is teljesítette a tervét, mégis messze elmarad az igények mögött. Utalt ennek okaira is. " Nem a műszaki felkészültségen múlik, hogy a tavalyi 3,5 félnapos kocsiforduló az idén négy napra emelkedett. Még mindig lassú az áru mozgása. Ezen csak jobb szervezéssel segíthetünk. Erre annál is inkább szükség van, mert az év hátralévő napjaiban sem csökken a forgalom, a jövő évi csúcsforgalom pedig mindjárt január 1-én kezdődik — mondotta Kossa elvtárs. Ezután a vasutasok és postások hamarosan esedékes fizetésjavításáról beszélt.

A kormány méltányolta a vasút és posta dolgozóinak nehéz munkáját, és január 1-től átlagosan tíz százalékkal felemeli a fizetéseket. Ez a tíz százalék első pillanatra talán nem látszik soknak, mégis 410 millió forintot jelent, s ha figyelembe vesszük, hogy az ország mennyi nehézséggel küzdött ebben az évben, vasutasok és postások munkája iránti megbecsülés jut kifejezésre ebben a fizetésemelésben. Elmondotta a miniszter, hogy egyes fizetéseken belül a rangbért emelik nagyobb arányban, hogy ezáltal is kifejezésre jusson a hosszabb szolgálati idő és a magasabb iskolai végzettség elismerése. A munkaköri bérek emelésénél azokat részesítik előnyben, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy veszélyes munkakörben dolgoznak. Javítanak a vasutasok szociális helyzetén is, Győrben jövőre vasutaslakásokat kezdenek építeni. A vasút műszaki fejlesztéséről és a rakodás gépesítéséről szólva befejezésül Kossa elvtárs azt mondotta, hogy a MÁV sem fog kimaradni a vasutak egész világra kiterjedő technikai fejlődéséből.

20 éve - Kislány a zongoránál

Lions: Több mint nyolc évtizede a vakokért

Nagy Tiborné minden péntek reggel elutazik Budapestre lányáért. Nemsokkal később már az Abdára tartó vonaton beszélik meg, mi történt egész héten, majd a meleg családifészekben töltött röpke órák után vasárnap délelőtt indulnak vissza a fővárosba, a Vakok Általános Iskolájába. Alexandra zongorán készül a karácsonyi hangversenyre, ugyanakkor érte és sorstársaiért rendez jótékonysági koncertet az Első Győri Lions Club.

Fotó: Papp Fanni

A tizenhárom éves kislány születése óta látássérült: koraszülöttként másfél kilósan született, az inkubátorban oxigéntúladagolás miatt lett látássérült. A hatodikos Alexandra -vagy ahogy szólítják, Szandra — semmit nem lát vak. És ügyes kezű zongorista. Pici kora óta zenél. Kezdetben volt egy kis játékzongorája, később egy négyoktávos szintetizátoron gyakorolt. Igazából csellózni szeretett volna, de mondták neki, hogy nem jó a keze a csellóhoz, így lett a zongora. Komolyabban negyedik éve tanul ezen a hangszeren, különórákon gyarapítja zongoratudását Hajdúné Fehér Veronikánál. Szandra is szerepelt azokon a hangversenyeken, amelyeket az elmúlt két karácsonyon adtak a vakok intézetének dísztermében; mindkét műsort CD-n rögzítették.

Sokat beszélgetnek otthon arról: nyolcadik után hova tovább? Most épp jogász szeretne lenni. Ha valami csoda folytán láthatna, mi lenne az? Nos, a válasza: semmit sem szeretne látni. A gyümölcsöket tapintással és ízzel különbözteti meg, kedvence az őszibarack, imádja a hasábburgonyát, a halat és a pizzát. Szívesen főzne maga is, odamerészkedne a tűzhöz, ha engednék. Nyáron az uborkaszeletelés és a borsófejtés az ő dolga, unja is már. Kedvenc tantárgya az irodalom és a technika. Jár kerámia szakkörre is, keze nyomán süni született, szív alakú tálka lett. Egy látó ember azon is elcsodálkozik: a vakok hogyan tudnak olyan szép nyakláncokat, kulcstartókat, macskát, szarvast és tálkát készíteni gyöngykásából.

Amikor a Mosoly Alapítvány szervezésében három napot Párizsban tölthetett, volt olyan visszhang, hogy vak gyereket miért visznek ilyen helyre. Judit asszony szerint lánya és a hozzá hasonló sorsú gyermekek éppúgy élvezik az utat, s noha nem látnak, mégis feledhetetlen élményekkel gazdagodnak.

Szandi ma is élvezettel meséli azt a kalandját, amikor Disneylandben föld alatti bányavasúton csobogott rájuk a víz.

