Bor-neked

2012.01.30. 15:25

Egy kis borföldrajz 2.

A 2011. február 23-án elkezdett borföldrajzi sorozat folytatásában ismerkedjünk meg a szőlőültetvények domborzati adottságaival, amely az éghajlat mellett fontos szerepet játszik a szőlőterületek kialakításában és persze a borok minőségét tekintve sem elhanyagolandó.

A szőlőültetvények döntő többsége dombsági, hegylábi térszíneken alakult ki. Ennek egyik oka az volt, hogy ezeken a helyeken más mezőgazdasági művelés nem, vagy csak nehezen volt lehetséges, másrészt pedig a napsugarak optimális beesési szöge miatt az északi félgömbön a délies, a déli félgömbön pedig az északias kitettségű lejtőket részesítették előnyben.

Extrém esetekben ez gyakran változik. Például a forróbb éghajlatú területeken Európában is előfordul, hogy az északi lejtőkön is találkozunk szőlőkkel. Teljesen más jellegű borok keletkeznek egy keleti és egy nyugati fekvésű lejtőn, ahol napszakonként is jelentősen különbözik a besugárzás mértéke. Fontos befolyásoló tényező lehet még egy közeli erdő vagy egy nagyobb folyó, tó. Az európai szőlőültetvények tekintélyes része a hegyoldalak azon részén jött létre, ahol korábban erdők voltak, s ezeket kiirtva hozták létre a szőlőskerteket. Az idő múlásával azonban néhány helyen, főleg a kisebb borvidékeken már szűknek bizonyultak a szőlőhegyek és a termelés növekedése érdekében a hegyek "szoknyájáról" a lejtő aljába vagy akár a sík vidékre is telepítettek szőlőt. Vannak kifejezetten síkvidéki borvidékek, ahol teljesen más adottságok motiválták a szőlő betelepítését. Ilyen például Magyarországon a Kunsági Borvidék, ahol a futóhomok megkötése volt a fő célkitűzés.

Általában elmondható, hogy a tengerszint feletti magasság alapján, vertikálisan is behatárolható a szőlő elterjedése. Magyarországon az ültetvények döntő hányada 150-400 méter közötti szinten terül el. Az éghajlati optimalizálás tehát függőlegesen is megvalósítható, ilyen például, amikor forró éghajlatú területeken a szőlők, a kedvezőbb klímájú, magasabb régiókba kúsznak fel, akár 1000 méteres magasság fölé. Ilyen magaslati szőlőket találhatunk Argentínában, Chillében, de a globális felmelegedés és esőhiány következtében gyakran olvashatunk a spanyolországi szőlőterületek magasabb régiókba történő telepítéséről is.

A domborzati tényezők természetesen szoros kapcsolatban állnak az adott terület klimatikus viszonyaival és vízrajzával is. A folyó és patakvölgyek a környező szőlőhegyek mikroklímáját befolyásolják, pld. a páratartalom miatt, de a völgyek futása, nyitottsága a szelek irányára és erősségére is befolyással bírnak. Ilyen pld. a Móri-árokban futó "szélcsatorna", amely állandó szelet biztosít a borvidéknek és átszellőzteti az ületvényeket.

Tipikus teraszos szőlőterület Wachau térségében, Ausztriában. Az évszázados munka teljesen átformállta a táj arculatát. (utazasok-svajc.blogspot.com)

 

Tipikus teraszos szőlőterület Wachau térségében, Ausztriában. Az évszázados munka teljesen átformállta a táj arculatát. (utazasok-svajc.blogspot.com)

A dombsági, hegylábi felszínek azonban komoly veszélyeket is hordoznak, hiszen a csapadékvizi és folyóvizi errózió komoly pusztítást vihet végbe a talajszerkezetben. A nem ritkán előforduló talajlehordás, kimosódás, esetenként súvadás évszázados problémákat vetett fel a bortermő vidékeken, többek közt Pannonhalma térségében is. Az errózió ellen a gazdák sokféleképp védekeztek és védekeznek, megfelelő vízelvezetéssel, kereszt irányú műveléssel és talán leglátványosabb módozatként a teraszos műveléssel, amely egyúttal a meredekebb lejtők könnyebb művelését is lehetővé tette. Ausztriában Krems környékén, Németországban és Franciaországban a Rajna-vidéken sok ilyen teraszos szőlőterülettel találozhatunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!