Bor-neked

Ha a török kori királyi törvényeket böngésszük, csak a törvényi szövegekből is nyugodtan kitalálhatjuk, az eddigi virágzó, középkori Magyarország a folyamatos háborúskodás, pusztítás mocsarába süllyedt, ahol a törvények a katonaállításról, elkobzott birto
II. Lajos (1516-1526) 10 éves uralma izgalmas része a magyar történelemnek. Nem igaz, hogy feltett kézzel vártuk a török hadjáratot, mint ahogy az sem igaz, hogy a király – fiatal kora ellenére - nem volt eléggé erős és tehetséges, s nem tett meg mindent
I. Nagy Lajos (1342-1382) királyunk idején Magyarország már Európa vezető mezőgazdasági országa lett, s a szőlőtermelés, borkészítés is virágkorát élte. Hatalmas mennyiségű bort exportáltunk főként a Német-Római Császárság államaiba.
A szőlő és a bor a mezőgazdaságon belül mindig kiemelt, helyenként kiváltságos ágazatként szerepelt. Most arra teszek kísérletet, hogy megvizsgáljuk, a magyar királyok országos törvényeiben milyen módon, milyen összefüggésekben foglalkoznak kedvenc italun
A törökháborúk végeztével, s a gazdaság újraindításával, betelepítésekkel megalapozódott a magyar gazdaság bővülésének lehetősége. A birodalmon belül, bár Magyarország szétzilált, kifosztott, háborús károkat szenvedett terület volt, mégis olyan mezőgazdas
A Sokorói-dombság éghajlata több sajátosságot mutat a környező síksági területekhez képest. Az eltérés a dombvidék jellegből és a speciális észak-nyugat-dél-kelet irányú nyitottságból adódik. Összességében el lehet mondani, hogy a terület éghajlata átmen
Közeleg június 9-10, a II. Pannonhalmi Pincefesztivál. A Nyúlon megrendezésre kerülő borünnepre érdemes kilátogatni, addig is a következő napokban igyekszem magam is több írást, szösszenetet feltenni a közeli borvidékünkről, hogy kicsit ráhangolódjunk az
Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az új borokon megváltozott a címke-felirat és több újdonság is megtalálható a borok minősítésénél. 2009. augusztus 1. óta már az európai uniós jogharmonizáció és új borreform keretében új minősítési kategóriák vannak érvén
A 2011. február 23-án elkezdett borföldrajzi sorozat folytatásában ismerkedjünk meg a szőlőültetvények domborzati adottságaival, amely az éghajlat mellett fontos szerepet játszik a szőlőterületek kialakításában és persze a borok minőségét tekintve sem elh