Egyre többen kutatják a múltat – Klapka György egy győri családfán

Az 1848/49-es forradalom jeles alakja a Magyar Királyság negyedik hadügyminisztere és a honvédség vezérkari főnöke is volt egy időre. A legtöbben mégis úgy ismerik, mint a komáromi vár hős védője, aki Győrből is kiűzte a császári csapatokat. A világosi fegyverletétel után pedig megpróbálta kiharcolni többek közt, hogy a vár feladásáért cserébe a hadifogságba esett magyarok engedményeket kapjanak. Végül csak saját embereit sikerült megmenekíteni az üldöztetéstől. A családi emlékeket Baranyó Katalin kitartó kutatómunkával egészítette ki, feltárva a hős forradalmárhoz fűződő szálakat.

Emellett a napokban készült el Petőfi Sándor, valamint a hozzá kötődő oldalági leszármazottak családfájának felrajzolásával. A monumentális rajz több családfát összesít, és a Petőfi 200 eseménysorozathoz kötődve ki is állítják majd. 

Az éppen két éve alakult Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társaságában van, akiről kiderült, hogy az egyházasberzsenyi Berzsenyi család leszármazottja, tehát Berzsenyi Dániel távoli rokona. Egy másik tag egyik felmenőjének tudhatja a mecséri „mintabírót”, akinek személyéről még Vas Gereben is megemlékezik „A nemzet napszámosai” című regényében. 

A nyitott, tagdíj nélküli társaság tizenegy fővel vágott neki a közös munkának, ma már ­negyvenkilenc tagot jegyez. 
A résztvevők többsége a megye területén él, de vannak csallóközi, burgenlandi, sőt, egy jelenleg Szaúd-Arábiában élő tag is. Ami összeköti az életkorban és tapasztalatban is színes társaságot, hogy mind Győr-Moson-Sopronhoz köthető múltat kutatnak. 

– A járványhelyzet miatt a személyes találkozásokra csak tavaly június óta kerülhet sor –mondta el Kovács Balázs elnök. – A tagság több szakmai elő­adáson is részt vehetett, többek között dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese tartott rendkívül izgalmas összefoglalót a végrendelet-kutatásokról, valamint Kun Mária Klára tagtársunk, aki a Győri Anyakönyvi Hivatal nyugalmazott vezetője, bepillantást engedett az anyakönyvvezetés rejtelmeibe. Utóbbi tervezett egyalkalmas beszélgetés – a nagy érdeklődésnek köszönhetően – három alkalom idejét ­ is kitöltötte. 

A közös munka során hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a havi egyszeri, előadásokkal egybekötött rendes ülések nem elegendők. 
– A tagok kérték, hogy a szakmai előadások mellett legyenek havi rendszerességű kötetlenebb alkalmak is, amikor az egyéni kutatásokat tudjuk megbeszélni, és egymás munkáját ötletekkel, javaslatokkal támogatni – tette hozzá Kovács Balázs. 

A Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társasága idén is izgalmas előadásokkal készül például a családtörténeti traumakutatásról, árvaszéki iratokról, német tartományokból betelepültek kutatásáról, valamint több környékbeli település – köztük Mindszentpuszta és Bőny – neves családjairól. Emellett április 22-én első ízben műhely-konferenciát is rendeznek, ahol a szakmai előadások mellett a tagok saját hely- és családtörténeti kiadványaikat is bemutatják.