Kidobott élelmiszerek – A pazarlás megterheli a környezetet

A probléma megszüntetésére és társadalmi összefogásra számos szervezet hívta fel már a figyelmet. Cikkünkben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület osztotta meg velünk a legfrissebb kutatási eredményeket, tippjeiket, és néhány éttermet is megkérdeztünk arról, hogy ők mit tesznek az élelmiszer-pazarlás ellen.

Az élelmiszer-pazarlás globális probléma, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO becslése szerint a világon megtermelt éves élelmiszer-mennyiség egyharmada, azaz 1,3 milliárd tonna étel végzi veszteségként. A pazarlásból az ellátási lánc valamennyi szereplője kiveszi a részét: a mezőgazdasági termelők, a feldolgozóüzemek, a kereskedők és a ven- déglátóipar is. Persze természetesen a háztartásokban is jelentős mennyiség végzi a kukában.

Mindenki vegye ki a részét

– Egy hazai felmérés szerint itthon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Szemléletes példa, hogy ha ezt a mennyiséget kamionokra pakolnánk, akkor a kocsisor Budapesttől egészen Párizsig érne el – mondta el lapunknak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója, Nagygyörgy András.

Egyesületük 2020-ban több mint 8300 tonna élelmiszert mentett meg és osztott szét 250 ezer rászoruló ember között. – Tudatosítani kell az emberekben, hogy a pazarlás hatalmas környezetterhelést is jelent. A fel nem használt élelmiszer termelése, valamint lebomlása során keletkezik a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok 10%-a. Fontos, hogy a lakosság is vegye ki a részét a pazarlás megszüntetéséből, és ennek elérésére további szemléletformálásra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint már azzal is sokat tehetünk, ha benézünk a hűtőnkbe, mielőtt vásárolni indulunk. Írjunk bevásárlólistát, lehetőleg ne éhesen induljunk nagybevásárlásra és kövessük figyelemmel a könnyen romló termékek lejárati idejét is.

Újrahasznosító éttermek

A győri Marcal étterem megalakulása óta különös figyelmet fordít az élelmiszer-pazarlás elkerülésére. Az üzletvezető, Egyházi Dávid szerint az utóbbi időkben a fogyasztókban, vendégekben is sokat változott a probléma kérdése, kezelése.

– A nyitásunk pillanatától kezdve különösen odafigyelünk az élelmiszer-pazarlás kérdésére. Éttermünkben számos menüt szolgálunk fel, gondosan, előre eltervezett mennyiségű adagokat tálalunk, inkább kevesebbet, odafigyelve arra, hogy kevesebb legyen a maradék is. Az el nem fogyasztott élelmiszert elszállítják tőlünk és megsemmisítik. Odafigyelünk arra, hogy újrahasznosítsunk. A megmaradt kenyeret kiszárítjuk, majd később ledaráljuk. A zöldségvégeket is mindig eltesszük, melyek általában a húslevesbe kerülnek, hiszen remek ízfokozók is – fogalmazott lapunknak Egyházi Dávid. – Számos alkalommal a vendégeink a megmaradt és el nem fogyasztott ételeiket becsomagoltatják, majd hazaviszik.

Főzzünk tudatosan

A győri Lamareda étterem tulajdonosa, Szabó László szerint kiemelten fontos az élelmiszer-pazarlás kérdése a vendéglátóiparban. Éttermükben a napi menü előállítását megelőzően előre megtervezik, hogy az adott ételekre körülbelül mennyi vendég érkezik.

– Úgy kell főznünk, hogy ne kelljen kidobnunk semmit, nyilván a maradék és a megmaradt élelmiszer elszállítása számunkra is költségekkel jár. A vendégek esetében távozáskor mindig rákérdezünk arra, hogy becsomagoljuk-e a megmaradt ételt. Érdekes egyébként, hogy az utóbbi időben a fogyasztók 80 százalékban csomagoltatják azt, amit nem fogyasztanak el.