Az abdai kislány már javában készül a vakok intézetének hagyományos karácsonyi hangversenyére, ám nemsokára érte és a hozzá hasonló sorstársak megsegítéséért adnak nagy érdeklődésre számot tartó koncertet Győrött. Az Első Győri Lions Club soros elnökétől, Döncző Zoltántól megtudtuk, hogy szervezetük az 1917-beli alapítás óta elsődleges céljának tartja a vakok és gyengénlátók támogatását. Ezt a szándékot példázza hamarosan egy egész estét betöltő hangverseny, amelyen Kocsis Zoltán zongoraművész és Bálint János fuvolaművész közreműködésével Schubert-, Dvorák-, illetve Franck-művek csendülnek fel a győri Richter Teremben. A december 7-én este hétkor kezdődő hangverseny teljes bevételét a Látássérültek Nyugat-dunántúli Regionális Egyesületének ajánlották fel úgy, hogy ők maguk találják meg azokat a támogatási pontokat, ahol fogyatékos gyermekek családját, valamint a tehetséges vak gyerekek zenetanulását segíthetik. A regionális egyesületi kiválasztás értelmében a bevétel nagyobbik hányadát Szandin kívül alig látó gyermek, vak és mozgássérült édesapa családja, halmozottan fogyatékos testvérpár és hasonló sorsú emberek kapják. A fennmaradó pénzt az egyesület magára fordíthatja, mert Döncző Zoltán szerint a látássérültek csak úgy tudják tovább vinni a támogatói koncepciót, ha maguk is rendelkeznek erőforrással a különféle rendezvények szervezéséhez.

10 éve - Igenis jár a vasárnapi pótlék

Banális félreértés áldozatai lettek a munkavállalói szakszervezetek: jár a vasárnapi bérpótlék a kereskedelemben dolgozók százezreinek. Az országos vitát egy Kúria-döntés váltotta ki, mert a közzétett hírekben nem húzták alá kellőképp, hogy a régi törvénykönyv alapján jártak el.

„Nem kell emiatt aggódni, a Munka törvénykönyvéhez nem nyúl kampányidőszakban egykormány” - kommentálta kérdésünkre a hírt Scháling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A mintegy félmillió kereskedelmi dolgozó körében a hétvége óta borzolja a kedélyeket a hír, hogy a plázákban dolgozók eleshetnek a vasárnapi pótléktól, amit egy Kúria-döntés alapján nem kellene kifizetni a jövőben. Tegnap kiderült: félreértés áldozata lett a tiltakozó szakszervezet is, hiszen a Kúria egy olyan eseti döntést hozott - ráadásul még májusban(!) -, ami egy2010-es keresetre vonatkozik, így az akkor hatályos törvénykönyv alapján döntöttek, a pereskedő bolti dolgozóra nézve kedvezőtlenül. Így gondolhatták az érintettek, hogy precedensről van szó, jóllehet tavaly nyár óta az Új Munka törvénykönyve az érvényes.

Fotó: Papp Fanni

Sok múlik hát a kommunikáción. Scháling József, a KASZ elnöke közölte: az új szabályozásvalóban kijelenti, hogy a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozók számára a vasárnapi munkavégzést rendeltetésszerűnek kell tekinteni a megváltozott gazdasági környezetben, ugyanakkor fehéren-feketén kimondja azt is, hogy ezért jár az 50 százalékos pótlék. Ez az, ami ma érvényes. Nem hiszem, hogy ehhez a jelenlegi kormány - főként kampányidőszakban - hozzákívánna nyúlni, hiszen ez a pótlék több mint százezer vasárnapi dolgozónak alkalmanként átlagosan nettó ötezer forintot jelent. Ugyanakkor természetesen fel vagyunk készülve rá, hogy ez ügyben még megkell vívni a háborúinkat, mert ha egyszer kimondja a törvénykönyv, hogy a vasárnapi munkavégzés a kereskedelemben rendeltetésszerű, akkor nyilván lesz lobbi is, amely vitatni fogja a pótlék jogosságát - mondja Scháling József. Hozzá kell tenni azt is, a „pláza” gyűjtőnéven emlegetett bevásárlóközpontok menedzsmentjeinek nincs valódi ráhatása az egyes üzletek munkaszerződéseire.

Bódis Piroska, a Győr Plaza üzemeltetési igazgatója is azt válaszolta kérdésünkre: a bérleti szerződés nem érinti például a pótlékokat. - A dolgozók az egyes kereskedelmi egységekkel vannak jogviszonyban. Amit a mi bérleti szerződésünk számukra előír, az többek között a bejelentési kötelezettség, s ehhez ragaszkodunk. Az elmúlt tizenöt évben nem érkezett hozzánk panasz jogsérelem miatt, de például a vasárnapi munkavégzés módjára nem volna ráhatásunk, legfeljebb felhívhatnánk az adott bérlő figyelmét a problémára. Mindent összevetve bízunk abban, hogy a vállalkozások a munka törvénykönyvének megfelelően járnak el, ahogy saját alkalmazottjaival szemben a pláza is teszi - tette hozzá Bódis Piroska. Az üzletláncok is érintettek, s a CBA-nál azt közölték megkeresésünkre: az elmúlt időszakban semmi nem változott. - A Munka törvénykönyvének megfelelően járunk el, vagyis a jogszabályban előírt pótlék és szabadságolás fejében végeznek munkát vasárnapra dolgozóink (ez 50 százalékot jelent) - tájékoztatott Fodor Attila kommunikációs igazgató. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában