Gyógyszerbóják a Balaton védelmében

• Olvasóink tavaly is találkozhattak Szabó Éva „Evuval” portálunkon.
• A győri kötődésű tervezőgrafikus előbb megépítette legókockákból Karikó Katalin portréját, majd ennek apropóján beszélgetett is a világhírű kutatóval.
• Ezután kezdett foglalkozni a Balaton vizének, élővilágának és természetes környezetének védelmével.

Országos tehetségkutató pályázaton elért első helynek köszönhetően Evu tervei alapján készült el minden idők legnagyobb hazai legója is. A „Beszélgetés a campuson” című, 5,5 méter hosszú, 2,5 méter széles mű befejeztével – amely a művészet, a dizájn és a tudomány ezer szálon futó kapcsolatát ábrázolta – merőben új vizekre „evezett” az ötletekben mindig erős, kisalföldi megyeszékhelyen huzamosabb ideig élő grafikus.

Tonnányi foszfor

„Az elmúlt fél évben két fontos balatoni projektben vettem részt. Érdekes volt a szituáció számomra, mivel korábban nem töltöttem sok időt a Balaton partján. Persze, strandoltam már a magyar tengernél, bringáztam a tó körül, ám nem érintett meg különösebben az a világ, amiért embertársaim többsége jár a Balatonra. Ez azért fontos, mert így valamelyest kívülállóként tekintek a tényekre és fókuszálok a tó természeti értékeire.

Ez a hozzáállás sokak számára idegen, sőt, akár ellenszenves is lehet. Ne feledjük azonban, hogy ha meg akarjuk őrizni a tó vizét és élővilágát unokáinknak, s szeretnénk, hogy ők is önfeledten élvezhessék a tavat, akkor nem szabad szőnyeg alá söpörni a káros folyamatokat. Azt sem, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg betont öntöttek a tó közvetlen közelébe. Szomorú, hogy elvétve találni már csak olyan természetes partszakaszokat, amelyek emlékeztetnek a régi balatoni világra” – kezdte Evu.

Ne legyen tabu a vízbe pisilés!

Az egyik projektben, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program részeként a balatoni régió jelenére és jövőjére reflektáltak meghívott kutatók, művészek, tanárok a fenntarthatóság, a lokalitás és a helyi értékek mentén. Szabó Evu pályatársával és barátnőjével, Kérdy Zsófiával közös, „Balatox” című munkájukban az emberi vizelettel tóba kerülő jelentős mennyiségű foszforra helyezték a hangsúlyt. A foszfor azért jelent veszélyt a Balaton vizére, mert könnyen algásodást idézhet elő – figyelmeztetnek vízgazdálkodási kutatók. „Óvatos becslések szerint évente legalább 1,2 tonna foszfor juthat a Balatonba emberi vizelettel, illetve a horgászok csalijaival is jelentős mennyiség jut a tóba” – hallottuk Evutól.

A kialakult helyzetről sokat mond, hogy drága beavatkozások árán sem sikerült 8–10 tonnára csökkenteni a kívülről, a Zala folyóból érkező foszfor mennyiségét a Balatonban. „Abban hiszek, hogy tabuk nélkül beszéljünk a problémáról! Bár ezzel talán nincs gond, hisz a kisgyerekes családoknál jó eséllyel szóba kerül a Balatonba pisilés problematikája nyaraláskor. A kulcsmomentum, hogy a kérdésre jó válasz szülessen. Ehhez anya, apa mutasson példát, még akkor is, ha a WC a strand túlsó végén van, vagy ne adj’ isten pár száz forintot kell fizetni a mosdó használatáért. Ez az aspektus a tavalyi szezonban egyébként előtérbe került. Egyes vélemények szerint sokkal több nyilvános WC-re lenne szükség a Balatonnál, amiben biztos sok igazság van, így nem bagatellizálnám el a fizetős illemhelyek ügyét. Afölött ugyanakkor értetlenül állok, hogy ha valaki tud fizetni 800–1000 forintot a korsó sörért, akkor talán marad némi aprója a WC használatára is” – folytatta a Győrben hat évig élő alkotó.

