Győr és környéke

2017.09.10. 09:00

Háromszorosára hízott az adóbevétel

Tíz év alatt megtriplázódtak a helyiadó-bevételek a Győri, a Pannonhalmi és a Téti járás településein. <br><br><br>A bővülésből korántsem minden település profitált egyformán.

Hancz Gábor

 27 milliárd 856 millió forint – ekkora helyiadó-bevétele volt 2016-ban a Győri, a Pannonhalmi és a Téti járás településeinek a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Kisalföld kérésére összeállított adatok szerint. Az összegben az iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett szerepel például az építményadó, a telekadó, valamint a magánszemélyek kommunális adója is. Egyedüliként nincs ugyanakkor benne a gépjárműadó, ami központi adónemnek számít, s csak 40 százaléka marad helyben, a többi az államhoz kerül.


Micsoda különbség: már az Audi is fizet


A tavalyi summa csaknem kétharmada a Győr-Moson-Sopron megyei adatnak, ugyanakkor csaknem háromszorosa annak, ami 2006-ban folyt be a településekhez. Akkor 9 milliárd 147 millió forint segítette ily módon a helyhatóságok gazdálkodását.


Ha számszerűen nézzük, a növekmény jelentős része Győrhöz kapcsolódik. A megyeszékhely 11 évvel ezelőtt még csak 8,1 milliárd forintot szedett be, tavaly pedig már kis híján 25,3 milliárdot. A változás nem kis részben annak köszönhető, hogy az Audi 2008. január 1-jével helyiadó-fizetővé vált – előtte mentességet élvezett –, ráadásul a cég termelése időközben jelentősen bővült, többek között egy új járműgyárral. Ma már jóval több mint tízezren dolgoznak ott. A győri bevételek megugrása annak ellenére következett be, hogy időközben – 2014. január 1-jétől – az önkormányzat jelentősen, 10 százalékkal csökkentette az iparűzési adó kulcsát, 2-ről 1,8 százalékra. Igaz, az ennél számottevően kisebb tételt jelentő építményadó és idegenforgalmi adó esetében emelés történt.


Győr adóbevétele így bő háromszorosára – egészen pontosan 211 százalékkal – emelkedett a tíz év alatt, de ez az arány mégiscsak közepesnek tekinthető, tekintve, hogy a három járás 66 települése közül 20 ennél is nagyobb előrelépést produkált. Az ebből a szempontból listavezető, alig több mint 100 lelkes Fenyőfőn például 2016-ban 2006-hoz képest hozzávetőlegesen megtizenháromszorozódtak a helyiadó-bevételek. Kétségtelen persze, hogy volt honnan indulni, az akkori 213 ezer forintot kellett növelni. Klauz Dezső polgármester lapunknak két okkal magyarázta a változást: sikerült beszedniük az adóhátralékokat, illetve néhány új vállalkozás vált adófizetővé a községben.


Veszítenek a több adón


Ha nem is ekkora, de szintén hatalmas bővülést produkált Csíkvánd, amely a korábbinál mintegy nyolc és félszer nagyobb összeget szedett be tavaly. Kozma Tibor polgármester mégsem örül túlságosan, s magyarázata alapján van is rá oka. „Bevételeink egy gázkitermeléssel foglalkozó cég idetelepülésének köszönhetően nőttek meg látványosan, a helyi vállalkozások talán még kevesebbet is fizetnek – fejtette ki. – A baj az, hogy ezzel éppen átlépjük azt a határt, aminek alapján magas adóerő-képességűnek számítunk. Emiatt jóval kevesebb állami támogatást kapunk, mint mások, bizonyos pályázatokon nem indulhatunk, másokon pedig nagyobb önrészt kell vállalnunk. Összességében sajnos több pénzt veszítünk a több adón, mint amennyit nyerünk."


Gönyű nem panaszkodik


Van persze az az adóbevétel, amellyel mindent egybevetve már jól jár a helyi önkormányzat. Ezt bizonyítja Gönyű esete, amely a 2006-os 56 millió forinttal szemben 352 millióhoz jutott tavaly. A csaknem 300 millió forintos növekmény jóval magasabb, mint amennyit az állam ennek alapján így-úgy elvesz a falutól, így Major Gábor polgármester nem panaszkodik. „A bővülés leginkább két tényezővel magyarázható: egyrészt felépült az E.ON gázerőműve, másrészt a kikötőben is több cég jelent meg. Egyértelmű, hogy az adóbevétel hatalmas segítséget jelent az önkormányzat gazdálkodásában" – hangsúlyozta az elöljáró.

A lapunk által készített listából kitűnik, hogy a 66-ból 41 önkormányzat legalább megkétszerezte helyiadó-bevételeit 2006 és 2016 között, további nyolc pedig minimum másfélszeresére növelte. Ugyancsak nyolc faluban viszont egyenesen csökkenő tendencia tapasztalható. Közöttük van Veszprémvarsány, ahol bő tizedével kevesebb pénz folyt be az elmúlt évben az egy évtizeddel korábbinál. Németh Csaba polgármester szerint a változás mögött nem nagy dolgok állnak, hanem például az, hogy egy, a településen tornyot működtető budapesti cégnek nem náluk, hanem a fővárosban kell adót fizetnie.


Másutt ennél prózaibb okok állnak a visszaesés hátterében. Néhány önkormányzat úgy döntött, hogy nem vet ki iparűzési adót, abban bízva, hogy szállítmányozási cégek választják székhelyüknek a falut, és gépjárműadóból végül nagyobb summa áll a házhoz. Ezt az utat járja például Tarjánpuszta, Tényő, Tápszentmiklós, Rábacsécsény és Mérges.

 

Cikkünket a hetente szombaton megjelenő K2 magazinban találják.

Ezek is érdekelhetik