Provokatív és edukatív

A „Balatox” projektben Evu és Kérdy Zsófia kiemelt figyelmet fordított arra a törékeny viszonyrendszerre, amely a tó és az ember között jött létre. „Az alkotásunk picit provokatív, de összességében edukatív vízi játékot takar, amely megvilágítja a pisilés, a foszfortartalom és az algásodás közötti összefüggést. A Balatox nem hat sokkolóan a látványterveken. Éppen ellenkezőleg, kulturáltan szólítja meg az embereket olyan dologban, amelyet már rég magunk mögött kellett volna hagyni, s mindenki számára megnyugtatóan rendezni” – tette hozzá Evu.

A fiatal grafikus bízik abban, hogy a Balaton vizébe kerülő foszfor mennyisége az idei évtől csökkenni kezd – remélhetőleg egy tonna alá szorul –, s pozitív irányt vesz az a mutató, amely alapvetően rajtunk áll vagy bukik. Már csak azért is, mert a vízelemzések nem csupán nagy mennyiségű foszfort mutatnak a tó vizében. „A Balatonban különböző gyógyszermaradványok is jelen vannak. Szám szerint eddig 134 hatóanyagot mutattak ki, ezek közül több az antidepresszánsokhoz köthető.

A halak furcsa viselkedése

A közbeszédben ritkán tematizáljuk a különböző lelki betegségeket, a hangulatjavító szerek használata pedig még mindig kényes témának számít. Holott azok általános, mindennapi elterjedéséről a balatoni mérések is tanúskodnak. S ez nem csak nekünk, embereknek rossz hír, a tó élővilágának hatványozottan az. Kutatások bizonyítják, hogy a halak elveszíthetik szaporodási hajlandóságukat, ha antidepresszáns alkotóelemeivel teli vízben élnek. Ez kihalási folyamatot is elindíthat. Azt persze nehéz megjósolni, hogy éppen melyik faj eltűnése okozza majd, hogy dominószerű kihalási folyamat kezdődjön. Éppen ezért kell biztosítanunk az élethez való jogot a különböző fajok esetében is. Nemzetközi elemzések szerint a halak furcsa, természetellenes viselkedése összefüggésben állhat a vízben jelen lévő gyógyszermaradványokkal” – magyarázta Evu.

Adathordozó tabletták

A győri kötődésű grafikus a probléma orvoslására a tó fenekéhez rögzített, tabletta alakú bójákkal hívná fel a figyelmet. „Lényegében vízre helyezett adathordozókról beszélünk. Mindegyik bója egy-egy anti- depresszáns nevét viselné és az adott gyógyszer fogyasztásához kapcsolódó tényszerű információkat jelenítene meg. Ellentétben a Balatoxszal, a bóják formája és jelenléte – csakúgy, mint a tó vizében le nem bomló gyógyszermaradványoké – teljesen idegen a környezettől” – közölte Evu. Van arra esély, hogy bármelyik projekt életre keljen a tó vizén? – kérdeztük. „Soha se mondd, hogy soha, de sok esélyt nem látok erre. Sokkal fontosabbnak érzem ugyanakkor, hogy mindkét téma a közbeszédben maradjon és igenis próbáljunk egyről a kettőre lépni ezekben a balatoni történetekben” – hangzott a válasz.

Balatorium

A többi fiatal tervező tóparti és vízi koncepcióit itt és itt találják. Összesen 16 egyetemi hallgató töltött el egy hetet a tihanyi Limnológiai Intézetben, hogy a környék ökológiai struktúrájának megismerése után kreatív koncepciókkal segítsék az Európa Kulturális Fővárosa veszp- rémi szervezőinek munkáját. A Balatorium elsődleges célja olyan installációk és infrastruktúrák tervezése, modellezése volt, amelyek a tóval és annak környezetével állnak szoros kölcsönhatásban.